Újpesti Napló, 2013 (7. évfolyam, 1-45. szám)

2013-09-05 / 30. szám

Múltidéző Klasszikus alapanyagok, új formák Már dizánja miatt is feltűnő, üde szín' folt a Petőfi utca sarkán, a panel ház- tömbök szomszédságában lévő há' romszintes épület. Körülötte csaloga' tó kerthelyiség, belépve pedig sokfé' le sütemény, fagylalt fogadja az újpes' tieket. Az emeleten egyedien megter- vezett, igazi mesebeli édességbolt és dizájncukrászda kínálja portékáit. A Horváth cukrászdában jártunk. A tulajdonos, Horváth Ferenc eredeti­leg elektrotechnikusként végzett. Már jó harmincas volt, amikor szakmát váltott, mindezt azért, hogy cukrászként dolgozó feleségével családi vállalkozást indíthas­sanak. Kisméretű, mindössze 48 négyzet- méteres üzlethelyiséggel indult a Petőfi utcai pavilonsoron harminc évvel ezelőtt a Horváth cukrászda. Hosszú esztendők fáradságos munkájával jutottak el addig, hogy az első üzlet mellé megnyithatták a ma már szintén nagy népszerűségnek ör­vendő rákospalotai Horváth Kertet. Négy éve az új, többszintes, gyönyörű kerthe­lyiséggel körülvett épületbe költözhetett a cukrászda központja. Harminc évvel ezelőtt négyen kezdték, ma a Horváth cukrászda félszáznál több alkalmazottat foglalkoztat. Az épület második‘szintjén Horváth Ferenc lányának, Eszternek a szakmai ber­kekben igen neves dizájncukrászdája csa­logatja a betérőket. A cukrászmester, mint mondja, nem­csak az édességkészítést tartja fontosnak, hanem a szakmai oktatást is. Tíz éve szer­veznek rendszeres képzést a vendéglátó- ipar különböző területén tanuló diákok­nak, szakmai intézményekkel együttmű­ködve.- Nagyobb cukrászatokkal összefog­va mi is szívesen támogatjuk az oktatást, a cukrászversenyeket, akár alapanyagok biz­tosításával, akár szakmai látogatásra érke­ző diákcsoportok fogadásával - árulja el. Hozzáteszi: fontos tudatosítaniuk a le­endő cukrászokban, hogy minden a jó alapanyagokon múlik.- Ugyanazt az árut lehetetlen elkészí­teni olcsóbb alapanyagból, hiszen az ere­deti kakaó, vaj ízét nem lehet mással he­lyettesíteni - foglalja össze véleményét a cukrász. C. R. Az üzlet címe: Horváth cukrászda: IV., Petőfi u. 35. Tel.: 370-4196, 360-1475 Új weboldal készítését, már meglévő honlap frissítését, karbantartását vállalom! Weboldal csomagok 40 000 Ft-tól! Tel.: +3630-495-5992, www.honlapszerviz.eu £$ Újpest Önkormányzata Friss hírek, tudnivalók: ujpest.hu! Vétkek és eljárások III. rész Enyhítő körülmény Hogy félelem volt-e bennem valami­kor? Hát volt! Egyszer. Az eset egyszerűnek tűnt. Két nő összeverekedett, azt hiszem, a Wolframban. Ott nem könnyű mun­ka folyt, ezért nem is könnyű sorsú nők dolgoztak az üzemben. Inkább több olyan, aki hajlamos volt könnyen, gyorsan összeszólalkozni. Tettlegességig. Most se volt másképp, csakhogy az előzetes tájé­kozódásom alkalmával aki beszélt az esetről, min­denki másképp mondta el. Tanúkat kellett behívni a tárgyalásra. Ilyen eset­ben az ő meghallgatásukkal jó kezdeni, mert mire a főszereplők következnek, azért valami összeáll. A tanúk után, a tettes előtt még meghallgattam a sér­tettet, de mit mondjak, nem volt rám jó hatással. Azt mondta, hogy ez egy veszélyes dög, akitől min­denki retteg a műszakban, és az élő fába is beleköt, ha olyanja van. Most is! Kint ül a férjével vagy a pa­lijával, azt mondta, hogy ha ez a jogügyis ürge egy rossz szót szól hozzá, hát beleszúrja a kést. Isten bi­zony. Itt van a ridiküljében! Megköszöntem, és egy sóhaj után szóltam, hogy jöjjön be az eljárás alá vont. Voltam már nyugodtabb is, mint akkor, de ud­variasabb még soha, pedig ügyfeleimet sosem ke­zeltem „bűnözőkként". Mert hiszen nem is voltak azok. Viszont a meghallgatás közben többször san­dítottam a ridikülre. Persze csak mellesleg. Észre­vétlenül. Már jó pár hete dolgoztam a jogügyön, amikor megkérdeztem a tisztelt és szeretett emlékű Leleszi Imrét, hogy előttem ki volt a fegyelmi előadó. Azt mondta, Pánczél Dini, de nem akartuk nála hagyni a feladatot. Dénes ötven körüli lehetett. Egy csön­des délutánon elmesélte, hogy ő nem akart jogász lenni, nem is szereti, nem is érdekli a jog, de régi úri családból származik, és a szülei úgy határoztak, hogy neki ügyvédnek vagy bírónak kell lenni. De ő azóta örök vesztes, és csak szerencsétlenkedik a jogi pályán. Ahogy Imre szeretettel mesélte - mert minden­ki szerette Dénest -, a legnagyobb dobása az volt, amikor egy művezető sérelmét tárgyalta. A vád az volt a vétkessel szemben, hogy leköpte a főnökét. De valójában az történt, hogy tényleg sértőt kia­bált felé, a többiek füle hallatára, plusz, kiköpött elé a földre. A nyomaték kedvéért. Dénes azt írta a határozatba: „A határozat meg­hozatalánál enyhítő körülményként vettem figye­lembe, hogy eljárás alá vont köpött, de nem talált!" Ez szállóige lett az osztályon. Joggal. RÉTI JÁNOS, T-emlékkönyv, www.tizesvi I lamos.hu

Next

/
Thumbnails
Contents