Újpesti Napló, 2009 (3. évfolyam, 1-30. szám)

2009-10-19 / 22. szám

1956 1956- Újpesten, újpestiekkel történt Újpesten 1989. október 23-a óta minden évben méltóan meg­emlékezünk dicső forradalmunkról két, helyen is: a Városháza falain elhelyezett emléktáblák előtt, valamint az '56-osok terén. Sajnos ezeken a szép megemlékezéseken alig látható néhány fatal, pedig rájuk várna az magasztos feladat, hogy az 'S 6-os forradalom emlékét megőrizzék, eszméiket tovább éltessék. Fontos lenne, hogy a még élő, a forradalomért minden áldoza­tot vállaló résztvevőket felkeressék, emlékeiket megörökítsék. A fiatalok érdektelensége a forradalmi események iránt rész­ben azzal magyarázható, hogy évtizedekig hallgatni kellett a történésekről, vagy a meghamisított történelmet kellett taní­tani. Családi körben tabu volt S 6. Éppen ezért nagy a felelős­sége a családnak és az oktatásban résztvevőknek, hogy a fel­növő generációnak megfelelő hangsúllyal tanítsák '56 valós történelmét, és a mártírok áldozatát szeretett hazájukért. Szendiné Kosa Katalin, a kivégzett Kása Pál lánya 1956. október 23-án egy elnyomott, megtizedelt, megalázott nemzet emel­te fel fejét a zsarnokság ellen. Népünk mindig türelemmel viselte a történelem során olyan sokszor tragikusan rosszra forduló sorsát, bízva a változásban, csendben küzdve a jobb életért, mert a hitét sohasem adta fel. Amikor az el­nyomás olyan fokú lett, hogy a szorítás­ban a lélek fulladozott, mindig a tettek mezejére lépett, mert a nemzeti lélek - bár e században különösen megtipor- tatott -, mégis él. így volt ez 1848-ban és 1956-ban is. 1956. október 23-án a magyar nép kezébe vette sorsát, csele­kedett, mert nem tehetett másként. A forradalom hullámai 1956. októ­ber 23-án Újpestet is elérték. Az utcá­kon nemzeti színű zászlóval sétáló em­berek izgatottan tárgyalták a pesti ese­ményeket. A tüntető újpestiek 24-én ledöntötték a szovjet hősi emlékmű­vet, a zsarnokság jelképét. Az egyik, röplapokat szóró fiatalt a rendőrség előtt, az épületből lelőtték. A felhábo­rodott emberek a halott fiút a véres autóban a Tanácsháza elé tolták, köve­telve a bűnösök felelősségre vonását. A szobor helyén felravatalozott testet nemzetiszínű lobogóval és virágokkal borították. Az egyre növekvő tömeg fegyvert és radikálisabb cselekvést kö­vetelt. Dr. Rajki Márton ügyvéd és Kosa Pál asztalos mester a rögtönzött szónoki emelvényen megpróbálták az embereket lecsillapítani. Délután a tanácsháza előtt össze­gyűlt tömeg előtt Kása Pál asztalos mester felolvasta az Egyesült Izzóban - az országban elsőként - megalakult munkástanács által kiadott röplapot; utána beszédet mondott, melynek tartalma nem ismeretes, de minden forrás megegyezik abban, hogy Kosa nemcsak széles körben ismert aszta­losmester volt Újpesten, hanem kiváló szónoki képességekkel rendelkezett. Egy küldöttség élén a Rendőrkapitány­ságra mentek, hogy a foglyul ejtette- ket kiszabadítsák. Kása javaslatára a Tanácsházán meg­alakult az Újpesti Forradalmi Bizottság. Elnöke dr. Rajki Márton, tagjai Kosa Pál, (herényi Gyula, Kiss Imre és Koszterna Gyula. A bizottság - legitimitását - megbízatását a tömegtől nyerte. A For­radalmi Bizottság rövidesen új tagok­kal bővült, hogy a megnövekedett köz- igazgatási, közellátási és rendfenntartói feladatokat zökkenőmentesen végez­hessék. Ki kell emelni, hogy Újpesten a bizottsági tagok nem a korábbi ráko­sista emberekből kerültek ki. A bizott­ság későbbi működését, minden meg­nyilvánulását, intézkedését a Tanácshá­za előtt „gyülekező" tömeg ellenőrizte. Az épületre hangszórókat szereltek, s időről időre közölték a bizottság hatá­rozatait, intézkedéseit, felhívásait. 25- én, a rendőrség előtt fegyveres összetű­zésre került sor, de a rend rövidesen helyreállt. 