Újpesti Napló, 2009 (3. évfolyam, 1-30. szám)

2009-10-19 / 22. szám

ÚJPESTI NAPLÓ - II ÉVFOLYAM, 2 2. SZÁM, 2009. október 19. 1956 veres harcok november 10-én fejeződ­tek be. Győzött a hatalmas túlerő és a modernebb haditechnika. A Forradalmi Bizottság próbálta menteni eredményeit, és együttműkö­dést ajánlott az illegalitásból visszatért tanácsi vezetőknek. November 12-én az egyeztető tárgyaláson mindkét fél megjelent, de megegyezésre nem ke­rült sor. A megbeszélés ideje alatt négy szovjet páncélautó vette körül az épü­letet, miközben a környéket fegyvere­sek zárták le. A jelenlévő bizottsági ta­gokat megkötözve, a hátsó kijáraton át vitték a páncélautókba. Ismeretlen helyre szállították őket. A hozzátarto­zók csak hónapok múlva kaptak híre­ket szeretteikről. A forradalmárok első kihallgatói szovjet nyomozók voltak. A megtorlás szörnyű volt. Az 1848-as forradalom és szabadságharc letiprása után Haynau rémuralmáról beszél a történelem, pedig 1956 után majd­nem tízszeres az áldozatok száma. Sta­tárium, kivégzések, hosszantartó pe­rek, börtönbüntetések következtek. Kása Pál és 33 társa perében, 92 zárt tárgyalási nap után: a Budapesti Fővá­rosi Bíróság Népbírósági Tanácsa 1959- ben március 15-én, vasárnap - az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulóján - hirdette ki ítéletét. A 33 vádlottból első fokon tízet, majd má­sodfokon 1959. július 28-án, hetet kö­tél általi halálra, hármat életfogytiglan tartó, míg a többi bizottsági tagot összesen 217 év börtönbüntetésre ítél­te, és bárhol fellelhető vagyonuk teljes elkobzására. A kivégzéseket 1959. július 30-a és szeptember 12-e között hajtot­ták végre. Az újpestiek emelt fővel mentek a bitófa alá. Családjuk nem te­methette el őket. Az Új Köztemető 301-es parcella jeltelen sírjaiba - arccal lefelé, orosz büntető szokás szerint - dobálták őket. Ha kicsi volt a láda-ko­porsó, akkor eltörték a kezüket, hogy beleférjenek. Sírjaikat családtagjaik nem látogathatták, nem ápolhatták. Éveken keresztül március 15-e vagy ok­tóber 23-a környékén a jeltelen sírokon lovak patái táncoltak. Ezekről az ese­ményekről 33 éven át nem lehetett be­szélni, nem lehetett igazat mondani.- SZENDINÉ KOSA KATALIN H Bodó József: A HÁRSFA VIRÁGA (Című regényéből részlet) r. Szénási Géza főügyész hallgatta ki Fáncsik Györgyöt. Az őrizetes kérte, hogy Bozsó Imre meghallgatása céljából vigyék vissza pótnyomozásra a Gyorskocsi utcába, mivel Bozsó vallomása enyhítő kö­rülmény lehetne számára. Dr. Szénási közölte, hogy erre már nincs lehetőség, a nyo­mozati szakasz lezárult. Mindnyájan érdeklődve fi­gyeltük, amikor a zárkába visszahozták. Arca komor volt, szemében a tehetetlen düh könnyeivel.- Mi van?