Újpesti Napló, 2010 (4. évfolyam, 1-48. szám)
2010-04-05 / 13. szám
I Tavaszköszöntés fehér vasár napig A nyugati kereszténység - azaz a katolikus egyház - március 22. és április 25. között ünnepli a húsvétot. A Hold mozgását követő és figyelembe vevő ünnep ideje nem állandó a naptárban. A tavaszi napéjegyenlőséget követő Holdtölte utáni első vasárnap a napja. A húsvét a keresztények legfontosabb ünnepe, és a hosszúra nyúlt idei télben a tavaszvárást, a tavasz eljövetelének ünnepét talán még fokozottabb várakozás előzte meg. A Biblia szerint Jézus - pénteki keresztre feszítése után - a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Helyettesítő áldozatával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. Az eredetileg zsidó ünnep (pészah) az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. Innen az ünnep egyik jellegzetes - vallási - jelképe: a fehér bárány, amelynek vére a hit szerint megmentette a zsidókat az egyiptomi menekülés közben az Úr haragjától. Az állat vérével kenték be az ajtófélfákat, s ahol a pusztító angyal ezt a jelet látta, ott nem bántott senkit. A szarv nélküli fiatal bárány Krisztust, az áldozati bárányt jelképezi, aki magára vállalta az emberek bűneit, s ezzel megváltotta a világot. Húsvét - már nevében is üzenet: hús-vétele, húst veszünk magunkhoz. A farsangi vígasságokat 40 napos böjt követi, ami az úgynevezett hamvazószerdával vette kezdetét. Ezt a szokást Jézus kereszthalálának, illetve az azt megelőző negyvennapos böjtölésnek emlékére tartják, Ez alatt az idő alatt a hívő, vagy hagyományőrző emberek nem fogyasztanak semmiféle zsíros és húsos ételt. Jellegzetes böjti étel a cibereleves, a kenyér, a hal, a zöldségek. A böjt így segíti az ünnepekre való előkészület, a várakozás, a testben-lélekben való megtisztulást. Mivel a böjt a bűnbánat gyakorlását jelenti, ebben az időszakban nem tartottak lakodalmakat, a hívő ember került minden hangos mulatozást, táncos alkalmat, a lányok- asszonyok nem viseltek világos színű ruhát, az egymással haragban lévők pedig igyekeztek kibékülni egymással. A XX. századi modern világban enyhült több tilalom, az egyház már csak a pénteki napokra és a húsvét előtti hétre írt ki szigorú szabályokat. A nagyhét virágvasárnaptól húsvétva- sárnapig tart. Virágvasárnap annak az emléke, amikor a bibliai történet szerint Jézus bevonult Jeruzsálembe, és az emberek pálmaágakat terítettek elé a földre. Erre utalnak a virágvasárnapi barkaágak. A begyűjtött barkákat a templomba viszik, barkaszentelésre. A szentelt barkaágnak ugyanis varázserőt tulajdonítanak: felhasználták rontás ellen, gyógyításra, villám elhárítására, jóslásra, varázslásra. Nagypénteken nem ettek húst, e napon nem szítottak tüzet és nem sütöttek kenyeret, a kenyér a hiedelem szerint kővé vált volna. A nagypénteki mosdásnak azonban nagy jelentőséget tulajdonítottak, egészség és szépség, gyógyító erő szempontjából egyaránt. Nagyszombaton véget ért a negyven napos böjt, a feltámadási körmenet Krisztus feltámadását ünnepli. Nagyszombat a tisztaság és a féregűzés napja is, kitakarították a házakat, lemeszelték a falakat. Ez a tavasz kezdetét, a természet megújulását jelentette, amellyel együtt az ember is megtisztítja környezetét. Húsvétvasárna- pon nem dolgoztak az emberek, megszentelték a sonkát, a tojást, a kalácsot, a bort, és ünnepi asztalt terítettek. Húsvéthétfő - amelyet vízhányó, vízbevető hétfőnek is neveznek - a víz tisztító és termékenységvarázsló erejének ünnepe. Jellemző népszokás a locsolkodás, olykor vödörrel is nemcsak az oly divatos „szagos" vízzel, a kölnivel. A locsolásért „járó festett, vagy hímes, olykor patkóit tojás Európában a termékenység jelképe. Húsvétkedd a visszalocsolás ideje. A húsvéti ünnepkör zárónapja pedig a következő, vagyis a fehérvasárnap. Ekkor szokás a szertartásos barátságkötés, a komálás, mátkálás. A komatálon többnyire hímes tojás, piros tojás, sütemény, gyümölcs, bor volt. A komatálakat a nagyobb lányok a kisebbekkel küldték választott barátnőjükhöz, akik elfogadták az ajándékot, kicserélték, és visszaküldték. Változattak szokásaikon is: gyakran magázódtak. A tavaszi ünnepkört így hagyjuk, hagyhatjuk a héten magunk mögött. Őrizzük is az ünnepi napok emlékét, már csak azért is, mert több mint egy évet kell várnunk a jövő évi húsvétra. 2011-ben ugyanis április 24-ére esik majd - ahogy mondani szoktuk: „későn lesz” húsvét. - B. K (Forrás: FSZK, net) A húsvéti öröm Kedves újpestiek! Nagy örömünnep húsvét. Mi, katolikusok, szép éjszakai, gyertyás körmenettel a templom körüli utcákon végighaladva meg is mutatjuk a világnak: örülünk. A győzelem, amely diadalt arat a világon: a mi hitünk (I Jn 5,4) Pár évtizede még azt hitték, hogy ha nem keresztelik meg, akkor sikeresebb lehet a megszületett gyermek későbbi élete. Rosszul tették, mert Jézus legyőzte a világot, s valóban feltámadott! Ma azt hiszik, ha a gyermekük nem tanul hittant, akkor később megvalósíthatja önmagát, azt teheti mindazt, ami ösztönösen „jó" neki. Rosszul teszik, mert nincs értékrendje, de Jézus érte is meghalt, s valóban feltámadott! A mai életből a vallás száműzetett, az átlagember fütyül Jézus tanítására, az oktatás, a média „semleges”, mintha Isten nem is létezne. Rosszul teszik, mert Jézus az embereknek megtanította mindazt Atyjáról, amit az embernek hinnie kell. Ezért megölték, De Ő legyőzte a halált, s valóban feltámadott! Ma egyes médiumok urai azt hiszik, egy fontos mérce van, hányán nézik, hallgatják őket. Erkölcsi felelősség ezért nincs, fontos, mit lehet eladni. Rosszul teszik, mert Jézus azt mondotta: én vagyok az Út, az Igazság és az Élet, amelyen járnotok kell. Ezért feszítették keresztre, de Ő legyőzte a halált, s valóban feltámadott! Boldog vagyok, mert értem is meghalt és feltámadott Jézus. Nehéz ezt hitelesen
