Evangélikus kerületi liceum, Késmárk, 1911
3 készségével és előzékenységével csakhamar nemcsak iskolatársainak, de tanárainak is kedvence lesz és már az első osztály, az akkori donatus vizsgáján annyira feltűnik a kedves arcú ifjú ügyes feleleteivel, szép hangjával, hogy az intézetneknek egyik jelenlevő patronusa Mariássy egy arannyal ajándékozza meg. Mily örömmel és büszkeséggel vitte ö haza a kincset szülőinek, és hogy fokozta e kitüntetés ambícióját és szorgalmát. Nyolc évig marad itt Késmárkon és amint ö maga vallja, ez évek életének egyik legszebb, mindenkor élénk és kedves emlékezetében levő korszakát képezik. Késő aggkorában is mindig a legnagyobb szeretettel, szinte megható kegyelettel emlékezik meg egykori kedves tanárairól, akik közé: Bene, Forberger, Fűrész, Hunfalvy János, Steiner, Stenczel és Weber tartoztak. Áldva áldotta mindegyiket még haló porában is. És ép oly nagy hálával emlékezik meg azon késmárki családokról, köztük különösen a Hensch és Steiner családokról, ahol oly meleg, barátságos fogadtatást talált és mint instruktor működött. A Késmárkon töltött nyolc év alatt a szerény kis Frigyes szép, viruló, rajongó ifjúvá fejlődött, aki nehéz szívvel búcsút mondva a kedves városnak, Eperjesre indul, hogy ott a theologiai és bölcseleti tudományoknak szentelje magát. Theologia, ez volt akkor úgyszólván az egyedüli pálya a tehetséges, de anyagi javakkal nem bővelkedő ifjak részére. Any- nyival inkább mert ez nyújtott módot arra, hogy aránylag kis költséggel folytathassák azután tanulmányaikat a külföldi egyetemeken. Univerzális pálya is volt az még akkor és tényleg állott az, hogy »ex theologia omnia«. Az ifjak először a hazai theológiát végezték és azután letéve a candidaticumot egy-két évig nevelös- ködtek valamelyik előkelő családnál, ami rájuk nézve nemcsak anyagi, hanem bizonyos erkölcsi haszonnal járt. Az úri házaknál a fiatal emberek belenevelödtek a társadalmi formákba, a finom úri modorba, a szabadabb mozgásba és magasabb látkörbe. Így okulva és tapasztalatokat gyűjtve azután felkeresték a német egyetemeket, ahonnan, megkezdett tanulmányaik befejezése után, hazakerülve, ahogy a viszonyok és körülmények magukkal hozták, be
