Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1904
38 Faust egész gondolkodása ellenben arra irányul, hogy a leghatalmasabb természeti erők termékeiben organikus működésük törvényeit keresse. Miután Mephistopheles a meglevő állapotokat csak az erőszak és ostobaság eredményeiként fogja föl, úgy következtet, hogy az egoizmus és élvezet a cselekvésnek egyedüli rugói. Ezek számára akarja Faustot megnyerni. Azt hiszi, hogy Faustban fölébredt az uralom vágya, hogy dicsőségre akar szert tenni, pedig Faustnak magasabb a törekvése: küzdelemre akar kelni az elemekkel, földet akar elhódítani a tengertől és azt ármentessé tenni, de tudja, hogy nagyszerű tervét csak úgy valósíthatja meg, ha részt vesz a politikai életben. Azért fogadja el Mephistopheles tanácsát, hogy avatkozzék abba a háborúba, mely a könnyelmű császár és egy ellencsászár között dúl. A császár hada maradványaival épen épen a sziklaszirtek közé vonul utolsó csatára. A technikai fővezérség nem lehet a Fausté, de igenis ő általa juthatnak a császárhoz eddig használatlan erők: a föllépő 3 hatalmas:1) Raufebold (Markos), Habebald (Kapzsi), Haltefest (fogd meg\ a háború vad elemei. A császár tábornagya meg van elégedve csata tervével s eddigi mozdulataival, hite szilárd. A követek hirt adnak az ellencsászár fölléptéről, mire az ifjú lovagias uralkodóban fölserken a tettvágy és megakar küzdeni a vetélytársával. Ekkor lép föl Faust a három hatalmas legénnyel. Az állami hatalom roncsaihoz hozzájárul a nép ereje, melyet a költő szorosan elkülönít a maga fizikai nyers, fegyelmezetlen megjelenése szerint (— Mephistopheles és a 3 hatalmas) és a maga szellemi, ideális tevékenysége szerint, melyet Faust képvisel. Habebaldhoz csatlakozik Eilebeute (Szipolya) markotányosné = a rablás szenvedélye. A balszárnyon a mélységből előtörő hatalom: óriási vizáradat és lángtenger, vagyis a nép ereje dönti el az ütközetet. (Kissé mesterkélt az a kép, hogy a kezdetben az ellenség háta mögött álhatalmat képező üres páncélok most a levegőben összecsapnak és megfutamítják az ellenséget. Értelme, hogy abban a pillanatban, midőn az ellenség külső hatalma hanyatlik, a fékentartott személyes érdekek is ellene fordulnak.) A végső jelenet szatirikus színezetben mutatja be a restauráció szellemét, melyen a megrázó események semmi nyomot nem hagytak és a mely nem törekszik a bajokat lehetőleg megszüntető törvényhozásra, hanem arra, hogy a szabaddá vált erőket újra bilincsbe verje és az ancien regime külső formáit régi fényükben visszaállítsa. Faust is megkapja érdeme jutalmául a kívánt tengerpartot. Ez azonban csak közvetve jut tudomásunkra, amennyiben az érsek tiltakozik ez adományozás ellen, mely mintegy a rossz lélekkel való szövetkezést erősítené meg. Azért tehát (különben is azt kívánja a császártól, hogy az egész területet, ahol a háború folyt, egyházi alapítványnak nyilatkoztassa ki) a Faustnak adományozott területet is jó előre leakarja kötni tizedek és papbér által. j E 3 hatalmas legény gondolatát az ó-szövetségből vette, a nevük ott Jasabeam, Eleasar, Samma. [Samuel könyve II, 23. 8—11. vers.]
