Újpesti Napló, 2009 (3. évfolyam, 1-30. szám)
2009-02-27 / 4. szám
2009. február 27. AZ INGYENES KERÜLETI ÚJSÁG Híres újpesti cigányok 24 Csóka János Pál Bizalomnak lennie kell Az Újpesti Roma Kisebbségi Önkormányzat megalakulásától Csóka János Pál az önkormányzat elnöke. Négy választási ciklust tudhat maga mögött úgy, hogy az általa vezetett szervezet sorra elnyeri mind az öt képviselői mandátumot. A nagyobb települések között ritka a választók ilyen töretlen bizalma. 2002. és 2006. között az Újpesti Közgyűlés tagjai sorába is beválasztották. A Kisebbségi Önkormányzat több mint száz kulturális programot szervezett, ezért a munkáért Csóka János Pál 2001-ben Szárnyas Oltár Díjat, 2003-ban Tolerancia Díjat kapott. Hosszú évek, évtizedek barátsága és együttműködése köt össze minket, ezért kérem tisztelt Olvasóimat, nézzék el a tegező párbeszédet.- Hol születtél?- 1953. május ötödikén születtem az Újpesti Szülőotthonban. Édesapám, Csóka Károly 1903-ban, zenész családban látta meg a napvilágot. Ő nagybőgős volt a háború előtt, aztán szegkovácsként dolgozott a Fóti úton működő cigány KTSZ-ben. Édesanyám, Balog Katalin kovács és zenész családban született 1917-ben. Testvéreim József, Károly, Gyula, a két öcsém Géza és Antal, utóbbiak születése között tizenöt perc különbség van, ikrek. A családunk nagyságát mégsem így értem, mert a közvetlen rokonságunkban van a szintén újpesti Balog és Farkas család. így unokatestvérből kijutott nekem bőven: nővérek, húgok, bátyáim és öcsém is, ösz- szesen hetvenhat fő. Laktunk a Liszt Ferenc utca 14- ben, a Nyár utcában egy kiszuperált üzlethelyiségben, a Mártírok útján és a Deák utcában.- Civilként mit dolgozol?- Szállítómunkás vagyok. Testvéreimmel egy vállalkozásban nehézgépeket, kasszákat fuvarozok. Több állandó munkánk között megrendelőnk a Magyar Nemzeti Bank is.- Hogyan választottad ezt a foglalkozást?- Kicsi gyerekként láttam, hogyan pakolnak meg egy szekeret Újpesten. Egy gépet húztak fel két pallón a lovak segítségével. Hárman mozgatták a több száz kilós gépet. Lenyűgözött, hogy az ember az eszével, tapasztalatával nehéz tárgyakat meg tud emelni. Amit csak erőből fizikailag lehetetlen megoldani. De nem itt kezdtem a munkát, hanem az újpesti Gyapjúszövőben tizennégy évesen egy évig, majd a Szegkovács KTSZ- ben voltam két évet apámékkal. Tizenhét voltam, amikor Gyuszi bátyám a FŐSPED-hez hívott. Ott dolgoztam a rendszerváltásig. Urbán László tanított meg azokra a fortélyokra, amelyekkel ezt a munkát eredményesen el lehet végezni. A kötözési technikákat, a csörlőzést - mindent. Nyomdagépeket, kemencéket, páncélszekrényeket, kötőgépeket szállítottunk.- Az olajemelő és a kisebb daruk megjelenése nem jelentett konkurenciát?- Nem, mert n?m miden oldható meg gépekkel. A gyárban vagy a pályaudvaron feltehetik a teherautóra daruval a szerkezetet, meg ugyanígy le is vehetik, de egyáltalán nem biztos, hogy a végleges helyükre így bevihetők. Képzelj el egy kisebb műhelyt, ahol az ajtón nem fér be a daru vagy emelő, esetleg lépcsőn kell felvinni. Ilyen helyzetben csak emberi erővel lehet dolgozni. Megnézzük, hogyan tudunk hozzáférni, hol van a tárgy balansza. Mindenki megkapja a feladatát, vagy gurtnival, vagy csúsztatva, vagy vegyes technikával helyére kell tudni rakni. Ha felborul, az akár súlyos törésbe, vagy emberéletbe is kerülhet. A brigádon belül meg kell lenni a bizalomnak, hogy jól működjön, mert aki alul emel, annak bíznia kell a fölül húzó vagy támasztó társaiban. így érthető, hogy a testvéreimmel dolgozom.- Miért jöttél el a vállalattól?- A rendszerváltás első vállalati leépítésével eljött a csapatom. Egy harmincfős listát kellett volna összeállítanom, hogy ki kerüljön leépítés alá. Magamat és a saját brigádomat írtam fel erre a listára, mert úgy gondoltam, hogy mások balsorsáról nincs jogom dönteni. Mi voltunk a legeredményesebbek, mi jöttünk el a leghaCsóka János az első évnyitón a Kisebbségi Házban 1995.
