Evangélikus kerületi liceum, Késmárk, 1906
12 csak egy kissé is belemélyed, nem tud betelni a formák változatosságával s az életnyilvánulások lebilincselő voltával. És éppen ez a fő, hogy az életet figyelje meg, hogy milyen viszonyban állanak a többi lényekhez, magányosan vagy társaságban elénk, árnyékos helyen vagy verőfényben, televényen vagy sziklás helyen, milyen állatnak adnak táplálékot, hogy védekeznek az időjárás viszontagságai ellen, hogy megy végbe a beporzás, hogy gondoskodnak magvok elterjesztéséről ? Ha az ember ezeket jól meg figyeli, rá fog jönni arra a nagy igazságra, hogy a természetben semmi sem hiába való ; csak ami felületes, rövidlátó önzésünk értékeli, kicsinyeli őket Vagy magasztalja fel a szerint, hogy micsoda hasznot húzhat belőle. De már a közvetett haszon fogalmát alig tudja megérteni ; pedig volta- képen ez a fontosabb, mert ez az okozatok oka ; az a »haszontalan« giz-gaz ezer és ezer állatnak a tápláléka, amelyek nélkül nem is élhetnének s így az ember is nagyot nézne, ha ä shaszontalanságokkal« az életét is fentartó állatok is eltűnnének. Szóval a természet hatalmas összeműködő gépezetében minden parányi kerék fontos és nélkülözhetetlen. A növényeket a gyűjtésközben pontosan meghatározni nem igen lehet, ezt otthon is végezhetjük, ha segédeszközeink vannak. Mielőtt megszárítanók,, lepréseljük, (a préselés csak annyiból állhat, hogy a növény csomagra ráteszünk egv-két nehezebb könyvet,) hogy a növények össze ne zsugorodjanak. Mikor megszáradtak, szépen elhelyezzük tiszta papirosra, megnevezzük és oly szép, kedves gyűjreményt kapunk, amelyet; ha portól és molytól megóvunk, késő vénségünkben is szívesen és tanulsággal forgathatunk. Már az állatok gyűjtése és konzerválása sokkal körülményesebb, és több bajjal, költséggei jár; elhelyezésük oly nehéz, hogy sokszor alig vihető ki. így nagyobb állatokat pld. madarakat, emlősöket alig gyűjthet valaki diák korában; hol szerezné, hová tenné e! őket, legfeljebb az apróbbakból egy-kettőt kitömve. Hüllőket, halakat, rákokat spirituszba tehetünk el, de ez is bajos dolog. Ezért hát csak olyan állatokat szokás gyűjteni, amelyek apróbbak, könnyen elhelyezhetők, könnyen konzerválhatók és nagy számban, nagy változatosságban vannak s így könnyen és kevés költséggel szerezhetők be. Ilyenek különösen a rovarok vagy tenger mellékén a lágy- testüek héjjai (csigák, kagylók.) A bogárgyűjtéshez üveg kell és alkohol, (a lepkékhez cloroform, amit a patikában kaphatunk, mert az alkohol leáztatná a lepke szárnyáról a por- szerű pikhelyeket, míg a skatulyába öntött pár csepnyi cloroform gőze elkábítja, majd megöli az állatokat.) Azután a rovarokat gömböstűkre (a külön- e célra készült olcsó rovartűkre) szúrjuk és pormentes szekrénykébe elhelyezzük. A többi állatokat, amelyek teste többé-kevésbé lágy, hígabb, tömörebb alkoholba vagy pedig 5—10°/o-o§ formalinoldatba szokták eltenni,