27-én az újpesti pártbizott­ság a BM-től fegyveres segítséget kért a forradalmárok ellen. Rendőrruhába bújtatott ÁVH-s és partizán-különít­mény érkezett. Nagy Imrének a forra­dalmat támogató beszéde után a külö­nítmény elhagyta Újpestet. Ezután a Forradalmi Bizottság megszervezte Új­pest békés életét. Sokak szerint a közel­látás soha nem volt olyan jó, mint a forradalom idején. A Forradalmi Bizottság, szervezett­ségének köszönhetően, a kerület nor­mális életfeltételeit biztosította. Az ügyész szerint: „Olyan szervezeti for­mát vettek fel és olyan funkciókat vé­geztek, hogy Újpest államot képezett az államon belül." Saját politikával, közigazgatással, fegyveres erővel ren­delkezett. Megszervezték a kerület élelmiszer- és gyógyszerellátását, biz­tosították a dolgozók fizetését. A forradalom tisztaságára jellemző, hogy a harcok és sorbanállások követ­keztében elesettek hozzátartozói szá­mára az Állami Áruház kirakatában pénzt gyűjtöttek. Ahogy másutt sem, itt sem őrizte senki, mert mindenki szemében szent volt és nem nyúltak hozzá. A középületek és az utcák biz­tonságát a rendőrség és a nemzetőrség közös járőrszolgálattal felügyelte. A gyűlölt hatalmi jelképek helyébe a középületekre nemzetiszínű lobogót tettek. A Forradalmi Bizottság bel- és külföldi politikai erőkkel is kapcsola­tot teremtett. Tárgyaltak az írószövet­séggel, az egyetemisták képviselőivel, a parlamentben lévő vezetőkkel, köztük Nagy Imrével. Az Újpesti Nyomda le­foglalásával lehetőség nyílt tájékozta­tók, sztrájkra és fegyveres ellenállásra felszólító röplapok készítésére, melye­ket Újpesten, Palotán és a XIII. kerület­ben szórtak szét. Többnyelvű, a való­ságos helyzetről informáló röplapokat pedig a környező országokban terjesz­tették. Október 30-án, a Forradalmi Bizott­ság határozatot hozott, hogy a fogva tartott Mindszenthy bíborost felsőpe­tényi fogságából ki kell szabadítani. Fegyveres csapat indult érte. Az idő­közben kiszabadított bíborost az új­pestiek várbeli rezidenciájára kísérték, ahol napokon keresztül őrséget adtak. A kerületben újra szerveződtek a betil­tott pártok: Magyar Függetlenségi Párt, Keresztény Demokrata Párt. November 1-én arra a hírre, hogy az országos börtönben kivégzik a politi­kai foglyokat, az újpestiek tankokkal és fegyveresen indultak kiszabadítá­sukra. A X. kerületi fegyveres csoport­tal együtt sikerrel jártak. Ezen a napon, a budapesti harcokban és a sorbanál­lások közben elhunyt újpestieket ka­tonai pompával temették el a Megye­ri Temetőben. A szovjet támadások hírére a bizott­ság felkészült Újpest védelmére. Nagy mennyiségű fegyvert, lőszert, techni­kai felszerelést szereztek a nemzetőr­ség számára. A harcok elkerülésének céljából küldöttséget menesztettek a szovjet katonai parancsnokhoz azzal a kéréssel, hogy Újpestet kerüljék el, mert a kerületben rend, béke nyuga­lom van. Hiába! November 4-én hajnalban, Újpest lakói tankdübörgésére ébredtek. Rá­kospalota és Vác felől, az Árpád úton, az Elem utcában, a Tél utcában, a kül­ső Váci úton özönlöttek a szovjet tan­kok, katonáik állig felfegyverezve. Új­pest védői ugyanitt tankokkal, felfegy­verkezve várták őket. Megkezdődött az elkeseredett küzdelem a túlerőben lévőkkel. Az események hatására a fo­lyamőrség teljes létszámával és fegy­verzetével a forradalmárok mellé állt. A túlerővel szemben csak ideig-óráig lehetett védekezni, az erőviszonyok el­döntötték a küzdelmet. A legvéresebb nap november 8-a és 9-e volt. A fegy­Ünnepi rendezvények Újpesten, október 23-án- Megemlékezés és ko­szorúzás az 56-os park­ban, a Görgey úton. Az Újpesti 56-os Forra­dalmi Szervezet ebben az esztendőben is ko- szorúzási ünnepséget rendez 2009. október 23-án, 11 órakor.- A Megyeri Temető­ben is sor kerül az 1956-os emléktábla ünnepélyes koszorú­zására, október 30-án 10 órakor, a Politikai Foglyok Országos Szö­vetsége rendezésében. A szervezők minden emlékezni vágyót szere­tettel várnak.- Az Újpesti Torna Egylet, a magyar és a nemzetközi sportélet egykori kiválósága, Vi­téz Halassy Olivér olimpiai bajnok vízi­labdázó és Európa- bajnok gyorsúszó tisz­teletére, hajdani álta­lános iskolájának falá­ra emléktáblát helyez el Újpest Önkor­mányzata. Az avatás időpontja: 2009. ok­tóber 23-a, 10.30 óra. Helyszíne: Tano­da tér, a volt 1-es szá­mú fiú polgári iskola, a Kassai utcában. MEGHÍVÓ Hagyományainknak megfelelően Önkormányzatunk ebben az esz­tendőben is koszorúzási ünnepség­gel tiszteleg az 1956-os forrada­lom és szabadságharc, valamint hősei előtt. Ünnepi beszédet mond: Szunyoghy András „Újpest­ért" díjas képzőművész. Várom családjával, barátaival együtt rendezvényünkre: 2009. október 23-án 18 órára, az Újpesti Város­háza hátsó homlokzatánál. (Bp., IV. kér. Trombita tér)- Dr. Derce Tamás polgármester

Next

/
Thumbnails
Contents