Újpesti Napló, 2009 (3. évfolyam, 1-30. szám)
2009-05-22 / 10. szám
2009. május 22. A Z I rsrr^rrcr. Helyreigazítás 2009.január 30-án megjelent „ füstbe ment terv" című cikk kapcsán Wintermantel Zsolt, Bartók Béla, Hladony Sándor Gyula - Újpesti Fidesz felperesek saj- tó-helyreigazítási pert indítottak az Újpesti Napló szerkesztősége ellen a 2009. január 30-án „Nem füstbe ment terv" című cikk megjelenésével kapcsolatosan. A felperesi előterjesztés 12 pontban támadta meg a lapban közölt állításokat. A helyben kihirdetett elsőfokú bírósági döntés szerint az alábbiakat közöljük. A bíróság a felperesek keresetét kisebb részben találta alaposnak. Az ügyet elbíráló dr. Pataki Árpád indokolása szerint: „(...) Mindenki csak a saját személyére közvetlenül vonatkozó kitételek tekintetében kérhet helyreigazítást. Más helyett vagy más nevében helyreigazítási igény nem terjeszthető elő. A jelen esetben miután a FIDESZ helyi szervezetének nincs önálló jogalanyisága a bíróság tudomása szerint, a felperesek ettől függetlenül csak közvetlenül, személyes érintettség esetén léphetnek fel, a FIDESZ-MPSZ ezzel kapcsolatos jogait nem vehetik át. (...) Az Alkotmánybíróság részletesen foglalkozik az Európai Emberi Jogi Bíróság vonatkozó gyakorlatával. Ebből kiemeli azt az alapelvet, hogy nincs demokratikus társadalom pluralizmus, tolerancia és nyíltság nélkül. A véleménynyilvánítás szabadsága a demokratikus társadalom egyik alapköve, fejlődésének egyik feltétele. E szabadság az olyan gondolatokat, információkat, elveket és nézeteket is megemlíti, amelyek sértőek, meghökkentőek vagy aggodalmat keltenek. Fontos alapelv az is, hogy a kpzszereplést vállaló személyeknek vállalni kell azt is, hogy mind a sajtó, mind pedig a szélesebb közvélemény figyelemmel kíséri minden szavukat és cselekedetüket, így nagyobb türelmet kell tanúsítaniuk a kritikai megnyilvánulásokkal szemben. A felperesek, mint politikusok, egyértelműen politikai közszereplőnek minősülnek. A véleménynyilvánítási és sajtószabadságnak alkotmányos érN G Y E N E s KERÜLETI Ú tékéről és a demokratikus társadalom életében betöltött jelentős szerepéről az Alkotmánybíróság határozataiban kifejtett álláspontokból következik, hogy a szabadság különleges védelmet követel akkor, amikor közügyeket és a közhatalom gyakorlását, a közfeladatot ellátó, illetve a közéletben szerepet vállaló személyek tevékenységét érinti. A demokratikus társadalom létezésének és fejlődésének nélkülözhetetlen eleme a közügyek vitatása, amely feltételezi a különböző politikai nézetek, vélemények kinyilvánítását, a közhatalom működésének bírálatát. A demokratikus hagyományokkal rendelkező társadalmak tapasztalatai szerint is e vitákban esetleg kellemetlen, éles, esetleg igazságtalan támadásokat intéznek a kormányzat és a közhivatalnokok ellen és a nyilvánosságra kerülnek olyan tények is, amelyek a közéleti szereplők becsületének csorbítására alkalmasak. (...) A bíróság a jelen esetben külön tartja szükségesnek annak rögzítését, hogy a bíróság jogalkalmazó szervezetként még érintőlegesen sem politizálhat. Nem lehet feladata tehát a sajtó-helyreigazítási eljárásnak az, hogy helyi politikai küzdelmeket értékeljen vagy bármilyen módon minősítsen. Nem lehet a bíróság feladata az sem, hogy azzal foglalkozzon, hogy melyik politikai erő vagy személyiség tartja magát hitelesebbnek vagy arról közöljön értékelést, bírósági állásfoglalást, hogy mely politikai erő vagy személyiség tett-e nagyobb és hitelesebb erőfeszítést a lakosság érdekeinek képviseletére. Nem lehet tehát a bíróság feladata sajtó-helyreigazítás körében annak értékelése, hogy az adott kérdés vonatkozásában ki vezet, ki tett többet az érintett lakosság érdekében verseny keretében... A bíróság jogalkalmazó szervezetként nyilvánvalóan nem értékelheti a helyi