Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1880
17 A Sólyomi-féle alapítvány történetére nézve még a következőt leket fölemlíteni: Sólyomi úr szeptember 18-án Pótlóimból Késmárkra jött, s a legelső tanárt, kivel találkozott, arra kérte, kogv őt a 0 7 7 7 O j lyceum felügyelőjéhez vezesse. Két tanár kíséretében a felügyelő úrhoz rnenvén, e szavakat mondotta: „Egy kis pénzt hoztam az uraknak, elfogadják-e?“ „El, és pedig hálás köszönettel“, volt rá a válasz. Erre Sólyomi úr 16 darab 50 forintos bankjegyet tett a felügyelő úr asztalára. Mikor a felügyelő úr az intézet nevében köszönetét mondott, Sólyomi úr e szavakra fakadt: „Kérem hoztam én még 8 darab aranyat is“ (a fentebbi czélra). A mint ezeket letette, azt mondá: „No és végül — itt van Kossuth- bankóim teljes gyűjteménye, ezt is a lyceumnak ajándékozom“. Míg az elismervény íratott, azalatt Sólyomi úr szájából még e szavakat is hallottuk: „Csak azt sajnálom, hogy nincs legalább 10,000 forintom*, mind oda adnám önöknek.“ Mikor pedig az elismervényt kezeihez vette, azt mondá: „így hát készen volnánk, — ajánlom magamat.“ Le a kalappal a nagylelkűség ezen egyszerű nyilváuulása előtt! Vannak tettek, melyek legédesebb jutalma azok boldogító öntudata. Őszintén sajnáljuk, hogy e boldogító tudatot nem sokáig hordhatta keblében •— mert folyó évi Január hó 28-án golyó által vetett véget zaklatott életének. Hogy mi volt öngyilkosságának oka, az épen oly rejtély előttünk, mint általában egész élete. Mi csak azt tudjuk róla, hogy 1815-ben született, kegyes tanitórendi áldozár volt s hogy a szabadságért vívott harczban 1848/9-ben mint főhadnagy vett részt. Továbbá, hogy nagyon sok helyen (Komárom, Tata, Selmecz, Becskerek, Kolozsvár, Debreczen stb.) tanárkodott s Debreczenben gymnasiumi igazgató volt. A nyugalom éveit Podolinban töltötte. Hogy azonban nyugalma nem volt — eléggé igazolja azon körülmény, hogy önkeze által vetett véget életének. Január 27-én Késmárkra jött, könyvtárát is elhozván magával. E napon a késmárki lyceum igazgatójához következő levelet intézte: „Ot száz kötetet meghaladó könyvtáromét az evang. Lyceumnak ajándékozom — minden utógondolat nélkül. A könyvek közé van csomagolva egy szép hátultöltő fegyver 100 írt értékben, hozzá. tartozó töltő-
