Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1904
37 megmaradt. Faust fejlődésének egy új mozzanata — a szépség és a művészet által — be van fejezve és ő most megújult és megtisztult szellemmel a tett felé fordulhat. Miért adja a következő szép intést a költő épen Phorkyas szájába ? Phorkyas (zu Faust). Halte fest was Dir von Allem übrig blieb! Das Kleid, lass es nicht los! .................Halte festi D ie Göttin ist’s nicht mehr, die Du verlorst, Doch göttlich ist’s. Bediene Dich der hohen, Unschätzbaren Gunst und hebe Dich empor! Es trägt Dich über alles Gemeine rasch Am Aether hin, so lange Du dauern kannst. Wir sehn uns wieder, weit, gar weit von hier. Azért, mert Faust, aki kezdetben mintegy tőle vezettette magát, most mindinkább felszabadult befolyása alól, úgy hogy már azon a ponton van, hogy teljesen hátat fordítson a rossznak. Azért szeretné Mephistopheles- Phorkyas Faustot megtartani azon a téren, melyen az megerősödött, de amelyen sok veszély leselkedik rá, ha teljesen odaadja magát neki. Amit Mephistopheles Euphorien hagyatékáról mond (ruha, köpönyeg és lant), az ismét a viszályszitóra vall. Az elhullatott exuviaekben, Euphorion külső mezében elég eszközt lát arra nézve, hogy a világban vele az irigység parazsát szíthassa: az epigonoknak elég a hagyományozott forma is. A choretidák különböző viselkedése azt akarja feltüntetni, hogy mily következményei voltak a klasszikus korszakkal velejáró jelenségeknek a nép körében. Panthalis, a karvezetőnő megtartja antik jellegét, de a többi, nem lévén elég jellegzetes tulajdonsága, eltűnik a tovább fejlődő költészet egyes elemei között. A 3 első karének előadja, hogyan terjed az antik természetfelfogás az elemekbe, a 4-dik, hogy az isteni ihlet helyett durva mámor, féktelen élvezet, pórias tréfa uralkodik (célzás a romantikus költészet hanyatlása korában föllépő epigonköltésre). Már most, hogy Faust eszthétikai neveltetésének, fejlődése ezen új fázisának eredményét gyümölcsöztethesse, vissza kell térnie hona földjére. Ezt a költő úgy szimbolizálja, hogy Helena ruhája körülveszi Faustot és német földre viszi. Faust a szépség ideáljának búcsút mond és a valósághoz tér vissza.1) A IV. felv. elején a zord bérces vidék megfelel Fautnak a forradalomra vonatkozó elméletének,* 2 3) mely aztán vita tárgya lesz közte és Mephistopheles között. Mephistopheles azonnal megpendíti a témát, az ő felfogása szerint a forradalom8), nem egyéb mint az önkény, bűnös vágy és rendetlenség szellemeinek a győzelme. ') Die Rückkehr Fausts von der Helena zu Aurorens Liebe (Gretchen) bedeutet seine erneute Hinwendung zum handelnden Leben. (Baumgart i. m. II, 3(11.) 2) Baumgart i. ni. II, .358. ,,Die wilde Hochgebirgseinsamkeit, auf der Faust, von seinem Ideenflüge zur Wirklichkeit sich wendend, landet, ist das korrespondirende Bild zu seiner Reflexion über die von der Revolution geschaffenen Zustände“. 3) Hás magyarázók szerint a föld felületét alakitó erőkről vitatkoznak.
