Újpesti Napló, 2011 (5. évfolyam, 1-46. szám)
2011-05-12 / 18. szám
Köztér . I Sok hivatal közt elvesz a százéves műemlék Róka fogta csuka a víztoronynál A csaknem húsz éve üzemen kívül he- lyezett Újpesti Víztorony annak ellenére pusztul, hogy védett ipari műemlék. Wintermantel Zsolt polgármester és a Fővárosi Vízművek vezetői bejáráson tekintették meg az épületet. Az eseményen kiderült, hogy a jogszabályi keretek és a pénzhiány egyaránt lehetetlenné teszi az építmény hasznosítását. Legalábbis rövidtávon. tpsztortita, timmi Újpest védett épületei - mindannyiunk öröksége A víztorony Újpest 1900-ban 41900 lakost számlált, tíz évvel később, 55200- an lakták a települést, amely akkor már három éve város volt. 1911. április 1-jén kezdték meg Újpesten a vízvezeték-hálózat csőfektetését, július elején pedig a víztorony építését. A vízszolgáltatás 1912. június 17-én indult meg. Mivel a vízfogyasztás a különböző napokon nem egyenletes, célszerű volt átmeneti tározásról is gondoskodni. A síkvidéki Újpest számára ezt kizárólag víztoronnyal lehetett megoldani, amelynek építészeti terveit Dümmeríing Ödön, szerkezeti terveit a Kossuth-díjas (1948) dr. Mi hail ich Győző egyetemi tanár, hídépítő mérnök készítette, akinek nevéhez kötődik többek között a világ akkori legnagyobb fesztávolságú vasbeton hídjának, (Temesvár, Ligeti úti híd, 1909) és a szolnoki közúti Tisza-híd acél- szerkezetének tervezése is. A víztorony, egy 1500 köbméteres, Itze-rendszerű vasmedencét rejt magában, hengeres részének átmérője 15 méter, teljesen megtöltve a vízszint 40 méter magasan áll az utca szintje fölött. Alépítménye hengeres tömör téglafal, külső átmérője a medence alatt 11,60 méter, amit védőfallal vettek körül. A műtárgy- gyal szemben voltak esztétikai elvárások is, hiszen egy ilyen hatalmas, a városból toronyszerűén kimagasló építmény, rendeltetésén kívül, a város díszére is kellett váljon. Építése idején a költségek 225 000 koronát tettek ki. A tornyot a főváros IV. kerületétől, a Fővárosi Vízművek az 1950-es években vette át üzemeltetésre. 2003 februárjáig a környékbeli gyárak ipari vízellátását biztosította, majd később a vízművek használaton kívül helyezte. Ma már ipari műemlék, Újpest egyik jelképe. (Forrás: Iványi János: Az újpesti víztorony, dr. Ugró Gyula: Újpest, dr. Mihailicz Győző: Újpest vízmüvének víztornyáról) - B. K. Újpest polgármesterének kezdeményezésére az Önkormányzat és a Fővárosi Vízművek munkatársai bejáráson tekintették meg az épületet, amely csaknem 20 éve üresen áll. A hasznosítást a tulajdonviszonyok és a jogi környezet is nehezíti. Sőt, szinte lehetetlen bármit is kezdeni a toronnyal. A jelenlegi állapot szerint legalábbis, hiszen a tulajdonos a Vízművek, a kezelő pedig a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, amely viszont lényegében semmit nem engedélyez, ami a toronnyal kapcsolatos. Az újpesti víztorony 19 évvel ezelőtt, 1992-ben adott utoljára lakossági vizet. 2003-ig innen biztosították a környékbeli gyárak ipari vízellátását is, de az épület állagának megőrzése már akkor sem tűnt igazán fontosnak az illetékesek számára. Újpest egyik szimbóluma, a 100 éves víztorony mára galambtetemek és madárürülék gyűjtőhelye. Pedig számos elképzelés létezett és létezik a hasznosítására.-HL Útfelújítások kezdődtek Mint arról korábban beszámoltunk, március elején megkezdődött a kátyúk kijavítása kerületünkben. Azóta az újpestiek egyre több frissen felújított útszakasszal találkozhatnak. így a Rozs utca Zichy Mihály és Tavasz utca közötti szakaszon (képünkön), valamint a Schweidel utcában az Attila utcai torkolattól kiindulva, több mint 100 méter hosszúságban. (un)
