Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1884
3 fejezést, hogy ágyúikból nem vas- hanem túróból gyúrt golyói ckal lőttek az ostromlókra, habár egy Lőcse városa okmánytárában mai napon is meglevő német kézirat szerint a késmárkiak ezt vasgolyók hiányában tették volna. — A kézirat igy hangzik: Eodem anno 8 Tag nach Agnetam ziehen die Leutschauer mit 500 Fuszknechten und des Herrn Szeredy Huszárén vor Késmárk, belagerten es, aber vergeblich; was da vorgegangen, ist genugsam am Tag, nämlich dasz sie mit Turlet in Mangel der Kugeln haben heraus auf die Unsrigen geschossen. Hy kudarcz után felhagyott Szeredy az ostrommal és a lőcseiekkel együtt visszavonúlva már Hurand határára ért, midőn egy hírnök értésére adta, hogy a késmárkiak a városból kitörtek és az ostrom-ágyukat hatalmukba keríteni akarják. Ezen jelentésre Szeredy huszárjainak azon parancsot adta, hogy sebes vágtatva térjenek vissza és a késmárkiakat falaik közé szorítsák. Az üldöző késmárkiak ily módon a tartalékcsapat és a visszatért lovasság által megtámadtatva megszalasztattak s közülük sokaD megsebesíttettek, 16 halva maradt és hat elfogatott, kik a sértetlenség ígéretének ellenére az u. n. nádréteken, melyek akkor parochialis réteknek neveztettek, közel a leibitzi malomhoz felkonczoltattak, fejeik levágattak és diadal jeléül Lőcsére vitettek, hol a piacz közepén három napon keresztül közszemlére voltak kitéve. Ugyan ekkor érkezett Lőcsére Laszky János, ki, mint Zsigmond lengyel király követe, erélyes és fenyegető szavakkal kikelt Szeredy kapzsisága ellen, minthogy a tizenhárom szepesi város lakosait, kik Zsigmond magyar király 1412. évi Mindszentek napján Zágrábban kelt záloglevele értelmében a lengyel király hatósága és védelme alatt állottak, törvénytelenül kétezer aranyforintnyi adófizetésére kényszeritette és királya nevében nem csak ünnepélyesen tiltakozott a Szeredy és a lőcseiek által a tizenhárom szepesi város lakosainak okozott és okozható minden károsítása ellen, hanem a Késmárk elleni hadjárat alkalmával a leibitziaktól erőszakkal elvett két darab ló haladók nélküli visszaadását követelte és kieszközölte. A lőcseiek, a kik azt hitték, hogy Laszky János erélyes föllépése leginkább a késmárkiak ingerlésének és ösztönzésének következménye, még nagyobb mértékben keseredtek el ellenők és bőszültségükben azzal fenyegetődztek, hogy a Ferdinándtól hűtelenűl elpártolt Késmárk városát a földszinéről elpusztítani és a város helyét káposztafölddé változtatni fogják. l*
