Újpesti Napló, 2009 (3. évfolyam, 1-30. szám)
2009-02-27 / 4. szám
« ÚJPESTI NAPLÓ - III. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM marabb. Végkielégítésünket is húzták-halasztották, pedig mindegyikünk több mint harminc évet keményen ledolgozott. Nagy nehezen adtak egy tízéves ZIL teherautót kárpótlásul. Ezt kaptuk a vállalattól az elmaradt pénz helyett. Megcsináltuk a saját kis cégünket és szerencsénkre másnap már volt megrendelésünk. Azóta így dolgozunk.- Családod?- Van egy lányom és egy fiam, aki közgazdasági technikumba jár. Nagyon büszke vagyok rájuk, Szilvia lányom csodálatos unokával, Ferikével ajándékozta meg a családot. Krisztián fiam pedig a családból elsőként tanult tovább. Ez a legnagyobb öröm számomra.- Hogyan kerültél a közéletbe?- A FŐSPED-en keresztül KISZ-vezető lettem. Táborokat, továbbképzéseket szerveztünk. Megérintett a politika is. Amikor volt rá lehetőségem, bekéretdzked- tem egyetemi előadásokat hallgatni. Estin befejeztem a nyolc osztályt és leérettségiztem.- Az első kisebbségi önkormányzati választáson milyen indíttatásból vettél részt?- A kisebbségi törvény elfogadása után megkeresett Tóth József önkormányzati képviselő, hogy vállaljam el a kisebbségi önkormányzat vezetését. Második megkeresésre mondtam igent. Giczy Béla lett az elnökhelyettes, aki a Langlet Valdemár Általános Iskola igazgatójaként dolgozott. Vele és képviselőtársaimmal fogalmaztuk meg azt, hogy munkánkban az oktatásra helyezzük a hangsúlyt. Ez a terület, ahol a legtöbbet lehet és kell tenni. Mind a mai napig óriási a lemaradás. A fiatal felnőttek részére, akik valamilyen oknál fogva nem fejezték be az általános iskolát, megteremtettük a lehetőségét annak, hogy pótolhassák lemaradásukat. A kisebbségi önkormányzat vállalta a helyiséget és a tanulók megszervezését, a Langlet a tanárokat biztosította. Kevés lemorzsolódás és sok-sok sikerélményünk volt. Másik feladatunk a cigány kultúra bemutatása és népszerűsítése. Világhírű zeneművészeknek és festőművészeknek sikerült koncerteket és kiállításokat rendeznünk. Az elmúlt tizenkét évben megfordult Újpesten a cigány értelmiség és művészvilág színe-java. A kisebbségi önkormányzatokat a törvényalkotó a kultúra ápolása céljából hozta létre. Az összes nemzetiségtől eltérő nálunk, hogy szociális problémákkal is foglalkoznunk kell. Szociális segítőirodát működtetünk Rozner László úrral, aki társadalmi munkában segíti a rászorulókat. Minden évben meg tudjuk szervezni a nyári táborunkat, ahová halmozottan hátrányos helyzetű kisgyermekeket viszünk el. Olyanokat, akiknek esélyük sincs arra, hogy a családjuk elvigye, vagy befizesse őket egy táborba. Itt csak és kizárólag a rászorultság elve alapján döntünk, nem a származás a feltétel. Vegyes nyaralás cigányok és magyarok együtt.- Cigányok és magyarok együtt. Milyennek látod a mai viszonyokat?- Elképesztő dolgok történnek. Talán a háború előtt volt ilyen vagy ehhez hasonló állapot az országban. Államalkotó kisebbség vagyunk, az egyedüli, aki nem titkolhatja, mondjuk a munkaadó előtt, a származását. Az előítéletek a gazdaság és a szociális helyzet romlásával egyenes arányban növekednek. A politikai szélsőségesek pedig kollektív bűnösséget emlegetnek, akárcsak a háború előtt. Az Állami Számvevőszék vizsgálata alapján több milliárdot fordít az állam a romák felzárkóztatására. A felháborító az, hogy hol vannak ezek a pénzek? Nem is érkeznek meg a bajbajutott közösségekhez. Ha az Újpesti Roma Önkormányzatból indulunk ki, még egyetlenegy munkahelyteremtő programot sem sikerült elnyernünk. Több ezer oldalt megírtunk különböző pályázatokra, hiába. Képviselőtársaimmal együtt nem veszünk fel tiszteletdíjat, sem egyéb költségtérítést. Mindenki társadalmi munkában dolgozik, a szabadidejét szenteli a közösségnek. Többen példaként említik a munkánkat, ettől függetlenül nem jutunk pályázati forrásokhoz. Pedig Újpesten is jócskán el kéne a segítség. Munkalehetőség nélkül minden erőfeszítésünk csepp a tengerben. Az újpesti cigányság tősgyökeres családjait, hírneves személyeit bemutató sorozatunk véget ért. Számos jeles személyiség és tucatnyi bemutatásra érdemes család kimaradt a sorozatból. Nemsokára pótoljuk a hiányt, benne lesznek készülő könyvünkben, amely Újpest megszületésétől a rendszerváltásig dolgozza fel históriájukat. Az újpesti cigányság története c. kutatás kilenc éve alatt háromezer fényképet, több száz levéltári dokumentumot és családinterjút sikerült felgyűj- teni. Ezúton köszönöm meg Szőlőssy Mariaménak, Kadlecovits Gézának, Bartos Tibornak és Giczy Bélának támogató segítségüket. Köszönöm továbbá Patkó Erzsébetnek, Rigó Györgynek és Csóka Györgynek a kutatásban végzett áldozatos munkájukat.- MOLNÁR ISTVÁN GÁBOR
