Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1888

19

azonkívül jeles szónok és elegáns latin nyelvész vala. Röviddel halála előtt az erfurti természetvizsgáló társulat tagjául választatott. A következő rector volt Sartoris György, puchovai születésű, ki Wittenbergában tanult és aztán Körmöczbányán tanárkodott,

1752- ben lelkészi hivatalt vállalt Batizfalván. —Münich Sámuel Fülöp a sopronmegyei Wandorfból származván, mielőtt ide hivatott, báró Prónay házánál nevelőül volt alkalmazva; nagy tudománya és tüzes lelkülete mellett kitűnő tanítási és disputáló tehetséggel birt, úgy hogy tanítványai nem fogytak ki magasztalá- sából. Nagy sajnálatukra már egy évi működése után 1753-ban lelkésznek ment el Lőcsére, későbben Sopronba. — Major János

1753— 55, tudományos miveltsége mellett szende természetű lévén, kevesebb tetszésben részesült mint előde. Csetnekre távozván el, helyt engedett a nagyhírű Benczúr Józsefnek. Ez az árvamegyei Jeszenovában születvén 1728-ban február 28-án, Jénában, Halléban tanult, visszatérte után pedig „Confutatio praetensionis Borussicae in Silesiam“ czimü irata által, melyben a porosz királynak Sziléziára vonatkozó igényeit megczáfolá, a magyar királyi udvar és a tudós közönség figyelmét költé fel. Buzgóságáért Mária Therézia egy arany szelenczével és 100 aranynyal jutalmazá. Itteni hivataloskodása idején is legkedveltebb foglalkozása vala a hazai földleírás és történelem buvárlása, melyre vonatkozólag több müvet irt, ú. m. Ungaria semper libera et sui juris fűit. Compendium Ungariae geographicum. Nagy tudománya mellett igen szeretetre méltó férfi volt- Nagy hire folytán a pozsonyi iskola rectorául hivatott meg 1760-ban, honnan 10 év múlva még egyszer jött vissza, mint alább fogjuk látni.

A XVIII. századtól kezdve a rectorokon kívül, kik is az egész intézet és különösen az I. mint legfelsőbb, vagyis bölcsészeti osztály élén állottak, még a következő conrectorokat, subrectorokat és praeceptorokat találjuk följegyezve:

1. Conreetorok (collegák), kik alatt a II., vagyis rhetorikai osztály állott, a következők: Schmid Mihály, késmárki, 1700—11. Innen Lőcsére ment el lelkésznek. — A késmárki Keil János 1712-ben és Szolkovy Jakab 1713—25; a körmöczbányai Legier Jakab 1725—35. Ez Ménhárdon, amaz pedig Dobsinán lelkészi hivatalt vállalt el. — A késmárki Moesz Ádám János 1738—70, ki Késmárk városának történetét irta meg, melynek kézirata a lyceumi könyvtárban van.

2. Subrectorok, kik a III., vagyis a syntacticai osztály tanárai valának: Weissőhrl János 1685—1725. — Fábry Gergely 1725 — 43; ki azután Eperjesen iskolai rector, későbben lelkész és

2*

A XVm. századbeli eon- rectorok.

Subrectorok.