Újpesti Napló, 2009 (3. évfolyam, 1-30. szám)
2009-05-22 / 10. szám
ÚJPESTI NAPLÓ - III. É V F ügyben nem tett semmit, a közlése pedig azt a hamis látszatot kelti, hogy a megoldás azt késleltetné, hogy az aláírásgyűjtők nem járultak a polgármester elé. A bíróság ebben a körben sem vitatja a felperesek személyes érintettségét, de álláspontja az előző pontban foglaltakkal egyezően az, hogy a polgár- mester ebben a tekintetben politikai tartalmú nyilatkozatott tett, kritikát fejtett ki, melynek megalapozottságát a bíróság a korábban rögzítettek szerint érdemben nem vizsgálhatja és nem kíván abban a vitában sem állást foglalni, hogy ki cselekedett inkább, ki cselekedett korábban, ki cselekedett jobban a lakosság érdekében. A bíróság tehát ezt a kereseti kérelmet is elutasította. 7) Derce Tamás nyilatkozata, „Pajor Tibor megtámadása" A felperesek kifogásolták a polgármester nyilatkozatának azon részét, amely arra vonatkozott, hogy a tények kivizsgálását kezdeményező' Pajor Tibort egyik fideszes önkormányzati képviselő'azzal vádolta volna meg, hogy az Öntöde szekerét tolja, só't, a civil életben dolgozó feleségét is érdekeltként tüntette volna fel. A felperesek közölték, hogy a cikkben a fideszes képviselő' által írottakban csupán az szerepelt, hogy Pajor Tibor jobban aggódik egy multinacionális cég fizetős óvodájának bevételeiért, mint a helyben éló'k és az óvodába járók tiszta levegőjéért. A bíróság ezt a kereseti kérelmet nem találta alaposnak. A bíróság álláspontja szerint az adott mondat Pajor Tiborra vonatkozott és kritikát tartalmaz, amely alapján okkal volt levonható az a következtetés, hogy a mondat azt tartalmazza, hogy Pajor Tibor az Öntöde érdekeit képviseli a lakosság érdekeivel szemben és miután a cikkben az is taglalásra került, hogy Pajor Tibor felesége az óvoda vezetője, közvetett módon a mondat ó't is érinti, így a polgár- mester által eló'adott vélemény, értékelés nem kelt hamis látszatot, valótlan tényállításnak sem minősíthető'. 8) A javaslat figyelmen kívül hagyása A felperesek kifogásolták azt a leírást, hogy az I. r. felperes nem vette volna figyelmébe Pajor Tibor javaslatát a 2008. decemberi bizottsági ülésen. Kifogásolták a képviselő (Pajor Tibor) azon nyilatkozatát, hogy a Szervezeti Működési Szabályzat szerint vita nélkül kellett volna szavazni a javaslatról. A felperesek csatolták az SZMSZ vonatkozó részét. A bíróság ebben a tekintetben a helyreigazítási igényt alaposnak találta. A felperesek ugyanis a vonatkozó szabály csatolásával igazolni tudták azt a tényt, hogy a javaslat csak írásbeli előterjesztés esetén lett volna tárgyalható. Erre pedig nem került sor. A bíróság szerint tehát azt a való tényt, hogy nem vették a javaslatot napirendre, a cikk hamis színben tüntette fel akkor, amikor elhallgatta azt, hogy írásbeli javaslat hiányában került sor a javaslat elutasítására, illetve arra, hogy a későbbiekben az előterjesztés elkészítése után visszatérnek az ügyre, mint ahogy ez meg is történt. Erre a közlés alkalmas olyan hamis látszat keltésére a bíróság szerint, hogy az l.r. felperes jogsértően járt volna el a javaslat elutasításával. A bíróság röviden ismertette a helyreigazítás során a való tényeket is. Megjegyezni kívánja, hogy a keresetlevél 4. oldalán OLYAM, 10. SZÁM a (4) bekezdés való tényként politikai fejtegetést tartalmaz, amelynek közlésére nyilvánvalóan nem kerülhet sor. 9) Óvónő makulátlan jóhírének, erkölcsi jóhírének megkérdőjelezése A felperesek Pajor Tibor nyilatkozata kapcsán kifogásolták azt a leírást, amely szerint egy fideszes képviselő, nevezetesen Hladony Sándor lll.r. felperes egy helyi médiában Pajor Tibor házastársának makulátlan erkölcsi hírét kérdőjelezte volna meg. Ebben a körben a bíróság a helyreigazítást elrendelte, hiszen az alperes részéről nem bizonyították azt, hogy akár a II. r., akár a III. r. felperes részéről melyik kijelentés lett volna az, amely a cikkben leírt módon lenne tényállításként értékelhető. A bíróság ugyanakkor szükségtelennek ítélte meg a keresetlevél 4. oldalának utolsó két bekezdésében és az 5. oldal első bekezdésében foglalt fejtegetések közlését, hiszen ez Pajor Tibor személyének minősítésére, tevékenységének értékelésére vonatkozó okfejtéseket tartalmaz, amely kapcsán a bíróság nem jogosult állást foglalni és a bíróság nevében nem is jogosult Pajor Tibor személyéről ítéletben ilyen módon állást foglalni. 