Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1902
10 dagogus, ki atyai jósággal lánczolja magához tanítványait; lelket önt be- léjök, hogy aztán a szellemiség magaslatára emelje őket. Felismeri a tehetséget és igyekszik azt fejleszteni és öregbíteni. Kulinyi. Igaz, Szabónak ingyen külön leczkéket ad a görög nyelvből. CsinJc. És mások francziául, angolul tanulnak tőle. És mindenek felett kedves ember, leereszkedő, a mit Petőfivel szemben is tanúsított, kit any- nyira kitüntetett. Meglátogatta Steiner professorral-a vendéglőben, azután karonfogva végig kisérte a városon a Thököly-várig. Kubinyi. (Kezébe veszi a Petőfi ajándékozta könyvet.) Petőfi barátunk Kazinczy Ferencz példáját követi. Csinlc. Azt ne tegyje, különben úgy jár mint Kazinczy. Kubinyi. Hogyan ? Csinlc. Hát úgy, hogy életét koczkáztatja, vagy börtönbe kerül, mint Kazinczy, kinek élete martalékául vettetett a hóhér pallosának, és ha a király fogságra nem változtatja a halálos Ítéletet, őt is kivégzik mint hat társát. És mennyit szenvedett majdnem hét évi várfogsága alatt! Kubinyi. Nem arról van szó. Hisz Petőfi is járta az élet, a szenvedések iskoláját. O sem térhetett ki a vak sors intézte körülmények elől. Annyit szenvedett már mint gyermek és ifjú, mint kevés ember. CsinJc. Igaz, de ez tette őt azzá, a mi. Nem járt annyi iskolát mint Kazinczy; hisz tizennyolcz éves korában már kiszolgált katona volt, és élete csak most kezd közeledni a férfikorhoz, mint a miénk; de nagy feladat ám a nagy Kazinczy nyomába hágni. Kubinyi. Nem értjük egymást. Én azért mondtam azt, hogy Kazinczy példáját követi, mivel ez is ide jövet egyik müvét magával hozta és adta a Lyceumnak emlékül, az által is háláját akarván tolmácsolni az alma mater iránt. Csinlc. Vagy úgy ?! Büszke is lehet a Lyceum egykori tanítványára. Kubinyi. Petőfi nem volt a Lyceum növendéke, annál dicsőbb dolog, hogy kirándulásában Késmárkot is útba ejtette. Csinlc. Büszkeség ránk nézve, hogy jelenlétével magyar társaságunkat is megtisztelte. Ritka ember biz ő, pezsgő erővel, szikrázó lángelmével! »Neki Isten bőven adta a maga adományait«. Zseniális ember! Még Foi- berger professor is, az a kemény kritikus, »sokat vár Petőfi jövőjétől«. Ipsissima verba, a német önképző körben mondta el, midőn felolvasták Petőfi egyik költeményének a fordítását Lindner Ernőtől (menni akar). Kubinyi. Nézd végig ezt az utolsó próba-előadást. (Kint léptek hallatszanak.) Harmadik jelenet. (Előbbiek. Fábry fehér ruhában. Tót népcsoport fehér abaposztós ruhában.)
