Újpesti Napló, 2010 (4. évfolyam, 1-48. szám)

2010-06-07 / 22. szám

ÚJPESTI NAPLÓ - IV. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM, 2010. június 7. Emléknap Nemzeti tragédiára emlékezve Visszaállították az Új Főtérre az Anyai Fájdalom szobrát Tamás polgármester - sőt, több is an­nál. Nemcsak rokonokat és családo­kat szakított ketté, Trianonról beszél­ni sem lehetett. Hiszen mit várhat­tunk a politikától, amikor úgy gon­dolta a kulturális vezetés: a diákoknak . Június 4'én az Új Főtéren az első világháborút lezáró nemzeti tragédiára em­lékezve visszaállították az Anyai Fájdalom című szobrot. Dr. Derce Tamás pol- gármester ünnepi beszédében Trianont Magyarország vasfüggönyének és ber- lini falának nevezte, melyről, mint mondta, az új törvényeknek köszönhetően ma már beszélhetünk. A szobrot Dr. Trippon Norbert alpolgármester leplezte le, aki köszönetét mondott az újpestieknek azért az összefogásért, amely lehe- tővé tette, hogy az alkotást visszaadhassák az újpestieknek. D r. Derce Tamás polgármes­ter ünnepi beszédében Tria­nont Magyarország vasfüg­gönyének és berlini falának nevezte, mely családokat, barátokat szakított szét. Az Anyai Fájdalom szobrát dr. Trippon Norbert alpolgármester leplezte le, aki köszönetét mondott azért az összefogásért, amely lehető­vé tette, hogy az alkotást visszaad­hatták az újpestieknek. Dr. Derce Tamás polgármester elő­rebocsátotta: nem ünnepi beszédet kíván mondani, hiszen nem gyakor­lott abban, hogy ennyire nyíltan le­hessen beszélni Trianonról, mai na­pig tartó hatásáról. Inkább szemé­lyes érzéseit, emlékeit osztotta meg az emlékező sokasággal. Amelyek hiába voltak valóban személyesek, nagyon sokan magukra, családjuk történetére is ismerhettek általuk. Újpest polgármestere azzal kezdte: Magyarországon nincs olyan család, amelyiknek ne lenne hozzátartozója a trianoni országhatárok túloldalán. Saját családja példáját felhozva meg­említette, Székelyudvarhely és Kassa került a határon túlra. Az újpesti csa­ládtagok el is határozták: nem men­nek oda addig, amíg útlevél kell. Né­hány évvel ezelőtt polgármesterként Galántára, egy magyar iskolába - amelyet az önkormányzat támoga­tott - hívta a kötelesség. Felesége édesanyja emlékeztette: Nagymegye- sen át vezet majd az útja, ahová apó­sa való. Egy útelágazásnál egy helybé­li segítségét kérték, merre is menje­nek tovább, aki megkérdezte tőlük, honnan jönnek. Újpestre terelődött a szó, és egy közös ismerősre, bizonyos Sándor Gyurira, akit dr. Derce Tamás nemcsak Izzósként ismert, hanem az apósa volt. Kiderült, hogy az az em­ber, akivel a Felvidéken elsőként ta­lálkozott: unokatestvér, rokon volt. Újpest polgármestere a történet elbeszélésével arra emlékeztette a hallgatóságot: az új parlamentnek egyaránt joga és kötelessége, hogy a határon túli magyaroknak megadja a magyar állampolgárság lehetőségét, június 4-ét pedig a nemzeti összetar­tozás emléknapjává nyilvánítsa. Mert a trianoni békediktátum lett Magyar- ország berlini fala - folytatta dr. Derce nem kell apró részletekbe menően is­merni a történelmet, elég, ha össze­függésükben látják a történteket. Márpedig a valóság kis részletekből áll össze - folytatta Újpest polgármeste­re - tudnia kell a fiataloknak is, ha azt olvassák valahol, hogy Bratislava, az Pozsony, és választ kell kapnia arra is, miért magyar nevű település Csákvár, ha más országban van, s hogy Nagy­várad színmagyar településként Ady és Szent László városa. Rokonokkal és testvérekkel va­gyunk körülvéve a mi közös Euró­pánkban, és a közös Európa ahová most tartozunk, bűnt követett el el­lenünk Trianonnal - mondta a szó­nok. - Európa tartozik nekünk egy bocsánatkéréssel. Dr. Derce Tamás utalt arra, hogy Újpest közössége a békediktátum 90-ik évfordulóján újraavatja azt a szobrot, amelynek valóságtartalmát sokáig el kellett rejteni. Majd azzal zárta az emlékezését: 15 millióan vagyunk és ez azt a reményt adja ne­künk: talán a történelem úgy fordul, hogy több mint 15 millió magyar lesz köztünk. - B. K

Next

/
Thumbnails
Contents