Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1902
21 lelkemnek a »szepesi németek« jellemes maguktartása. Polgári kötelességük teljesítésével az egész ország elismerését vívták ki magoknak! Privilégiumok védszárnyai alatt végeznek polgári munkát, és ha kell, dandárokat szerelnek fel! íme, Késmárk nyolczvan pánczélos vitézt küld Kun László táborába. Látom a magyar sereget felvonulni a morva síkságra. Hogy harczolnak Stielfried, Dürnkrut csatatéréin! A cseh Ottokár le van verve; Habsburgi Rudolf elfoglalja a német császári trónt. Szünet. Fdbry. felmerülve-) Letűnt két decennium. Szepesség, hogy gyarapodik anyagi, szellemi vagyonban! Vigan csosszan az élet! De milyen zaj tombol?! Trencséni Csák Máté pusztít itten! rabol, prédái! Odavan a fáradhatlan polgárság vetése! De jaj neked Trencséni Csák Máté! íme, ott teremnek a »Rnzgonyi mezön« a szabad polgárság dandárjai! Hajh, hogy hullanak Csák Máté csapatai! frövid szünet) Nagy Lajos, te dicső, nagy királya Magyarhonnak, te új szabadalmakkal jutalmaztad meg hü Szepességet a rozgonyi mezön ontott véréért. Szünet. Kilenczedik jelenet. (Léptek hallatszanak, czinczogás is, czigányok a középső ajtó előtt, rágyújtanak régi hallgató nótára, azután »frissre«. Belép a jobb ajtón magyar, német, tót csoport, ölelkeznek, tánczolnak.) Fdbry. (kiáltva:) ács! (mind el.) Tizedik jelenet. Seabó. Hála néked, Zsigmond király, hogy hazánkba fogadtad Pháraó népét! Oh, mily csodás a barna legények muzsikája, elragadó, kedvderitö, könyekre fakasztó. Sir, rí, mint az édes anyját megsirató leányka! Majd úgy hangzik mint valami szent legenda régen letűnt időből. Oh, te csodás, kimondhatatlan bájos zene, magyar nemzetem örömének, szenvedéseinek kifejezője! Hála neked, Zsigmond király, hogy behoztad a »placetum regiumot« ; ne avatkozzék hazánk ügyébe semmiféle külhatalom! Hála neked, a polgári osztálynak is jogot adál, hogy az országházában a nemes urakkal együtt tanácskozhassanak a haza sorsa felett. De miért adtad el a tizenhat szepesi városokat a lengyel királynak ?! Miért szakítottad el hűséges polgárait a haza kebelétől ? Miért törekedtél idegen birtok elfoglalására annyi drága magyar vér árán! Hajh, Zsigmond császár, nem jól cselekedtél, hogy Kontot és a »harmincz nemest« kivégeztetted ! (rövid szünet) Bánod is te; csapongsz itthon. Csapongás a
