Újpesti Napló, 2009 (3. évfolyam, 1-30. szám)
2009-12-14 / 29. szám
Oktatás Mesterségek ünnepe az oviban Le a kalappal! Cikkünk megjelenése idején már a „mézes hetek" programjai, az advent és karácsonyvárás a fő témakör a Virág ovi kis- és nagycsoportos óvodásai között. A mézeskalács-illat a szorgos kezek által készülő sütemény a közelgő ünnepet jelzik. Iróniával vegyes hangsúllyal kommentálja Kócsa Lászlóné, az óvoda vezetője, hogy a mai szóhasználattal élve: projektekben gondolkodnak és építik fel a foglalkozásokat eme régi hagyományokkal rendelkező óvodában is. Ám nyitva van még az a kiállítás - ajánlotta figyelmünkbe -, amely az előző hetek óvodai programjait vezette fel a Mi leszek, ha nagy leszek - Mesterségek ünnepe címmel. Az óvoda egyik helyiségében ugyanis rögtönzött múzeum várja a belépőket. A múzeum szó nem túlzó, rögtön megtapasztaljuk amikor belépünk. Tematikus elrendezéssel egy parasztház belseje és számtalan használati tárgy, ruhanemű tárul elénk.-A projektekben résztvevő kicsiknek is lényeges, hogy ne csak a mai szókincset használják és a mindennapok során ne csak managerekről, biztonsági őrökről, celebekről halljanak, hanem értsék korábbi korok ma is meglévő, de kissé háttérbe szoruló nyelvhasználatát. Felismerjék azokat a mesterségeket, amelyek ugyan már nem mindennaposak, de nyelvünkben tovább élnek, és felismerjék azokat a használati eszközöket, amelyek - modernebb változatban - ma is fellelhetőek a családokban - mondja Pegán Gabriella, az „interaktív" kiállítást létrehozó óvónő. - Arra kértük a gyerekeket és a szülőket, hogy nézzenek otthon, családi körben körül és igyekezzenek minél több régi használati tárgyat összegyűjteni, és az ovinak e kiállítás számára kölcsönözni. A letűnt kor bemutatásán túl arra is kíváncsiak voltunk mi, óvodapedagógusok, hogy a közös, játékos foglalkozások során- a gyermekek mit ismernek fel belőlük. Nem véletlenül tettük fel a kérdést, mi az, ami nekik ismerős a használati tárgyak, ruhaneműk, közül, milyen azonosságokat találnak a régi mesterségek és az újak között. Egy újabb lépéssel ahhoz a felismeréshez is közeledtünk, hogy a gyerekek önmaguktól sorolták: a ködmönről szólva a szűcs, a csizmáról a cipész, a hordóról a kádár jutott eszükbe, sőt az is: a foglalkozások személynevekké váltak az idők során. Van az oviban, a családban, baráti körben Takács, Szabó, Kovács, Kádár, Faragó, Bodnár, Pintér vezetéknevű. Remek lehetőség volt ez arra is, hogy a használati tárgyakat kézbe is vehették, a ködmönbe bele is bújhattak, megtapasztalták, hogy a rojtos szélű gyapjúból készült berliner kendő hogyan helyettesíthette például a télikabátot. Milyen szolgálatot tett a vajköpülő, a mángorló, a kávédaráló, a mákdaráló, a csigatész- ta-készítő, a derelyevágó, a vaskálya, a petróleum- lámpa. A régi korok eszközeit kezükben tartó ovisok csillogó szemekkel mesélték, hogyan készült a csigatészta, miként kell vállra ölteni a kendőt, mi célt szolgált a kulacs, a demizson, hogyan kell a mákdarálót és a kávédarálót kézbe fogni, tekerni.- Régóta szívem vágya volt ez a kiállítás, amelynek megvalósításhoz sok segítőre leltem - folytatja Pegán Gabriella. - Két kolléganőm, Nagy né Szele Ágnes és Tolnai Ágnes is örömmel segített. Magam sem gondoltam, mennyi mindent összegyűjtünk. Családunkban biztos forrásra leltem. Mi is én anyukám is erdélyi felmenőkkel büszkélkedhet: mellény onnan származik, és házilag szőtték, kézzel hímezték, verték a csipkét. A használati eszközök zömét a kicsik hozták, nagy lelkesedéssel. Barátnőm családtagjai nem csak mindenfélét gyűjtenek, fel is újítják. Tőlük érkezett például a vaskálya és a szekérkerék. A kiállítást elsősorban az iskolába készülő nagycsoportos óvodásoknak szántuk, de ahogy egyre nőtt a bemutatásra szánt anyag egyre több módszertani feladatot is kitalálva - minden csoportnak szívesen ajánlottuk. Úgy érzem legalább ilyen örömmel és érdeklődéssel fogadták a kicsik, valamint a családok felnőtt tagjai, a nagyobb testvérek is. A nagycsopotosaimmal illusztrálásul egy Crimm-mesét, A vitéz szabólegényt olvastuk, A hét mesterség című diafilmet vetítettük, és Weöres Sándor Vásár című versét is megtanultuk.- A sikerre a vendégkönyvvé nemesedett vonalas füzet is bizonyíték, ki-ki az első élményt vetette papírra: „íz a kiállítás egyszerűen tökéletes... Legközelebb is szívesen látnánk hasonlót... Mindent megmutat a gyerekeknek a régi időkből, megelevenedik és szemlélteti a letűnt kort... Nagyon köszönöm, hogy ilyen gazdag kiállítás jött létre unokáink örömére, nagyszerűen sikerült érzékeltetni a régi korok hangulatát, képi és hangulatvilágában egyaránt valódi időutazás... Megelevendett bennem egy igazi magyar világ... Örülök, hogy a gyerekek megismerhetik a nagyszüleik, dédszüleik örökségét... s végül: drága Gabi néni...hát, le a kalappal! Nagyon jól sikerült, köszönjük az élményt, öröm ilyen oviba járni!" - olvassuk mi is az elismerő szavakat. - B. K A véradókat ünnepelték November 27-én ünnepeljük a Véradók napját, s ez alkalommal, illetve a karácsony közeledtével a Vöröskereszt újpesti szervezete ünnepséget rendezett azoknak a kerületben élő véradóknak, akik nemrégiben „jubiláltak": 10-, 25-, 50-, vagy 75-szörös véradók lettek. Az újpesti szervezők, Bodnár Attiláné, Szakácsnő Jakab Ildikó, illetve a Vöröskereszt fővárosi szervezői, Kubikné Kovács Margit, és Váradi Mariann mellett Bélán Beatrix, Újpest alpolgármestere köszöntötte a megjelent véradókat: „Köszönöm önfeláldozó tevékenységüket, és azt, hogy folyamatosan segítik embertársaikat. A véradók köszöntésére szervezett ünnepség remélhetőleg felhívja a figyelmet a véradás nagyszerűségére, és sokan csatlakozni fognak önc khöz." Váradi Mariann fővárosi szervező elmondta, évente 45000 donor megtalálása a feladatuk, s ebben a munkában 500 önkéntes segít. Mind a szervezők, mind az önkéntesek folyamatosan készenlétben állnak, még az ünnepek alatt is; munkájukkal, illetve a véradók folyamatos segítségével rengeteg életet megmentettek már. A véradóknak a szervezők ünnepi műsorral is kedveskedtek: a Garabonciás Együttes két tagjának reneszánsz műsora, majd a szavalat után a jubiláló önkéntesek könyvajándékot, virágot, s Újpest önkormányzata jóvoltából ajándékutalványt vehettek át a segítőkész hozzáállásukért. - P. K ÍII