politikai erők általános tevékenységét, dicsérhet fel vagy marasztalhat el különböző politikai szereplőket. Nem feladata továbbá a bíróságnak a helyi média tevékenységének értékelése sem. Túlmutat a helyreigazítás keretein az, hogy a bíróság állást foglaljon arról, hogy az önkormányzat által üzemeltetett média vajon elvtelenül dicséri-e saját önkormányzatának vezetőit vagy elvtelenül kritizálja-e a helyi többség ellenzékét vagy sem. Korábban kifejtett indokoknál fogva a bíróság a sajtó-helyreigazítási körben személyiségi jogi általános felelősség vonatkozásában sem foglalhat állást. A bíróság mindezen szempontok alapján végezte el a konkrét vizsgálatot: 1) „Helyreigazítási kérelem" A felperes az itt megfogalmazott helyreigazítási igényétől, amely személyiségi jogi fejtegetést tartalmazott, a tárgyaláson elállt, ezért a bíróságnak azt nem kellett vizsgálnia. J S Á G 2) „Helyreigazítás" A felperes a helyreigazítási igényének (2) és (3) bekezdésében politikai fejtegetést tett közzé, az alperes által kiadott lap szerkesztési gyakorlatát kritizálta. Szintén személyiségi jogi megállapításokat tett. A korábban kifejtettek szerint ennek sajtó-helyreigazítási körben történő' közlésére a PK 12. sz. állásfoglalás I. pontjára is tekintettel nincs helye, ezért a bíróság ezt a kereseti kérelmet elutasította. 3) Környezetvédelmi bírság A felperesek közölni kérték azt, hogy a polgármester állításával szemben az Elem utcai Öntöde üzemeltetőjét a környezetvédelmi hatóság korábban több esetben bírsággal sújtotta és erró'l a nyilatkozó polgármesternek is tudnia kellett, mivel részt vett a január 19-i bizottsági ülésen, ahol ez elhangzott. A bíróság ezt a kereseti kérelmet elutasította. A bíróság álláspontja szerint ebben a tekintetben hiányzik a felperesek kereshetőségi joga, hiszen a cikk ezen része a felperesek vonatkozásában semmilyen tényállítást nem fogalmazott meg. Ezen túlmenően megjegyzi a bíróság, hogy a polgármester a cikk ezen részében saját tudattartalmáról adott nyilatkozatot, amely tekintetében a bíróság ugyancsak nem foglalhat állást. 4) A polgármester tudomásszerzése A felperesek közölni kérték azt, hogy a polgármester valótlanul állította a cikkben és azt a cikk valótlanul híresztelte, hogy a polgármester 2008. novemberében szerzett volna először tudomást az Öntöde problémájáról. Felperesek közölni kérték, hogy már 2007. évben felmerült a probléma. Erre nézve a polgármester feljegyzést kapott egy osztályvezetőtől Erró'l a nyilatkozónak tehát tudnia kellett. A bíróság ebben az esetben is arra a következtetésre jutott, hogy hiányzik ebben a körben a felperesek személyes érintettsége, mivel róluk ez a polgármesteri közlés állítást nem fogalmaz meg és hamis látszatot sem kelt személyüket illetően. Ismételten megjegyzi a bíróság továbbá azt, hogy itt is a polgármester saját személyes tudattartalmáról van szó, melyet a bíróság érdemben vizsgálni nem tudhat. 5) FIDESZ-aláírásgyűjtés A felperesek kifogásolták azt a polgármesteri nyilatkozatot, amely a FIDESZ újpesti szervezetének aláírás-gyűjtését úgy minősítette, hogy saját kezdeményezésük, hatáskörük alá vonták az ügyet. A bíróság ezt a kereseti kérelmet elutasította. A bíróság ebben az esetben nem vitatja a felperesek személyes érintettségét, de úgy ítélte meg, hogy itt egyértelműen politikai véleményről, értékelésről van szó, amely igazságtartalmától függetlenül nem lehet helyreigazítás alapja. 6) Személyes kapcsolat hiánya A felperesek kifogásolták a polgármester nyilatkozatának azon részét, amely arra vonatkozott, hogy a polgármester azt várta volna el a helyi FIDESZ képviselőtől, hogy őt közvetlenül felkeressék az ügyben és közösen találjanak az ügyre megoldást. A felperesek való tényként közölni kérték azt, hogy 2007. februárja és decembere között a polgármester az 2
