Újpesti Napló, 2010 (4. évfolyam, 1-48. szám)
2010-10-29 / 41. szám
ÚJPEST) NAPLÓ - IV. ÉVFOLYAM 41. SZÁM, 2010. október 29. Közélet Az '56~os emlékkőnél Nemzeti ünnepünkön az újpesti megemlékezések sorát hagyományosan az '56-os Szövetség Újpesti Szervezete és az Újpesti '56-os Forradalmi Szövetség által szervezett megemlékezés nyitotta. A Görgey út és a Deák utca találkozásánál lévő parkban, az 56-os emlékkőnél gyülekeztek most is az emlékezők. Közöttük volt Wintermantel Zsolt, Újpest polgármestere. A Himnusz elhangzása után Szendiné Kása Katalin - Kása Pál, az 1956-os újpesti Forradalmi Bizottság elnökének leánya az ‘56-os Szövetség Újpesti Szervezetének elnöke részletesen szólt személyes élményei alapján az 54 évvel ezelőtti eseményekről. Beszédében hangsúlyozta, célja, hogy minél többen ismerjék meg ennek a napnak a dicsőségét, az eseményeket. Legyünk büszkék az akkori újpestiekre, valamint soha ne feledkezzünk el hőseinkről, mártírjainkról. Kötelességünk ugyanis megemlékezni azokról, akik első helyre téve a közösség érdekeit, önzetlen módon a hazaszeretetről tettek tanúbizonyságot. A jelenlévők fejet hajtottak a hét hősi halált halt újpesti mártír: dr. Rajki Márton, Kása Pál, Csehi Károly, Gábor László, Gémes József, Koszterna Gyula, Somlyói Nagy Sándor előtt, és emlékükre egy-egy gyertyát gyújtottak. A személyes hangú, megindító beszéd után ifjú Gyevát Ottó az Újpesti '56-os Forradalmi Szövetség szónokaként arra emlékeztetett, hogy a társadalom adós még a méltó megemlékezéssel. Miközben sajnos már egyre kevesebben lesznek azok, akik ott voltak és hitelesen mesélhetnének arról a korszakról. Reményét fejezte ki, hogy jövőre, a forradalom és szabadságharc 55. évfordulón már megérdemelt helyére kerül október 23-a ünnepe. Az ünnepség végén a megjelentek elhelyezték a koszorúkat az emlékműnél, majd a Szózat eléne- kelésével zárult a megemlékezés. - K. J. Ökumenikus imaáhítat a Baptista Imaházban Az áldozatokra emlékeztek Az Újpesti Városvédő Egyesület ökumenikus imaáhítattal emlékezett meg az 1956-os forradalomról, az újpesti áldozatokról. Az emlékezőket ez alkalommal a Baptista Imaház fogadta be, amely október 22-én délután 4 órára zsúfolásig megtelt emlé- kezőkkel. Ünnepi beszédet mondott dr. Körös András, Újpest díszpolgára. A Himnusz után a Baptista Gyülekezet énekkara dalolt, majd Mészáros Kornél lépett a mikrofonhoz. A baptista lelkész köszöntőjében kiemelte: a szabadság ott él mindannyiunk szívében, mint életünk legfontosabb üzenete. Szeretjük azt, ha szabad hazában, szabad lélekkel élhetünk. Az Evangéliumából is kiolvasható, hogy senkinek nem akarunk szolgái lenni. Ezt példázza 1956 is. Dr. Kőrös András Újpest díszpolgára emlékbeszédében utalt arra, milyen jelentőséggel bír a múlt ismerete, az emlékezet. Az a lényeg: mennyire érezzük magunkénak a nemzeti múlt dicső napjait, mennyire sajátunk a történelem. Hogy mennyire a miénk az 1956-os ifjúság lobogása, a munkások elszántsága, az értelmiség hite.- Olyan kicsi gyerek voltam a forradalom idején, hogy nem tudtam megérteni, miért nem mehetek tankokat nézni Vécsey utcai házunkból az OTI-hoz - idézte fel személyes emlékeit dr. Kőrös András.- Ma is bennem él a büszkeség, amit akkor éreztem, amikor édesanyám kitűzte a mellemre a Kos- suth-címeres jelvényt és ismételgette velem a Talpra, magyarl-t. Mi, kicsik nem voltunk részesei a történteknek, de megkaptuk az útmutatást, hogy tovább tudjuk vinni a kollektív emlékezetet. A megsárgult újságokat lapozgatva szinte mai is tapintható az a forró hangulat, az a lelkesedés, mely átragadt mindenkire. Ugyanakkor érződött az aggodalom a forradalom tisztaságának a megőrzéséért, magáért a forradalomért. Hogy megvalósítható-e az elsöprő többség akarata: a független, semleges, demokratikus Magyarország egy nagyhatalom fullasztó szorításában, külső támogatás nélkül. Tudjuk a választ... Sokáig búvópatakként élt a levert forradalom emléke, szájhagyomány útján terjedt a mélyben, a harsogó ellenpropagandával szemben is. Évtizedekig sulykolták belénk a hazugságokat. Mindhiába, mert eljött a szellemi feltámadás. Végre kimondhatjuk, mi történt 1956-ban, és a kollektív emlékezet által őrzött valóság visszatérhetett. Szellemi feltámadásról lehet csak szó, hiszen az áldozatokat, a kivégzetteket nem lehet feltámasztani. Az újpestieket példátlanul súlyos büntetés érte, többek között éppen annak a tévhitnek köszönhetően, mely szerint Mindszenty hercegprímást az újpestiek szabadították ki fogságából. Egyetlen perben az Újpesti Forradalmi Bizottság hét tagját ítélték halálra, és még 26-an kaptak hosszú börtönbüntetést. Nevezzük meg a kivégzetteket: Csehi Károly, Gábor László, Gémes József Kása Pál, Koszterna Gyula, dr. Rajki Márton, Somlyói Nagy Sándor. Némi csend után az énekkar énekétől zengett az imaház, majd imát mondott Mészáros Kornél baptista lelkész, Pályi László, a Kertvárosi Plébánia- templom plébánosa, Solymár Péter Tamás evangélikus lelkész és Zámbó András, káposztásmegyeri református lelkész. A jelenlévők közös imádságával és a Szózat el- ’ éneklésével ért véget az ünnepség. - ÁDÁM
