Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1904
?<s és most már feltartóztathatatlanul ragadtatik végzete felé. Margitban a tiszta romlatlan természet működik. Forró szerelme Faust karjaiba hajtja, ezzel vét a társadalom törvénye ellen, a miért boldogsága elvesztésével bűnhődik, A következő 2 jelenetben (Am Rrunnen, Zwinger) Gretchen az egyetlen cselekvő személv. A költő kétfélekép enged nekünk bepillantást felkavart lelkének belsejébe. Az első jelenetben úgv, hogy saját sorsát egy másik leány sorsának a képében tükrözted, a második jelenetben Imája által. Majd Bálint, Gretchen bátvla, meglesi Faustot és vele összecsap, de Faust leszúrja, A nvers. de derék ifirí. akinek nagyon szigorú nézetei vannak a katonai és 'onltT-íri becsületről, haldokolva megátkozza húgát, hogy szégyent hozott a hátukra. (Ez a jelenet arra Is szolgál, hogy Margit elhagvatását legalább külsőleg megokolja) A következő jelenetben (TmDom) Gretchen rettentő képekben látla maga előtt elltéltetését. Lelkiismerete (a gonosz szellem szerepében) bűnének következményeire figvelmezteti. Gyötrődésében végre ájultan össze-! rogy. Nem annyira a világ Ítéletétől fél, mint inkább az örök hirótól. Faust tehát a szerető leányt feláldozta, míg ez teljesen oda adta magát neki, addig, Faust az ő szerelmében nem lelt megállapodást. Faust igazában egy pilla« natigsem az övé, hanem tovább rohan a megkezdett pálván. Az ördög Faustot magával viszi léha szörakozásokba, hogv legalább addig kösse le. amig Margit menthetetlenül elveszett. Goethe a néphagyomány azon hiedelmére támaszkodott, hogy az április 30-dikáröl május elsejére virradó éjjel a bo« szorkánvok és boszorkány-mesterek mindenünnen a Brocken-hegységre vonulnak, hogy ott kicsapongó orgiáikat megtartsák: ezt ábrázolja „Walpurgisnacht". Goethének a rosszat kellett bemutatnia, a maga megszámlálhatatlan alakulatában. Ó az óriási anyagot 3 nagy tömegbe foglalta. Először bemutatja a rosszat a maga általánosságában, (Mammon, Hexen, Hexenmeister, Stimmen, Halbhexe) azután az államban és társadalomban (General, Minister, Parvenü, Autor, Trödelhexe, Proktophantasmist), végre a tudomány, irodalom és művészet terén felmerülő rosszat. (Walpurgisnachtstraum.) Mephistopheles itt természetesen elemében érzi magát, de Faustot nem az Ígért mámoritó ünnepély vonzza, hanem a tapasztalás vágya. A jelenet sejtelmes tavaszi hangulattal kezdődik, mely aztán egészen a fantasztikus, kisérteties világnak ad helyet. Faustot és Mephistophelest a Lidére vezeti a hegyen fölfelé. Legelőször Mam- mont pillantják meg, a romlás fődémonát. Majd a boszorkányok serege zúgva rohan tova, utánuk a boszorkány-mesterek, a bűnök, vétkek tanítói. Hangok emelkednek alulról, melyek a boszorkány-rrtesterek menetéhez szeretnének csatlakozni. Stimmen (von unten). Wir möchten gerne mit in die Höh. Wir waschen und blank sind wir ganz und gar, Aber auch ewig unfruchtbar. Stimme (unten). Nehmt mich mit! Nehmt mich mit! Ich steige schon dreihundert Jahr’
