Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1905

8

a lyceális pártfogóság 1896. évi augusztus 9-én tartott közgyűlésén pályázat mellőzésével Dr. Szelényi Károlyt hívta meg az intézet rendes tanárának.

Itt veszi kezdetét pályájának legnevezetesebb, talán legszebbnek mondható korszaka.

Semmi sem mutatja hívebben ideális gondolkozásának önzetlen nemességét, mint az a körülmény, hogy bár Budapesten, az ország szivében talán egy nagyobb, szebb jövővel kecsegtető pálya állott előtte és bár ugyanezen időben a brassói állami föreáliskolában is felajánlották neki a természetrajz-földrajz tanszékét, mégis habozás nélkül engedett szülőföldje hívó szózatának és rajongó lelkesedéssel, szép ábrándokkal és nagy reményekkel telve, készségesen áilott szolgálatába az akkor még bizony nagyon szerény anyagi jutalommal járó protestáns tanügynek. Szive lelke egész hevével visszavágyott a szülői házba, hová gyermek - s ifjúkorának annyi szép emléke fűzte és boldognak érezte magát, hogy hálás szívvel annak az intézetnek szentelheti munkaerejét, amelynek neveltetését köszönhette. A nagy munkakedvvel, erős akarattal s ifjúi életerővel telt 26 éves fiatal tanár tág működési kört látott maga előtt megnyílni, amelyen szülővárosának, egyházának, szeretett alma materének, a késmárki ősi lyceumnak javára kívánt dolgozni, nemes buzgalommal, fáradhatlan kitartással munkálkodni.

S valóban bámulatos az a nemes ambíció, az a sokoldalú tevékenység, amellyel nemes szándékának megvalósításához látott.

Példás pontossággal, szeretettel, odaadással végezte tanár kötelességeit. Mint tanár igen szép methodikai ügyességet tanúsított s buzgó, életteljes, -lelkes tanítását mindig a legszebb siker koronázta. Egyike volt a legjobb előadóknak Könnyen érthető, igen szépen, értelmesen hangsúlyozott előadásával, világos, szabatos gondolatmenetével le tudta kötni a legszórakozottabb növendék figyelmét is; tiszteletet keltő fellépésével, határozott, nyugodt magatartásával szinte észrevétlenül fegyelmezte az osztályt, a hol tanított. Nyájas arcáról lesugárzó jósága, atyai jóindulatú bánásmódja pedig növendékeinek bizalmát, szeretetét, ragaszkodását szerezte meg számára.