Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1892
35 törvény és az 1884-ben létesített ev. egyetemes tanterv által sza- bályoztatatt: azóta csendesebb mederben folyván évről évre örven- detesebb eredményeket hozott létre cs a kétféle középtanoda, ú. m. a gymnasium és reáliskola egyrészről a közoktatásügyi miniszter, országos közoktatásügyi tanács és tankerületi főigazgatók ; másrészről a hitfelekezeti felügyelők éber őrködése és tevékeny behatása alatt mindinkább közeledett sajátlagos kitűzött feladatának teljesítéséhez. Elismerésre méltó buzgósággal törekedett bold. Trefort Ágost minisztér azt a kétféle középtanodát a törvénynek és az utasításoknak megfelelően mind extensive, mind intensive kifejteni s tökélesbiteni és azokat a külföldi hasonló intézetekkel egyenlő magasságú színvonalra felemelni. Kiváló gondot fordítván a reáliskolákra és az a czél lebegvén szeme előtt, hogy azokat hazánkban népszerűebbekké tegye, vagy — a mint maga kimondá — „hogy az ifjaknak a gym- nasiumokba való túlságos lódulása megszűnjék“, azok felsőbb négy osztályába a latin nyelvoktatást hozta be és 10 hazai reáliskolában a latin nyelv facultativ tanítását rendszeresítette, hogy ez által a tehetségesebb és törekvőbb tanulók képesítést nyerhessenek arra, hogy a tudományegyetemen az orvosi és jogi tanfolyamokba beléphessenek. Említendő még, hogy a túlterhelés iránt időn- kint felmerült panaszokra vonatkozólag azt szokla mondani: „Hogyha van túlterhelés, azon nem a tantárgyak számának megszorítása segít, hanem egyesegyedűl a helyes módszer és a tanárok okossága s helyes eljárása.“ „De egyszersmind reformáló szelleménél fogva az iskolát államférfim szempontból tekintvén, kapcsolatban a társadalmi s nemzeti élet szükségleteivel s hiányaival, csakhamar felismerte a túlterhelési vita egyedül értékes eredményét, az iskolai egészségügy fontos szerepét. Berendezett egy egészség- ügyi tanfolyamot egészségügyi tanárok képzésére s iskolai orvosokat nevezett ki, kik az iskolának egészségügyi tanácsadói s felügyelői legyenek.“*) Ily lelkesült tevékenysége közeppette nem sokára a kérlelhetlen halál által ragadtatott el 1888-ban. A középiskolai oktatás 1887/8 évi állapotáról az orsz. köz- oktatásügyi tanács ilyképen nyilatkozott: „Bármennyire kezd is divatossá lenni újabban ismét a középiskolai oktatás eredménytelenségének hangoztatása s a tanítás reformálásának szüksége, annyit constatálhatni vél a tanács, hogy gymnasiumaink és reáliskoláink tanmenete, methodikai eljárása, administratiója most már sokkal szabatosabb és kielégítőbb mint még nem sok idővel ezelőtt. — A felekezeti középiskolák sem állanak ma már Az orsz. közokt. tanács jelentése. *) Orsz. középislí. tanáregyesület! közlöny XXII. évf. 5. f. 279. 1.
