Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1904

1

btijó'dít játszik az olvasóval,1) Ezért találunk hát e műben annyi rejtélyt, megfejtendő titkot, úgy hogy sokkal inkább beszélhetünk Faust misztériumairól, mint Hamlet misztériumairól,9) Nem szabad tehát, mint a nagy. ardemü Loeper teszi (Goethe's Faust II., XXXIII.) a szimbólumokat teljesen elvetni, mert nélkülük Faustban le kell mondanunk a megfejtés minden re- menyéről, Ilisz maga a költő mondja müve végén, hogy: „Alles Vergängliche ist nur ein Gleichniss.“ — Igenis szükséges, hogy itt-ott a költő saját életében keressük a magyarázatot a Faust egyes részeihez, de olykor-olykor a szimbólum nélkül sem boldogolunk, mert a költő sok olyasmit akart ábrázolni, amit máskép mint jelképiesen, szimbólummal nem tehetett. Ettől a két véglettől kell tehát óvakodnunk: csupa szimbólumot és allegóriát ne keressünk Faustban és ne lássuk Faustban mindig Goethét, ne keressünk mindig és mindenütt vonatkozást Goethe életének megfelelő mozzanataira. Mindamellett bizonyos, hogy Faustot joggal tekinthetjük oly műnek, melyből az agg költő élet- és világfelfogását megismerhetjük, melyben kifejezést ad az élet céljáról, értelméről, az embernek rendeltetéséről, az állam, társadalom, egyház, művészet, tudomány és valláshoz való viszonyáról táplált nézeteinek. Egy szóval mondhatjuk, hogy Faustban megtaláljuk a 82 éves nagy szellem életfilozófiáját vagy legalább annak javát. És ez így van más drámaírókkal is. Ami a világ legnagyobb drámáiból kisugárzik, csak a költőnek az élet és világ legmagasabb viszonyairól vallott felfogásának a visszhangja. (Frey- tag: Technik des Dramas 77). így Prometheus magának Aischylosnak heroikus, önérzetes természetét tükrözted.8) Hamletben Shakespeare a világból való kiábrándulás fájdalmas érzését irta meg. Madách tragédiája legkitűnőbb magyarázója szerint „egy kiváló lélek önvallomása.“ Belőle a a költő világnézete tárul elénk: minden sülyedésből újra fölemelkedik lelke, hogy újra hevüljön és végül nyugtot találjon.* 2 3 4)

A Faust-gondolat fejlődése. A történeti Faust. A Faust-monda.

Hogy Goethe fenséges alkotását a maga teljességében méltathassuk, mindenek előtt igyekeznünk kell a költemény magjához az ú. n. Faust-gon- dolathoz férkőzni. Ez a gondolat voltakép igen régi.5) Nem egyéb az, mint az önállóságra törekvő és a maga elbizakodott önállóságában az emberi korlátokat átlépő, az. igazságot, tudást, életet az, emberi mértéken felül megkívánó és azért bűnhődő emberi szellemnek a képe. Ez a titáni, égvív é sajátság, ez a faustusi elem már az első emberekben is megvolt, akik az

') Minor i. m.

2) K. Götz: Das Hamlet-Mysterium. Programm, Speyer 1902/3.

3) Christ: Griech. Literaturgeschichte 184.

4) Alexander: Az ember tragédiája 316.

5) Kemmer: Der Faustgedanke im Altertum. Zts.