Evangélikus kerületi liceum, Késmárk, 1907
Tanulmányi kirándul. Budapest—Fiume—V elence—Triest. »Non scholae, séd vitae discimus« — mondja a latin közmondás. S e rövid, de velős mondásban megtaláljuk az iskola feladatát, melynek célja tehát nemcsak az, hogy tudománnyal s elmélettel szerelje fel az élet útjára lépő ifjút, hanem az is, hogy megismertesse ez áldott hazai földdel, »mely ápol s eltakar«, s melynek természeti kincsei, történelmi emlékei csak fejlesztik a hazafias érzelmet, a honszeretetet. Főgondunk volt tehát, hogy if- jaink megismerjék a városunk felett emelkedő fenséges Tátrát, városunk történelmi emlékeit, nevezetességeit, de arra is törekedtünk, hogy látókörüket széles e hazán kívül szerzett ismeretekkel gyarapítsák. Ezért indultunk a velencei tanulmányútra, melynek kellemes emléke bizonyára sohasem vész ki ifjaink emlékezetéből. Az ott szerzett ismeretek, tapasztalatok csak gyü- mülcsözőleg hathatnak a tanulni vágyó ifjú fogékony lelkére. Jó kedvvel, ép egészségben váltunk el kedves otthonunktól s Istennek hála, szerencsésen tértünk vissza a hosszú út fáradalmai után. De az elin- dúlás pillanatában mégis mintha egy elnyomott sóhaj szállt volna el ajkainkról: Miért nem lehetnek velünk összes szorgalmas, példás viseletű tanítványaink is, kik ismeret-, tudományszomjuknak talán a legkellemesebb gyümölcsét élvezték volna, ha a tanulságos kirándulásban részt vehetnek, de a kiket a kirándulás tetemes költsége visszatartott attól. Pedig a tanulmányi kirándulások paedagógiai eredményét s értékét mindenki elismerni tartozik. S nem is oly nehéz e bajon segíteni, csak egy kis jóindulat, s valamivel több akarat szükséges hozzá. Teremtsenek a kormányok nemzetközi béke helyett, mely csak papiroson van meg, nemzetközi tanulmányi kirándu- dulásokat, illetve oly nemzetközi egyezményt, hogy bármely nemzet tanulni vágyó ifjai tanári kíséretben teljesen díjtalanul utazhassanak bármely európai nemzet közlekedési eszközein. S ezzel nem vészit, sőt nyer minden nemzet, mert megszűnnek azok a kínai válaszfalak, melyek a te- tetemes útiköltség következtében elzárják az egyes nemzeteket egymástól. De megszűnik a némely nemzet iránt táplált százados gyülölség is, mert a fölnevekedett generáció más szemmel, sőt fokozott érdeklődéssel fogja ki. sérni a külföldi ügyeket s eseményeket. Az idegen népek szokását, müveit-