-Az ügyész azt mondta, hogy „Nekünk nem az a fel­adatunk, hogy azt nyomoz­zuk ki, hogy maga milyen jó cselekedeteket hajtott végre, hanem az, hogy hány embert gyilkolt meg! Hány fegyveres támadásban, hány szovjet ember életét oltotta ki!?" Fáncsik György aznap nem vacsorázott. A gyufásdoboz- nyi„hitlerszalonnát" és az egy szelet kenyeret nekem adta. Végtelenül szomorú volt. Másnap reggel az eligazí­táson Kása Pál zárkafelelős jelentette az ügyeletes bör­tönőrnek, hogy mennyi a „zárkalétszám". Ugyan, men­nyi lenne? Tizenheten vol­tunk akkor talán, és az ágya­kon felváltva aludtunk. Jelentette továbbá, hogy Fáncsik György éhségsztráj­kot kezd, és mindaddig foly­tatja, míg vissza nem viszik pótnyomozásra a Fő utcába. „Ó tudja." - volt a válasz. Majd adnak neki maguk! Másnap reggel Kása Pál zárkafelelős bejelentette, hogy a teljes létszám nem kér enni. Akkor nem reggeliz­tünk. Kihagytuk az átlátszó barna árpalevet, a szelet ke­nyeret és a kockasajtot. Volt közöttünk egy „kissé ütüdött" szegény ember, Mázsa Géza, horthysta hu­szárszázados, aki 1950-ben jött vissza orosz hadifogságból. Utána jött Recsk, majd Mária- nosztra a magyar hazától. '56- ban kiszabadították, és vala­hogy részt vett a forradalom­ban. 1957-től újra le volt fogva. Kopaszodó fején iszonyatos sebhely, mély forradással. (...) Eljött az ebédidő, és a há­zi a vaslemez padlón a zárka ajtókhoz húzta az ebédszál­lító kocsit. A vasajtón mell­magasságban egy kisebb ajtó volt, és alatta belül, egy kis vaspolc. Ide raktuk a csaj­kánkat, mindig sorban állva az ajtónál, és a házi ebbe ra­kott egy merőkanál sárga­borsót vagy káposztát. Most viszont nem fogadtuk el az ebédet. De nyílt a kisajtó és Mázsa Géza odarakta a csaj­káját. A házi éppen rakta be­le a főzeléket, amikor Kása Pál kiütötte a kezéből. Ha­marosan elvitték Palit, hat óra kurtavasat kapott. Este két smasszer iszonyú állapot­ban hozta vissza őt. Másnap reggel Fáncsik Györgyöt visszavitték pót­nyomozásra. Kása Pált nagyon tisztel­tem és szerettem. (...) Amíg élek, megőrzőm emlékét... Szentkuti Ferenc: HŐSKÖLTEMÉNY A PESTI SRÁCRÓL Te pesti Srác! Te napköziben nevelkedett apró kamasz, Te, akinek élte mindössze Vagy tizenöt sivár tavasz, Te, kibe már az ABC-vel tömték az ideológiát, A szovjet tankok vad tüzében Zengted a szabadság dalát. A tankok acélzáporában Nem remegett gyenge kezed. Bátran markoltad meg a géppisztolyt, És szórtad rájuk a tüzet. Kicsiny szived tán összerezzent, De lábad bátran szaladt, Kezedből nyugodt, biztos Ívben Repült a benzines palack. Te pesti Srác, te hősök hőse, Ontottad drága véredet, S a kivívott szent szabadságban Megkaptad érte béredet. Te kicsiny bajtárs, esküszünk, hogy Megvédjük ezt a drága bért, Mert nem lehet, hogy kicsiny szíved Hiába ontott annyi vért. Te napköziben nevelkedett apró kamasz, Te, akinek élte mindössze Vagy tizenöt sivár tavasz, Téged, ki ezt a drága életet Hazádért így adtad oda, Amíg magyar él a földön, Nem feledhetnek el soha! A HÉT KIVÉGZETT ÚJPESTI MÁRTÍR DR. RAJKI MÁRTON 58 éves ügyvéd, a Forradalmi Bizottság első elnöke nős, egy felnőtt fia van. A Forradalmi Bizottság zökkenőmentese működé­sének szervezésében tevékenykedett. Röplapokat szerkesztett, a Keresztény Demokrata Párt újra szer­vezésén fáradozott. Új rendet akart, melyet így fo­galmazott meg: „A bukottnak látszó