Újpesti Napló, 2009 (3. évfolyam, 1-30. szám)
2009-10-19 / 22. szám
ÚJPESTI NAPLÓ - II ÉVFOLYAM, 2 2. SZÁM, 2009. október 19. 1956 veres harcok november 10-én fejeződtek be. Győzött a hatalmas túlerő és a modernebb haditechnika. A Forradalmi Bizottság próbálta menteni eredményeit, és együttműködést ajánlott az illegalitásból visszatért tanácsi vezetőknek. November 12-én az egyeztető tárgyaláson mindkét fél megjelent, de megegyezésre nem került sor. A megbeszélés ideje alatt négy szovjet páncélautó vette körül az épületet, miközben a környéket fegyveresek zárták le. A jelenlévő bizottsági tagokat megkötözve, a hátsó kijáraton át vitték a páncélautókba. Ismeretlen helyre szállították őket. A hozzátartozók csak hónapok múlva kaptak híreket szeretteikről. A forradalmárok első kihallgatói szovjet nyomozók voltak. A megtorlás szörnyű volt. Az 1848-as forradalom és szabadságharc letiprása után Haynau rémuralmáról beszél a történelem, pedig 1956 után majdnem tízszeres az áldozatok száma. Statárium, kivégzések, hosszantartó perek, börtönbüntetések következtek. Kása Pál és 33 társa perében, 92 zárt tárgyalási nap után: a Budapesti Fővárosi Bíróság Népbírósági Tanácsa 1959- ben március 15-én, vasárnap - az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulóján - hirdette ki ítéletét. A 33 vádlottból első fokon tízet, majd másodfokon 1959. július 28-án, hetet kötél általi halálra, hármat életfogytiglan tartó, míg a többi bizottsági tagot összesen 217 év börtönbüntetésre ítélte, és bárhol fellelhető vagyonuk teljes elkobzására. A kivégzéseket 1959. július 30-a és szeptember 12-e között hajtották végre. Az újpestiek emelt fővel mentek a bitófa alá. Családjuk nem temethette el őket. Az Új Köztemető 301-es parcella jeltelen sírjaiba - arccal lefelé, orosz büntető szokás szerint - dobálták őket. Ha kicsi volt a láda-koporsó, akkor eltörték a kezüket, hogy beleférjenek. Sírjaikat családtagjaik nem látogathatták, nem ápolhatták. Éveken keresztül március 15-e vagy október 23-a környékén a jeltelen sírokon lovak patái táncoltak. Ezekről az eseményekről 33 éven át nem lehetett beszélni, nem lehetett igazat mondani.- SZENDINÉ KOSA KATALIN H Bodó József: A HÁRSFA VIRÁGA (Című regényéből részlet) r. Szénási Géza főügyész hallgatta ki Fáncsik Györgyöt. Az őrizetes kérte, hogy Bozsó Imre meghallgatása céljából vigyék vissza pótnyomozásra a Gyorskocsi utcába, mivel Bozsó vallomása enyhítő körülmény lehetne számára. Dr. Szénási közölte, hogy erre már nincs lehetőség, a nyomozati szakasz lezárult. Mindnyájan érdeklődve figyeltük, amikor a zárkába visszahozták. Arca komor volt, szemében a tehetetlen düh könnyeivel.- Mi van?-Az ügyész azt mondta, hogy „Nekünk nem az a feladatunk, hogy azt nyomozzuk ki, hogy maga milyen jó cselekedeteket hajtott végre, hanem az, hogy hány embert gyilkolt meg! Hány fegyveres támadásban, hány szovjet ember életét oltotta ki!?" Fáncsik György aznap nem vacsorázott. A gyufásdoboz- nyi„hitlerszalonnát" és az egy szelet kenyeret nekem adta. Végtelenül szomorú volt. Másnap reggel az eligazításon Kása Pál zárkafelelős jelentette az ügyeletes börtönőrnek, hogy mennyi a „zárkalétszám". Ugyan, mennyi lenne? Tizenheten voltunk akkor talán, és az ágyakon felváltva aludtunk. Jelentette továbbá, hogy Fáncsik György éhségsztrájkot kezd, és mindaddig folytatja, míg vissza nem viszik pótnyomozásra a Fő utcába. „Ó tudja." - volt a válasz. Majd adnak neki maguk! Másnap reggel Kása Pál zárkafelelős bejelentette, hogy a teljes létszám nem kér enni. Akkor nem reggeliztünk. Kihagytuk az átlátszó barna árpalevet, a szelet kenyeret és a kockasajtot. Volt közöttünk egy „kissé ütüdött" szegény ember, Mázsa Géza, horthysta huszárszázados, aki 1950-ben jött vissza orosz hadifogságból. Utána jött Recsk, majd Mária- nosztra a magyar hazától. '56- ban kiszabadították, és valahogy részt vett a forradalomban. 