Újpesti Napló, 2010 (4. évfolyam, 1-48. szám)

2010-06-07 / 22. szám

Közélet- Újpest önkormányzata, majd az új parlament is az emlékezés, a nemzeti összetartozás napjává tette a trianoni békediktátum aláírásának évfordulóját. Eddig nem volt hivatalos önkormányzati megemlékezés Újpesten. Miért?- Ha valamennyi párt által kinyilvánított közös akarattal korábban nem is mondtuk ki, hogy legyen emléknap június 4-e, teljes feledésbe sohasem ment ezt a nap. Közismerten nem tartozom azok közé, akik a szőnyeg alá söpörnék a gondokat, híve vagyok a párbeszédnek, ahogyan a sokak véleményének meghallgatásának, ha kell, a vitáknak. Hiszem, hogy ki kell beszélni magunkból azt, ami sérelmes, legyen az újkeletű, vagy éppen - mint Trianon esetében kilenc évtizedre visszamenő gondolat. Ezért Trianon és életünket végig kísérő hatása több önkormányzati ünnepség gondolatkörébe, szónoki beszédébe beleszövődött. Egyértelmű állásfoglalás volt, amikor az újpestiek nagy része akarta és támogatta, hogy kapjon szobrot Újpesten Wass Albert. A mellszobor avatásán is elmondjam gondolataimat. Évek óta arra kérem az önkormányzati intézmények vezetőit, hogy június 4-én gondoskodjanak arról, hogy az önkormányzat épületeire kerüljön ki a fekete zászló. Úgy gondolom, rosszul értelmezett szeméremtől vezérelve a ránk nyomott „bűnös nép" bélyeg a kelleténél tovább és mélyebben hatott társadalmunkra. Belénk nevelték, hogy szégyellni kell múltunkat, majd Trianontól időben távolodva „Hitler utolsó csatlósainak" tituláltak bennünket és csak a magyar holokausztról esett szó, mintha a román vasgárda nem is létezett volna, vagy a szlovák területen nem történt volna népirtás. Még hosszan sorolhatnánk. Mindez következménye az ideológiai agymosásnak, ami társadalmunkban 1945-től a mai napig tart. A képviselő- testület pártjai húsz év után eljutottak odáig, hogy emlékezni kívánnak Trianonról. Remélem egyszer a „kibeszélés" is bekövetkezik.- Ön gyakran idézi azt a történészi mondást, mely szerint aki nem ismeri a saját történetét, megérdemli, hogy újra átélje azt. A kilencvenedik évforduló hatására többet beszélünk most Trianonról.- A mondást teljes mértékben igaz. Szerencsére egyre több könyv segít bennünket a megismerésben. Trianon tragédiája nem 1920-ban dőlt el, de nem is a az első világháború végével, még csak nem is annak a kezdetekor. Azt szoktuk mondani, a trianoni tragédiát előrevetítette a magyar uralkodó osztályok gőgje, a szomszéd államok mohósága, a román szándék, és nem értékelték elődeink eléggé a méltatlanul elfeledett gróf Tisza István miniszterelnök személyét és szerepét. Tudjuk, hogy a 150 éven át tartó török uralom után Magyarország népessége alacsonyabb volt, mint 1526-ban. A megtelepedők soknemzetiségűek voltak, akik nemcsak beolvadni akartak, de igyekeztek megtartani identitásukat is. Évszázadokkal később nem véletlenül született meg a kiegyezést tető alá hozó Deák Ferenc-féle nemzetiségi törvény, amely ma is példaértékű. Láthatjuk, mennyiNemcsak kenyérrel él az ember

A trianoni békediktátum aláírásának 9Ö-ik évfordulóján ünnepi megemlékezésre várta az újpestieket az önkormányzat. A megemlékezés szónokával, dr. Derce Tamás polgár- mesterrel még az esemény előtt beszélgettünk.

vei életszerűbb volt a monarchia nemzetiségi politikája, mint napjaink törvényhozási gyakorlata. Talán most közel kerültünk ahhoz, hogy a parlamentbe bekerüljenek a nemzetiségek, ne csak a politikusok. Trianon arról is szól, hogy a nemzeti önrendelkezési jog tiszteletben tartásával valamennyi nemzet alakíthassa sorsát. Ki kell beszélni azt is, hogy Magyaroszág 1920. óta folyamatosan gazdasági válságban van. Az ország kétharmadának elvesztésével megszűnt az a gazdasági fejlődés ami 1867-től 1920-ig megvolt, s

amelyet még az első világháború sem tudott megakasztani. Például Újpest 1917-ben az éhező Bécsnek 10 vagon búzát küldött... Temesvár, Kassa, Pozsony, az ipari városok, mind-mind a határ túloldalára kerültek, a lakosság száma pedig a felé csökkent.- A lelki sebekről is gyakran teszünk említést.- Azt mondják: nemcsak kenyérrel él az ember. Az ország kétharmada elveszett, kettévágott települések szabdaltak szét családokat, és hat évtizeddel később bebizonyosodott, hogy a kreált államok nem életképesek, sorra felbomlanak. Ma már csak Ausztria és Románia létezik még a trianoni szerződés által Magyarország területéből részesülő államok közül. Antall József miniszterelnököt tisztelem azért, hogy lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kívánt lenni. A Horn-, Medgyessy-, Gyurcsány-kormányok bukásában nagymértékben közrejátszott, hogy ezt nem mondták ki. Egyetértek azzal, hogy a határon túli magyarok kezét nem engedhetjük el. Azzal, hogy törvény született a határon túl élők magyar állampolgárságáról, hitet tettünk emellett.- Újpesten június 4-én újraavatta az önkormányzat az Anyai fájdalom című szobrot, az újpesti trianoni emlékművet. Ebben is teljes volt az egyetértés a pártok között, bár a tavalyi bejelentést többféleképpen kommentálták politikusok, történészek.-A kommentek azt jelezték: nem mindenki gondolkodik ugyanúgy Trianonról. Kocsis András alkotása 1937-ben készült, kifejezetten Trianonnak állítva emléket. A piéta a halott gyermekét ölében tartó anya fájdalmáról szól, gondolattársításként arról a tragédiáról, amit éreznie kell a nemzetnek is, ha elszakítják egymástól részeit. A szobor a városháza mellé került, majd a Görgey útra. Pár éve restauráltattuk, majd méltó helyének eldöntéséig Káposztásmegyeren egy intézményünk udvarán helyeztük el. Nem volt kérdéses, hogy a Főtér munkálatait befejezve, egykori helyétől pár méterre kerüljön vissza. Három évvel ezelőtt, Újpest várossá nyilvánításának 100-ik esztendejében száz újpesti polgár is levélben kérte a szobor visszaállítását, emellett tett hitet az elmúlt év őszén a képviselő-testület valamennyi frakciója és több civil szervezet. A képviselő-testület egyik legutóbbi döntése nemcsak az emléknapról szólt, hanem arról is: június 4-e legyen a szobor újraava- tásának dátuma.- Nemrégiben arról is határozat született, hogy az újpesti önkormányzat újragondolja a Hősök ligete nyomán az egykori országzászló újraállítását is. Folytatódik az emlékműállítás Újpesten?- Az elmúlt húsz évben a társadalom sok adósságából törlesztett már önerőből. Olyan alkotásra gondolok, mint az 1956-os emlékpark, városalapító gróf Károlyi István vagy a Görgey Artúr emlékére emelt szobor. A mostani újraavatás is ebbe a sorba tartozik. Az országzászló helyéről már az új képviselő-testület hoz döntést.- BANGHA KATALIN