Evangélikus kerületi liceum, Késmárk, 1909
16 eszme is, hogy a két testvérnép halhatatlanságát szellemi és tudo- mányQS érintkezése biztosítsa. Mert »amennyire a történelmet ismerjük, egy nép sem, még nagy kiterjedésű nemzet sem lehet biztos halhatatlansága felöl; de másfelől meg azt mutatja a történet, hogy kisebb népeknek is van annyi szellemi erejük, hogy kivívhatják helyüket az emberiség történetében és megtarthatják, ha egyszer kivívták Akár van már ilyen helyük a finneknek s a magyaroknak, akár még csak most kell megszerezniük a szellemi kölcsönhatás minden esetre csak gyarapíthatja szellemi erejöket. S azért a finnek s magyarok közti Golyónak áthidalása annál kívánatosabb.«') Hunfalvy a szó legnemesebb értelmében kegyeletes dolognak tekintette nyelvkincsünk gyűjtését, rendezését s mindenek felett pedig tudományos értelmezését s a rokon nyelvek tanulását. - Ö maga is tüzetesen foglalkozott a finn, magyar és török szók gyűjtésével és összehasonlításával s azonkívül az ugor nyelvek tanú-, lásával. Bár működésének tárgyát Schott Vilmos’) és Grimm Jakab’) sok tekintetben előkészítette, mégis bámulatos az a lankadatlan munkásság, melyet e téren kifejtett. Az 1856-ban megindított »Magyar Nyelvészet« című folyóirata körül, melyről harminc évvel utóbb tréfásan megjegyezte : »Nemcsak szerkesztettem, hanem magam írtam, magam javítottam s magam olvastam is,« oly lelkes gárda sorakozott, mely a mester világraható fényében nem sütkérezett csupán, hanem dolgozott is. Leghívebb munkatársa volt Budenz József, ki meghívására jött Magyarországba s kihez 1858. március 27-én intézett levelében azt írja: »aki írással az izlaní felfogása szerint foglalkozik, az gyakran olvassa, amit a latin költő is mond: quemque mane- ant sua fata.G) Nemcsak tanítványa és munkatársa volt Uunfalvy- nak, hanem hűséges követője is, ki a finn-hypothesist tovább ápolta s »amit Hunfalvy a finnugor nyelvhasonlítás terén ötlet-, *) *) Hunf.lvy Falnak BlomstccUhez intézett levele. Közölve Setälä Emil: Kaksi ünkarilaista kielentutkijaa (Valvoja) és kivonatban a Nyelvtörténeti közlemények XXIIÍ. kötetének 1. füzetében, J) »Az altaji vagy finn—tatár nyel\családról.« 3) Kalevala. *) Eredeti német levél a M. Tud. Akadémia kézirattárában.
