Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1892
6 Az építkezési kérdés további fejleményei. A tervrajzok meg- birálásában beállott késedelem oka. A bpesti mérnök- és épitészegyle bírálata. melyben ugyanis a tudomány minden ága, legbővebben pedig a theologia, történelem, földrajz, jogtudomány, philologia és szépirodalom van képviselve és becses diszkiadások, műlapok, ősnyomtatványok és kéziratok előfordulnak, összesen mintegy 15,300 műből áll. Ének ezélszerűb felállítására nem sokára az uj iskolaépület elkészültével a mostani nagy auditórium-terem fog berendeztetni. Az építkezési kérdés, mely az utóbbi években foganatba vett reformok sorában mind anyagi mind szellemi tekintetben a legnagyobb fontossággal bírt; mely ugyanis rendkívül nagy pénzszükségletet igényelt és melynek szerencsés megoldásától a lyceum további épséges fennállása s az előhaladott tudomány és nevelés igényeinek megfelelő kifejlődése tételezhetett föl, — mind a mellett, hogy a lyceum pártfogósága s ennek közegei mind saját ösztönzésükből, mind a főhatóságok sürgetése folytán ezt az ügyet folytonos, mindenoldalú és mélyen beható tanácskozásuk tárgyává tették, sőt annak kivitelére a már fentebb említett intézkedéseket megkísértették —: mégis hatáskörükön kívül bekövetkezett akadályok által nem várt fennakadást szenvedett. Azóta ugyanis, hogy az építkezési tervek a telekrajzzal együtt 1889. jul 22-én a budapesti mérnök- és épitészegylethez megbi- rálás czóljából beküldettek, huzamosb idő telt el a nélkül, hogy onnan a várva várt bírálat, vagy válasz bekövetkezett volna. Midőn tehát a lyc. iskolai tanács u. a. évi okt. 28-án a nevezett egylethez intézett átiratában a tervek megbirálását sürgeté, azon egylet mű- és középitési szakosztályától nov. 11-én kelt válaszában oly nyilatkozat érkezett, mely szerint: „A tervek a múlt egyesületi időszak után — a szünnapok alatt — érkeztek be, a mikor az egyesületi működés szünetel. Most pedig, az uj ülésszak megnyitásával és a szakosztályi működés újból való felvételével a tervek azonnal az e czélból választott bizottságnak megbirálás és jelentéstétel végett adattak át, mely bizottság működését meg is kezdette és ennek befejezése után a bírálati jegyzőkönyvet az egyesületi elnökség utján az isk. tanácsgyülésnek át fogja küldeni.“ Egyúttal kéri a pályázati programmot illető hirdetmény beküldését. Ezt a nyilatkozatot az u. a. évi decz. 29-én tartott lyc. pártfogói közgyűlés tudomásul vevén egyszersmind a feletti sajnálatát fejezé ki, hogy a tervrajzok a budapesti mérnök- és épitészegylettől még nem kerültek vissza, miért is azok díjazását sem lehetett foganatosítani. Ezen tervek végre a budapesti mérnök- és épitészcgylet 1890. 'febr. 10-én kelt átiratával valamint a hozzácsatolt bírálati jegyző-