1957-től újra le volt fogva. Kopaszodó fején iszonyatos sebhely, mély forradással. (...) Eljött az ebédidő, és a házi a vaslemez padlón a zárka ajtókhoz húzta az ebédszállító kocsit. A vasajtón mellmagasságban egy kisebb ajtó volt, és alatta belül, egy kis vaspolc. Ide raktuk a csajkánkat, mindig sorban állva az ajtónál, és a házi ebbe rakott egy merőkanál sárgaborsót vagy káposztát. Most viszont nem fogadtuk el az ebédet. De nyílt a kisajtó és Mázsa Géza odarakta a csajkáját. A házi éppen rakta bele a főzeléket, amikor Kása Pál kiütötte a kezéből. Hamarosan elvitték Palit, hat óra kurtavasat kapott. Este két smasszer iszonyú állapotban hozta vissza őt. Másnap reggel Fáncsik Györgyöt visszavitték pótnyomozásra. Kása Pált nagyon tiszteltem és szerettem. (...) Amíg élek, megőrzőm emlékét... Szentkuti Ferenc: HŐSKÖLTEMÉNY A PESTI SRÁCRÓL Te pesti Srác! Te napköziben nevelkedett apró kamasz, Te, akinek élte mindössze Vagy tizenöt sivár tavasz, Te, kibe már az ABC-vel tömték az ideológiát, A szovjet tankok vad tüzében Zengted a szabadság dalát. A tankok acélzáporában Nem remegett gyenge kezed. Bátran markoltad meg a géppisztolyt, És szórtad rájuk a tüzet. Kicsiny szived tán összerezzent, De lábad bátran szaladt, Kezedből nyugodt, biztos Ívben Repült a benzines palack. Te pesti Srác, te hősök hőse, Ontottad drága véredet, S a kivívott szent szabadságban Megkaptad érte béredet. Te kicsiny bajtárs, esküszünk, hogy Megvédjük ezt a drága bért, Mert nem lehet, hogy kicsiny szíved Hiába ontott annyi vért. Te napköziben nevelkedett apró kamasz, Te, akinek élte mindössze Vagy tizenöt sivár tavasz, Téged, ki ezt a drága életet Hazádért így adtad oda, Amíg magyar él a földön, Nem feledhetnek el soha! A HÉT KIVÉGZETT ÚJPESTI MÁRTÍR DR. RAJKI MÁRTON 58 éves ügyvéd, a Forradalmi Bizottság első elnöke nős, egy felnőtt fia van. A Forradalmi Bizottság zökkenőmentese működésének szervezésében tevékenykedett. Röplapokat szerkesztett, a Keresztény Demokrata Párt újra szervezésén fáradozott. Új rendet akart, melyet így fogalmazott meg: „A bukottnak látszó kommunista rendszer után hozzájárulni az új rend kialakításához." Bátran jelentette ki: „Leszögezni kívánom, hogy felfogásom szerint a kommunista rezsim elleni összeesküvést nem tartom elitélendőnek." KOSA PÁL 38 éves asztalos mester, a Forradalmi Bizottság későbbi elnöke nős, két kiskorú lánya van. Kezdeményezte a Forradalmi Bizottság megalakítását, fegyveres polgári őrség megszervezését, Mindszenthy bíboros kiszabadítását. Szervezte és biztosította a kerület biztonságos, békés életét, valamint a környező települések, a többi kerülettel és külfölddel a kapcsolattartást. Magyar- és idegen nyelvű röplapok szerkesztését, nyomtatását rendelte el. Fegyveres harcra buzdított, és megszervezte a védekezést a szovjet csapatok ellen. Segédkezett a hatalmas mennyiségű fegyverek megszerzésében. „Bolsevistáktól nem kérek kegyelmet" - mondta az ítélet kihirdetésekor. CSEHI KÁROLY: 31 éves nős, egy kiskorú gyermeke van. Nemzetőrként 20-25 fős csoporttal rész vett a pesti harcokban. Újpesten a gépkocsi osztály helyettes vezetőjeként gyógyszerek, vöröskeresztes szállítmányok, élelmiszer és fegyverek beszerzését biztosította, Részt vett a fegyveres harcokban, fegyvereket, lőszereket, élelmiszert szállított a védekezési pontokra. A megsebesült harcosokat kórházba szállította. GÁBOR LÁSZLÓ 29 éves, elvált, gyermektelen tisztviselő. Katonai szervezetekkel, ifjúsági csoportokkal, az írószövetséggel szervezte és tartotta a kapcsolatot. A Corvin-közi harcosokkal is tárgyalt. Mindszenthy bíboros kiszabadítására indult. November 4-től a nemzetőrség parancsnoka lett. Harckocsikat, fegyvereket szerzett. A szovjetek elleni fegyveres ellenállás szervezése volt a feladata. Egyik parancsnoka volt a Könyves Kálmán Gimnáziumban állomásozó harci egységeknek. GÉMES JÓZSEF: 50 éves vegyipari munkás, nős, egy kiskorú gyermeke van. Röpiratokon bíztatta az újpestieket a szovjetek elleni harcra. A fegyveres csoportokat ellenőrizte. Az újjászerveződött Függetlenségi Párt alelnöke volt. A vádiratban ezt írták: „Újpesten is megalakultak a különböző pártocskák..." A forradalom leverése után munkástanács-tagként követelte, hogy engedjék szabadon a bebörtönzött újpestieket. KOSZTERNA GYULA: 26 éves lakatos, nős, egy kiskorú gyermeke van. Jelen volt a Rádió ostrománál. Újpesten nyomozó parancsnok volt. Fegyveres csoportok vezetését vállalta, fegyverrel is harcolt a szovjetek ellen. S. NAGY SÁNDOR: 57 éves, volt huszár alezredes, 1945 után bőrválogató munkás, nőtlen. Szakszerűen megszervezte, kiképezte a védekezésre jelentkező újpestieket. Az újpesti fegyveres erők főparancsnokaként a Könyves Kálmán Gimnáziumból irányította a kerület pontjain dúló harcokat. A vádirat szerint: „Parancsnoksága alatt legalább 800 főnyi fegyveres csapat volt." Fegyvereseit elszántságra, a szovjetek elleni kíméletlen harcra buzdította. O maga is fegyverrel harcolt a szovjetek ellen. (Gémes József fotója kivételével a képek a börtönben készültek.)
