Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1904

8

isteni parancs ellenire szakasztottak a tudás fájánál és azért örökre el*

játszották a paradicsomot — így meséli a könyvek könyve. E gondolat legvilágosabban Jób könyvében van kidomborítva, de az ó-szövetség igazi Faustja tulajdonkép Salamon király, a Prédikátor könyvében — ha e mű tőle ered1) — igazi Faust a halálos ágyon. Végig rohant az élet minden pompáján, gazdagságán és gyönyörén és a végén belátja, hogy minden hiábavalóság: „Láttam minden dolgokat, melyek lesznek a nap alatt, hogy imé, mindezek csak hijábavalóság és a léleknek gyötrelme,“

Az ind Faust, Visvamitra király, nem cselekvés által jut magas céljához, hogy egyenlővé legyen Brahma istennel, hanem — az ind jellemnek megfele» lőleg — lemondó szenvedés és önkínzás árán,

A görögöknél a Faust-gondolatot Prometheus mélyértelmü mitosza testesíti meg, melyet legfenségesebben a nagy Aischylos dolgozott fel, Igazi képe a tettre vágyó, önérzetes hajthatatlan akaraterejü, folytonos tökéletesedésre áhítozó görög embernek. „A „Leláncolt Prometheus“ mint egy világraszóló probléma hordozója, mint a szellem szabadságának első hirdetője, az emberiség titáni törekvéseinek őstipusa.“ (Csengeri: Aischylos tragédiái 169.). Prometheus az ideálisabb goethei Faust. Ez is az emberiség képviselője, de első sorban csak magáért küzd, szenved és magát váltja meg, amaz az emberi nemnek fogja pártját, csak érte küzd és fáradozik, ő maga pedig mérhetetlenül szenved,

A középkori mondákban egy új elem lép az ember és isten közötti küzdelembe: az ördög és most a harc oda módosul, hogy Isten és az ördög küzd az ember leikéért. Ilyenféle a mágus- vagy másként S im o n m o n d a,!) melynek hőse az ókereszténység korában élt s Jeruzsálemben a zsidóság egyik legszenvedélyesebb előharcosa volt, míg meg nem tért. De mint apostol elferdíti Jézus tanát és e mellett folyton rágalmazza Pétert, ki végre az ördöggel kötött szövetsége s hamis tanításai miatt leálcázza. E monda igazi értelme, hogy a keresztyén hit nem fér össze a görög filozófiával. Helena ezen legendából jutott a Faustról szóló népkönyvbe. ACypriánus legendában is megtaláljuk az ördöggel való szövetkezést. Cypriánus azért szerződik az ördöggel, hogy a szép Jusztinát, hozzá hajlandóvá tegye, de a leány megtéríti és mind a ketten vértanúi halált halnak. Faust középkori rokona némileg Theophilus is, a VI. században élt archidiakonus, aki, hogy méltatlanul elvesztett hivatalát visszanyerje, szövetséget köt a sátánnal, de bünbánata és szűz Mária közbenjárása által lelke üdvöt nyer. E mondákban azonban már némileg elhomályosult az ember felettire való törekvés. Azért még inkább Faust elődeinek tekinthetők Agrippa és Paracelsus.

Ö Graf Gyula: Kohelet.

s) Heinrich Gusztáv: Goethe Faustja és Fausttanulmányok 181—212 és Szakai Károly: a Faust monda keletkezése s legrégibb prózai feldolgozásai 32—37,