Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1904
lowenái fordul elő és melyben Paust az összes tudományok sivárságától megundorodva a mágiához fordul: „Setz- ab mal vom Studieren Faust, und schaue In diese Tiefe, die du willst ergründen! Des Doctors wegen heiss nur Theolog, Doch nach dem Ziele jeder Weisheit streb’ Und leb’ und stirb im Aristoteles. ...................................Bibel leb' den wohl! Die Methaphysika der Zauberei, Die Nekromantenbücher, die sind himmlisch! Die Linien, Kreise, Lettern, Charaktere, Die sind’s, wonach am meisten mich verlangt. O welche Welt der Wonne, des Genusses, Der Macht, der Ehre und der Allgewalt, Ist hier verheissen einem treuen Jünger! Was zwischen beiden Polen sich bewegt Ist mir gehorsam; Könige und Kaiser Sind Herren, jeder nur in seinen Gauen, Doch wer es hier zum Herrschen bringt, des Reich Wird gehen so weit der Geist des Menschen reicht. Ein guter Zaub rer ist ein halber Gott — Hier gilt’s zu Grübeln um ein Himmelreich.“ Goethe a monda velejét bizonyára már a bábjátékból ismerte meg, a népkönyvek közül az utolsót („Christlich Meinende“) és a Pfitzer-féle kiadást okvetetlenül ismerte.1) Régi elemeknek művében, különösen a következőket tekinthetjük: 1. Faust titáni alapjelleme: a tudásszomj és a magiának való odaadás. 2. Az ördöggel való szerződéskötés. 3. Az ördög megjelenése fekete uszkár alakjában. 4. Az ördög megidézése. 5. Az Auerbach pincei jelenet. 6. Faust szerelme egy polgárleány iránt. 7. Faust famulusának alakja. 8. A fejedelmi udvarban való szereplés. 9. Helena megidézése és a vele való egybekelés. 10. Faust és Helena fia. 11. Mephistopheles neve és elváltozása. íme mennyi anyagot talált a mondában, melyet a maga müvében felhasználhatott, de mennyire megváltoztatta, módosította, mélyítette és a maga céljához formálta mindezeket a motívumokat! Goethe Faustjának keletkezése. A Faust monda a XVII. sz. prózai és drámai feldolgozásaiban mindjobban sülyedt, mig végre főleg a színpadon teljesen elvadult. Tekintélyének ez a hanyatlása eltart úgyszólván Lessingig, aki hires irodalmi levelében 1) Miser i. m. 1., lit
