Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1904
19 simítani és a 2 alakot egybeolvasztani, nem kell tehát 2 Faustot megkülönböztetnünk, ha itt-ott egyes motívumok el is tolódtak, össze is keveredtek az egység rovására, ha itt-ott látjuk is az összeforrasztás helyét, a kétféle költői stílust, nagyjában a mü az egység benyomását gyakorolja az olvasóra. Az aztán persze más kérdés, melyik rész költőibb, megragadóbb, népszerűbb az I. vagy a II-dik és e tekintetben bizonyára a legtöbben az I. rész mellett törnek lándzsát és alig van, aki elfogadná Zelternek, Goethe bizalmas barátjának ezen ítéletét: ,,Der zweite Theil des Faust ist was mehr als ein Meisterstück, das sich allenfalls machen lässt. Jenes kann keiner machen, er gehört Dir allein an und niemand braucht zu wissen, was Gott an dir gethan. Die Factur ist innig verschmolzen mit der Conception, bald macht der Vers, bald der Reim sich den Gedanken, bald umgekehrt. Und alles klar wie Licht und verständlich zum Greifen; nur wiedergeben kann mans nicht: wer will sagen, wie eine feine Frucht schmeckt.“ (Zelter: Briefwechsel mit Goethe V., 546.) A tragédia cselekvénye. A tulajdonképeni cselekvényt megelőzi a felavatás, a beköszöntő a színházban és a prológus a mennyekben. Zueignung. A költő ismét ifjúságának képzetei és eszméi bűvös körébe lépett. Mintegy vízióban látja a Faustmonda alakjait maga előtt elvonulni és ezek összeszövődnek ifjúságának derült napjai és ifjúkori társai emlékével. Rég nem érzett sóvárgás fogja el elhunyt barátai után, nékik ajánlja művét, mert a más fajtájú új nemzedék nem fogja megérteni. Vorspiel auf dem Theater.1) Itt a költő a szinházi közönséghez fordul; 3 személy szerepel: a színigazgató, a költő és a bohóc (színész). Goethe egyik személlyel sem azonosítja magát, hanem fölöttük áll. A színigazgató olyan színdarabot akar, melyben sok a cselekvény, mert számára a költészet csak eszköz, mellyel a közönségre hathat; a költő zavartalan magánosságot követel, csak szivének sugallatára akar hallgatni, a közönség tetszésével pedig nem törődik, a bohóc (lustige Person) közvetít kettejük között, azt tanácsolja a költőnek, hogy a pezsgő emberi életbe nyúljon és ha az emberek kedé'* lyére akar hatni, akkor az ifjúsághoz forduljon. Prolog im Himmel.2) Itt veti fel Goethe müvének a problémáját. Isten hosszabb idő után megint angyalai előtt mutatkozik és a 3 arkangyal az ő dicsőségét hirdeti. Föllép az ördög mint gáncsoló, aki rámutat az emberi nem nyomorúságára és ennek okát főleg az ésszel való visszaélésnek tulajdonítja. Ekkor Isten kedves szolgáját Faustot említi annak bizonyítékául, hogy az ész nem vezeti mindig tévútra az embert, Faustot sugalm; s ösztöne végre ő hozzá, a világossághoz, fogja vezetni, Ekkor Mephistopheles *) V. ö. Szakuntala előjátékával.-) V. ö. Jób könyvével. a*
