Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1879
3 az egész év alatt folytatandó közös működésűnkre. Mert hiszen ama kérdés nektek is szól: „Miért jöttetek ide Késmárkra, némelyik talán édes hazánk távol és dús tájáról ezen véghatáros városába, a bérezés Kárpát ezen rideg vidékébe? Miért léptetek ide ezen lyceumba, milyen czélt tűztetek ki magatoknak, milyen feladat vár itt reátok ennek megközelítésére? A lyceum vagyis eredetileg Uv.tiov hajdani Athéné városának egyik gymnasiuma és úgy az ifjúság testi és lelki gyakorlására szánt görög eredetű intézet volt, melynek fasorai közt későbben Aristoteles bölcsész is tartá lángelméjű bölcsészeti tanainak előadásait. Mert a hellének és ezek közt főként a legszellemdúsabb Athéneiek mint egyéb tudomány- és művészetben, úgy az ifjak nevelésében is a leghelyesebb, mert az ember természetéből merített elveket állították fel, melyek alkalmazásának Athéné köszönte dicső fénykorát, és melyek örök időkre példaszerűéit maradnak. A testet, mint a lélek nélkűlözhetlen eszközét czélszerű s rendszeres gyakorlatokkal kiképezni, hogy egészséges, ép, erős és szép legyen; hogy minden' munkára ügyes, a fáradsághoz edzett és kitartó és az ember ez által tettre kész, bátor és erélyes; de egyszersmind mérsékelt és józan, testének ura, ne szolgája legyen; a mellett pedig szabad és miveit embert jellemző ama biztossággal és külső szép tartással mind a társaságban, mind a nyilvános életben felléphessen: — ime, ez volt a hellén gymnast ik a feladata, melyben tehát minden szabad Athénéi polgár fia gyermekkorától kezdve vén koráig örömmel részt vett. Mint Horatius mondja: „Múlta túlit fecitque puer, sudavit et alsit;“ úgy a bölcs Solontól kezdve maiglan is a gymnastika minden bölcs népnevelőtől az észszerű nevelés nélkűlözhetlen kellékének, a lelki mivelődés feltételének tekintetik. Mert csak egészséges és ép testben honol egészséges és ép lélek: „Mens sana in corpore sano.“ De a mint a testnek kiképzésére a gymnastikát, úgy a lélek nevelésére szükségesnek tartották a hellének a zenét (jliovoixij) , mely is dallama és összhangzata által az indulatok és szenvedélyek szelidítését, a test és lélek közti súlyegyen fenntartását eszközölvén az ember kedélye és erkölcsei mivelésére a legjótékonyabb hatást gyakorolta; úgy hogy szép testben a lélek is jó és az ember y.a'k'g xóyad-óg legyen, kinek ismeretei és érzületei, kinek akaratja és tettei közt, mint a jó hangszerben a legtökéletesebb összhang uralkodjék. A y.aloy.áfaOia tehát volt a hellén nevelés eszménye, a mérsékeltség és józanság rj amp^oavv^ a miVelt ember legfőbb e t é n y e. De hát ezen zene-oktatás nem volt csupa hangtan, mely kitharán és énekszóval kardalokban és kartánezok mellett gyakoroltatott; hanem vonatkozott tágasb értelemben a szellem minden termékeire. Hol találtatilc szebb Összhang tartalom és külalak, szép eszme és szép testesülése közt, mint a hellén költészet és művészet, szónoklat, történet-irás és bölcsészet halhatatlan müveiben ? 1 *