kommunista rendszer után hozzájárulni az új rend kialakításá­hoz." Bátran jelentette ki: „Leszögezni kívánom, hogy felfogásom szerint a kommunista rezsim elle­ni összeesküvést nem tartom elitélendőnek." KOSA PÁL 38 éves asztalos mester, a Forradalmi Bizottság későbbi elnöke nős, két kiskorú lánya van. Kezdemé­nyezte a Forradalmi Bizottság meg­alakítását, fegyveres polgári őrség megszervezését, Mindszenthy bíboros kiszabadítását. Szervezte és biztosította a kerület biztonságos, békés életét, vala­mint a környező települések, a többi kerülettel és külfölddel a kapcsolattartást. Magyar- és idegen nyelvű röplapok szerkesztését, nyomtatását rendelte el. Fegyveres harcra buzdított, és megszervezte a vé­dekezést a szovjet csapatok ellen. Segédkezett a ha­talmas mennyiségű fegyverek megszerzésében. „Bolsevistáktól nem kérek kegyelmet" - mondta az ítélet kihirdetésekor. CSEHI KÁROLY: 31 éves nős, egy kiskorú gyermeke van. Nemzetőr­ként 20-25 fős csoporttal rész vett a pesti harcokban. Újpesten a gépko­csi osztály helyettes vezetőjeként gyógyszerek, vö­röskeresztes szállítmányok, élelmiszer és fegyverek beszerzését biztosította, Részt vett a fegyveres har­cokban, fegyvereket, lőszereket, élelmiszert szállí­tott a védekezési pontokra. A megsebesült harco­sokat kórházba szállította. GÁBOR LÁSZLÓ 29 éves, elvált, gyermektelen tisztviselő. Katonai szervezetekkel, ifjúsági csoportokkal, az írószövetséggel szervezte és tar­totta a kapcsolatot. A Corvin-közi harcosokkal is tárgyalt. Mindszenthy bíboros kiszabadítására in­dult. November 4-től a nemzetőrség parancsnoka lett. Harckocsikat, fegyvereket szerzett. A szovjetek elleni fegyveres ellenállás szervezése volt a feladata. Egyik parancsnoka volt a Könyves Kálmán Gimná­ziumban állomásozó harci egységeknek. GÉMES JÓZSEF: 50 éves vegyipari munkás, nős, egy kiskorú gyermeke van. Röpiratokon bíztatta az újpes­tieket a szovjetek elleni harcra. A fegyveres csoportokat ellenőrizte. Az újjászer­veződött Függetlenségi Párt alelnöke volt. A vád­iratban ezt írták: „Újpesten is megalakultak a kü­lönböző pártocskák..." A forradalom leverése után munkástanács-tagként követelte, hogy en­gedjék szabadon a bebörtönzött újpestieket. KOSZTERNA GYULA: 26 éves laka­tos, nős, egy kiskorú gyermeke van. Jelen volt a Rádió ostrománál. Újpes­ten nyomozó parancsnok volt. Fegy­veres csoportok vezetését vállalta, fegyverrel is harcolt a szovjetek ellen. S. NAGY SÁNDOR: 57 éves, volt hu­szár alezredes, 1945 után bőrváloga­tó munkás, nőtlen. Szakszerűen megszervezte, kiképezte a védeke­zésre jelentkező újpestieket. Az újpesti fegyveres erők főparancsnokaként a Könyves Kálmán Gim­náziumból irányította a kerület pontjain dúló har­cokat. A vádirat szerint: „Parancsnoksága alatt leg­alább 800 főnyi fegyveres csapat volt." Fegyverese­it elszántságra, a szovjetek elleni kíméletlen harcra buzdította. O maga is fegyverrel harcolt a szovje­tek ellen. (Gémes József fotója kivételével a képek a börtön­ben készültek.)

Next

/
Thumbnails
Contents