Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1889

23 jék a mi alapítványainkkal és mily feltételek mellett fogad­ható el az állami segély? Azon véleménynek adatott kifejezés, hogy, mivel a mi alapítványaink mind magánosak és magánjognak, azért maradjanak ezután is minden illető intézetnél külön és keze­lésük is hagyassák meg az illető iskolai gyűlésnek; az állam csak a szükséges felügyeletet gyakorolja s tartsa azokat evidentiában, hogy tudhassa, mennyi pótfizetést kell teljesítenie az intézet fen- tartására. Továbbá mostantól kezdve az alkotmányos m. k. minisz­térium által a közoktatás felett gyakorlandó felügyeleti jog, melylyel kerületenkint az államtól alkalmazott tanfelügyelők meg lesznek bízva, ne terjesztessék ki a protestáns tanodák belügyeinek vezetésére, mely az illető tanodái igazgatóságnak ezentúl is marad­jon sérületlenül fentartva; sem a tanárok választására, mely a tanodák pártfogói gyűlésének kizárólagos jogához tartozik. A tan­dijak ne osztassanak fel a tanárok között, hanem a tanoda pénz­tárába folyjanak be és a tanítványoktól a beiratások alkalmával előre szedessenek be. A beiratási és bizo nyitványi dij maradjon az, mely most, s jusson az illető igazgatónak. Az iskolai tanrendszert úgy kell módosítani, hogy minden vallásfelekezetü tanodákban ugyanaz legyen; azért az országgyűlés határozza meg és tegye azt minden iskolára nézve kötelezővé. A főtanodákban legyen az úgynevezett akadémikus tanszabadság, de az or­szággyűlés határozza meg, micsoda tudományokat kell, hogy hall­gatott legyen az, ki mint jövendő ügyvéd, pap stb. az állami vizs­gálatot akarja kiállani. A gymnasiumokban maradjanak meg az osztályonkinti vizsgálatok, de a gymnasiumi tanfolyam be­végezte után tegyen mindenki érettségi vizsgálatot, mielőtt főtanodai osztályba fölvétetnék. A főtariodákban elmaradhatnak a szokott vizsgálatok, de a helyett hozassák be szigorú állami vizsgálat, melyet mindenkinek, ki nyilvános hivatalt viselni akar, meg kell állania. Mi alatt pedig ezen tanácskozások és tervezgetések még fo­lyamatban valának, lyceumunkat váratlanul a legsúlyosabb csapás érte az által, hogy Hunfalvy Pál, kinek tanári és igazgatói fárad- hatlan működése által ezen intézet legfőbb virágzásra jutott, az 1848-ik évben Pestre összehívott országgyűlésre a szepesszombati választó kerület által képviselőnek választatván ugyan ezen évi jun. 28-án tanári hivataláról véglegesen leköszönt. A lyceális köz­gyűlésből hozzá menesztett küldöttséget azon határozott szándéká­ról biztositá, hogy ezen uj állásában sem fog szellemileg elválni ezen intézettől, mint a melyhez őt ifjúkorától kezdve annyi drága emlék és kegyeletes érzület fűzi, sőt ezentúl is befolyását erejéhez Hunfalvy Pál elhagyd tanári állá­sát 1848.

Next

/
Thumbnails
Contents