Evangélikus kerületi liceum, Késmárk, 1908
11 »És látá Isten, hogy minden amit teremtett vala ime igen jó.4 — Nézzük sorba az egyes tételeket- Hogy Isten 6 nap alatt teremtette a világot, nem hoz zavarba, ha arra utalunk, hogy Isten előtt 1000 év annyi, mint egy nap. Az ember alkotta geológia itt persze évezredekre terjedő korszakokat kénytelen fölvenni. Nagyjából helyes az élő világ megjelenésének a sorrendje. Azonban mindez lényegtelen, a főkérdés az, hogy nem ellenkezik-e a vallástan teremtésfogalma a származástantól vallott lassú fejlődéssel? Sokáig azt hitték és elvetették a fejlődés gondolatát; igy hinné a kiváló természettudós, aki azt vallotta, hogy Isten egyszer s mindenkorra teremtette meg az összes állat- és növényfajokat, hogy tehát »a faj változatlan s annyi különböző faj van, amennyit kezdetben alkotott a terémtő.« Ezt a felfogást ma már nem vallhatja senki, a biblia kedvéért sem lehetünk hajlandók a fejlődés elvét elejteni • »Mende-monda tehát, hogy a fajok állandók, nem áll, hogy a teremtés óta nem változott a föld élő világa.«1 Csak arról lehet tehát szó, hogy össze tudjuk-e egyeztetni a fejlődést a teremtés fogalmával. Hangsúlyozzuk minden előtt, hogy a fejlődésben nincsen benne az eredet »a magától lett« fogalma, hanem valami késznek, előálltnak az alakulása, emelkedése és hanyatlása. Darwin nem a fajok keletkezését akarta megfejteni, hanem a fajok egymásból való átalakulását természeti törvények szerint, a »legvégső nagy oknak a mindenható gondolat és akaratnak« fogalmát tehát nem szorította ki a világból. Önéletrajzában egyenesen kimondta, »hogy a bámulatos világegyetem nem lehet merő véletlen szüleménye s ép ez a körülmény Isten létének legerősebb bizo- nyitéka.« Az eredetet tehát csak a teremtő, mint végső ok fejtheti meg;2 teremtés és fejlődés k ö z ö 11 tehát nincs ellentét. De mehetünk még tovább és Dr. Dennert-tel rámutathatunk arra, hogy a teremtő felhasználta a fejlődést, mint teremtésének formáját. A fejlődés ez értelemben az állatok és növényekben benn rejlő képességek továbbképződése, külső hatások alatt. Fejlődni csak olyasmi tud, ami csirájában már megvan. Ezzel függ össze az ösnemzés kérdése, mely szerint az elő világ az élettelenből keletkezett. Bizonyos ugyanis, hogy az életfolyamatokban oly sajátságokat észlelhettünk, amelyek az élettelen dolgokban ismeretlenek. 1 Dalmady : Mende-mondák a természettudomány koréból. Budapest. 1909. 1H. lap. 2 Dennert: Bibel und Naturwissenschaft. Stuttgart. 1900. 124. lap. A kezdet és vég kérdésére semmiféle tudomány nem adhat kézzelfogható feleletet, nem is az a célja, mert ó a reális, az érzékek alá eső világgal foglalkozik. De ezen a világon innen és túl terül el az érzék fölötti a láthatatlan világ a vallás, a hit tulajdonképeni birodalma. Hogy pedig van ilyen, ki tagadhatná? Arany J. a magyar népiélek józan gondolkozásának a legnagyobb képviselője is igy nyilatkozik egy Petőfihez irt levélben : »E megmarkolható világon kívül más is létezik körülöttünk.«