10) Aláírásgyűjtő ívek A felperesek kifogásolták azt a leírást, hogy Pajor Tiboritgy nyilatkozott, hogy nem volt idő kivárni azt, hogy Hladony úr végre leadja az összegyűjtött aláírásgyűjtő íveket az önkormányzatnak. A felperesek előadták, hogy ez olyan hamis látszatot kelt, mintha a megoldást az gátolná, hogy ezeket az aláírásgyűjtő íveket nem adták volna le. A felperesek azt is közölni kérték, hogy adatvédelmi okokból az ívek leadásának egyébként sincs helye. A bíróság ezt a kereseti kérelmet elutasította. A bíróság álláspontja szerint ugyanis Pajor Tibor az aláírás-gyűjtésről politikai tartalmú értékítéletet, véleményt közölt, így jogsértés megállapításának sajtó-helyreigazítás keretében nincs helye. 11) Alpolgármesteri nyilatkozat A felperesek kifogásolták dr. Trippon Norbert alpolgármester nyilatkozatát, amely az újpesti konszenzus kialakítására irányult. A felperesek annak közlését kérték, hogy ő korábban nem tett semmit az ügyben, illetve azt a hamis látszatot kelti, mintha mindent megtett volna ebben az ügyen. A bíróság ezt a kereseti kérelmet elutasította. Egyrészt a cikknek ezen megállapításai a felperesek személyére semmiféle megállapítást nem tartalmaznak, így kereshetőségi joguk is hiányzik. Ezen túlmenően egy általános politikai nyilatkozat semleges tartalmát a bíróságnak nincs módjában értékelni és a korábbiak szerint nem feladata az sem, hogy politikai szereplők működését maga részéről minősítse. Egyes politikai szereplőket a közélet aktív szereplőjeként, másokat pedig passzív szereplőként osztályozzon, minősítsen. Politikai szereplők magatartását, aktivitását a választópolgároknak kell értékelniük, nem pedig a bíróságnak. 12) Az I. r. felperes nyilatkozatának elmaradása A felperesek kifogásolták azt a leírást, hogy az I. r. felperes a nyilatkozattétel elől elzárkózott volna. Előadták, hogy az I. r. felperes annyit kért, hogy amennyiben a lap beszámol a decemberi bizottsági ülésről, akkor közöljék azt, hogy ő szabályszerűen járt el akkor, amikor nem vették napirendre az írásban elő nem terjesztett javaslatot. Az I. r. felperes való tényként kérte közölni, hogy őt vitára kérték fel, de erre ő nem látott okot a lap hasábjain, ő tehát a saját álláspont közlésére tartott alappal igényt. A január 30-i szám vonatkozásában megkeresést nem is kapott. Az I. r. felperes közölni kérte, hogy sem neki, sem más fideszes politikusnak nem biztosítottak teret ebben a lapszámban. A bíróság ezt a kereseti kérelmet elutasította. A bíróság álláspontja szerint a lap tényszerűen számolt be a korábbi ajánlat elutasításáról és nem kelt ebben a körben hamis látszatot sem. A bíróság szerint ebben a vonatkozásban hamis látszat sem keletkezett, ezért a bíróság ezt a kereseti kérelmet elutasította. Miután a cikk a felperesek meg nem cáfolt állítása szerint az interneten is megjelent és az internetes kiadásért is ugyanaz a szervezet felelős, mint a lap megjelenéséért, ezért a bíróság a helyreigazítás közzétételét az internetes honlapon is elrendelte azokban az esetekben, ahol a kérelmet megalapozottnak találta." „Helyreigazítás: A 2009. január 30-án közzé tett »Nem füstbe ment terv« című közleményünkben- olyan hamis látszatot keltettünk, hogy a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság ülésén Wintermantel Zsolt jogosulatlanul tagadta volna meg Pajor Tibor önkormányzati képviselőnek az Elem utcai Öntöde ügyében 2008. december 17-én tett szóbeli indítványának napirendre vételét. A hatályos szabály szerint írásbeli indokolt javaslatra lett volna szükség.- Olyan hamis látszatot keltettünk, hogy Hladony Sándor és Bartók Béla Pajor Tibor ön- kormányzati képviselő óvónő feleségének makulátlan erkölcsi jóhírét megkérdőjelezték volna. " (Lapzárta után kaptuk az Újpesti Fidesz fenti per tárgyára vonatkozó állásfoglalását: „4 Fidesz Magyar Polgári Szövetség Újpesti Szervezete elfogadja a bíróság elsőfokú végzését a személyiségi jogi tartalmú kérdések tekintetében, azt ezen, Bíróság által meghatározott keretek között kívánja érvényesíteni. Tudomásul vesszük, hogy a bíróságnak helyreigazítási keresetben nincs lehetősége a polgármester nem felperesre vonatkozó valótlan állításait - kereshetőség - és a polgármester »saját tudattartalmát« mérlegelni. Fellebbezéssel élünk azon esetben, ahol álláspontunk szerint Derce Tamás valótlan állításokat fogalmaz meg Bartók Bélával, a Fidesz Újpesti Szervezetének elnökével, ön- kormányzati képviselővel kapcsolatban, mert megítélésünk szerint a bíróság összekevert és tévesen értelmezett két különböző nyilatkozatot. Ennek tisztázása az ítélőtábla feladata lesz.")- HARKAI PÉTER főszerkesző 3
