Újpesti Napló, 2013 (7. évfolyam, 1-45. szám)

2013-03-14 / 10. szám

Helytörténet Árpád út 77., az Apolló-ház Archív képünk az 1920-1930-as évek fordulóján készült az Apolló-házról, amely az első háromemeletes lakóház volt az Árpád úton. A kor divatjának megfelelő szecesszi­ós épületet Radó Gábor tűzifa- és kőszén kereskedő épí­tette 1910-1911-ben. (Az épület az államosításig a család tulajdonában maradt.) Az épület Árpád úti oldalán nyílt meg 1912-ben az Apolló mozi, amely mellett a Vigadó ká­véház várta vendégeit és törzsközönségét. Az épületet a mozi után egy évszázad elteltével is Apolló-házként isme­rik. A mozi meghatározó szerepet játszott a ház történeté­ben. A mozgóképszínházi hagyományokat a Fény folytatta az 1960-as években, majd 1990-ben a Lux elnevezésre vál­tó mozi éltette tovább. Ám a multiplex mozik térhódításá­val nem vehette fel a versenyt, hiába peregtek itt nyolc év­tizeden át a filmek. Helyén 1998-tól a Jókai Patika és egész­ségközpontja működik. A ház harmadik emeletén volt az 1920-as években az Új­pesti Napló szerkesztősége. A városközponti épület címlis­tája igencsak illusztris: 1938-ban például itt volt dr. Klein Miksa belgyógyász rendelője, dr. Antal Endre ügyvédi irodá­ja, a Hermes Magyar Általános Váltóüzlet fiókja, az Anglo- Danubian Lloyd biztosítási társaság ügynöksége, a „Kölcsö­nös Tűzkár" és „Jánus" Általános Biztosító Rt. fiókja. A Vigadó kávéház helyén később Patyolat, fodrász és fe­hérneműbolt is volt a háború után. Sőt, a Kassai utcai ré­szen egy ideig kínai áruház is próbálkozott az árusítással. A lakóépületnek, amelyben a kezdetektől lift működik, a Kassai utca felől van a bejárata. Az Apolló-ház az újpesti nyilas párt székháza is volt a háború alatt. A pincében őrzött dokumentumaikat egy beázás alkalmával találták meg a hatvanas évek végén az IKV dolgozói. A súlyosan károsodott iratokat megsemmi­sítették. B. K facebook XXIV. rész Sorozatunkban egykori újpesti városképeket, utcarészleteket szembesítünk a mával. UJPEST Vigadó A rovat tanácsadó szakértői: Szöllősy Marianne és Krizsán Sándor helytörténész. Felvételek: Újpesti Helytörténe­ti Gyűjtemény és Várai Mihály. Sorozatunkat kövesse a www.facebook.com/ujpest.kaposztasmegyer oldalon is! A tizesvillamos az Újpesti Naplóban 7. rész Puskás Öcsi, szembe széllel A kis Phöbus (Árpád út 40.) után állt az Árpád út 38. számú ház, kettős gyerekkorom egyik színtere: anyai nagyszüleim laktak ott. Nagyanyám haláláig ágyhoz kötött beteg volt, és én, amikor nem voltam suliban, segítettem őt életfunkcióinak működtetésében. Ő pedig maga volt számomra a kommunikáció! Ami a társas érintkezésről kialakult bennem, azt tőle tanul­tam meg. Azzal, hogy beszélgettünk egymással. Ha másként nem, hát szerepeket játszottunk. Őmiatta jártam, külön engedéllyel, az Attila utcai általánosba, és lett kétlaki gyerekkorom. Reggel indultunk az Ár­pád 38.-ba, késő délután pedig haza az Apolló-házba. Innen, a ház előtti megállóból indulva a 10-es el­hagyta jobb felől a Berzeviczy utca sarkát, a pince­borozó és a Népfürdő látványával, távolabb sejtetve a gyönyörű zsinagógát, amely nekünk, gyerekeknek titokzatosnak tűnt, és csak ritkán mertünk átmász­ni a kerítésén, ha a labdánkat átrúgtuk a kertjébe. Ezen a szakaszon a villamos már tele volt utassal reg­gelente, ahogy délután, jövetben is, hiszen a Váci út gyáraiban dolgozó újpestiek leginkább a 10-essel jár­tak. Következett az Árpád úti földtani jelenség, a hajlat, a „púp” Újpest hátán, az út a Berzeviczy-sarkon „felbú- bozza” magát, de mire az Attila utca következik, már majdnem visszaereszkedik az eredeti szintre, és lejt to­vább a Duna felé. A 10-es bandukolt utasaival, akiknek többsége az Izzóba tartott, kevesebben a bőrgyárakba, még kevesebben a Cérnába vagy az Oxigéngyárba. A lejtmenet alján érkezik az Árpád útba az Attila utca. Sarkán a vadkapitalizmus által is legyőzhetet­len Öreghalász étterem, jobbra lent, egysaroknyira pedig az Attila utcai iskola. Az én iskolám, később középiskola, majd már az se, most sorsára vár. Von­záskörzetének családjai gyerekestől kiöregedtek, de a mi időnkben általános iskola volt, a legönfeled- tebb, legtarkább gyerekkor színtere. Focimeccsek­kel, bunyókkal, lányokkal. Az Attila-sarokkal szemben közért volt az Árpád úton, mellette, a Duna felé a Kis Posta és fölötte a ház, amelyben Holl István, a színész lakott szüleivel és Pásztor Erzsi színésznővel, a feleségével. A 10-es gurult tovább az Árpád út-Váci út szé­les elágazása felé, a később találóan „Városkapunak" keresztelt két hatalmas, sárga ház között. (Csak a bal oldali volt a Maharté, a jobb oldali, tudomásom szerint, nem.) Az Állami felőli bal oldali a Mahart- ház, amelyben hajósok éltek, illetve inkább család­jaik gyakran hónapokig nélkülözték a férfi, az apa, a családfő jelenlétét. A jobb oldali ikertestvére a másiknak: sokemeletes, soklakásos. Előtte hatalmas park, és lefelé, a lejtésből adódó 4-5 lépcsős szintváltásnál áll a '19-es fiatal ka­tona szobra: „Puskás Öcsi" - így keresztelték el az új­pestiek. A fiatal férfialak jobb keze lendületes mozdu­lattal égre emeli egyszerű fegyverét a győzelemre, in­get nem visel, lenge kabátja alatt felsőteste védtelen a víz felől fújó szelekkel szemben. Sapkája van. RÉTI JÁNOS, a www.tizesvillamos.hu szerzője

Next

/
Thumbnails
Contents