Újpesti Napló. 2007 (1. évfolyam, 1-21. szám)
2007-03-14 / 3. szám
Emlékezzünk a háborúra! Német megszállás 1944. március 19. Évforduló, amit ünnepeljen a fene. De emlékezni muszáj, erre is meg a többi szörnyűségre, ami az emberiségtől már egyszer kitelt. főváros életét szétzilálta az ország német megszállása 1944. március 19-én. j A német vezetés joggal tartott attól, hogy Horthy és a Kállay-kormány a német szövetségből való kiugrást készíti elő. Hitlerék nem számítottak arra, hogy a megszállás ellenállás nélkül, a magyar hadsereg mondhatni azonnali bevonásával mehet végbe, és a közigazgatás túlnyomó része is azonnal a német háborús érdekek szolgálatába kapcsolható. A hitleri vezetés Németország egyik legfontosabb katonai védőövezetének tekintette Magyarországot. Ezért aztán sem Budapest, sem az ország nem számíthatott a szövetséges hatalmak kíméletére. Március 19-én hajnalban a Wehrmacht és az SS-alakulatok több irányból átlépték a határt. A nagyobb létszámú, de szétszórt és gyengén felszerelt magyar csapatok a vezérkari főnök parancsának megfelelően nem tanúsítottak ellenállást. A németek néhány óra alatt megszállták a stratégiai jelentőségű településeket, repülőtereket, hidakat, és körülvették a laktanyákat. Vasárnap reggel a budapestiek a német páncélosok motorzajára ébredtek. Azért születtek is... A főváros népessége 1941-1944 között is növekedett. Ez a folyamat természetesen visszájára fordult az 1944. márciusi német megszállás után: a budapesti zsidóságot is érintő deportálások, atrocitások, a bombázások és az 1942-43-ban, majd az 1944-45-ös ostrom-hónapok alatt elszenvedett katonai és polgári veszteségek sok tízezerre rúgtak a budapestiek körében. Társadalmi szempontból a Nagy-Budapesthez sorolt peremövezet nagy települései is különböztek egymástól. ÚJPEST ÖNÁLLÓ VÁROSKÉNT is megállta a helyét, a megyei jogú város népessége 1930-ig 41,5 százalékkal, onnantól 1941-ig 13,7 százalékkal nőtt. Lakosságában minden társadalmi osztály és réteg képviseltette magát, a proletariátus túlsúlyával, és zsidósága sem volt kisebb, minta szú'kebb Budapesté. És vannak helyek szerte a városban... A Mártír emlékfal Újpesten, a Berzeviczy utca 8-ban, nagyméretű dombormű-fal az Újpesti Zsinagóga kerítésének külső oldalán. Egykori Zsidó Kórház és emléktáblák a mai SOTE Orvostovábbképző Intézet aulájának falában mártír orvosok emléktáblája, és az udvaron orvosemlékművek. A Rákospalotai zsinagóga a Fóti úton, a teljesség igénye nélkül. Ma már könyvraktár. A háborúnak vége. AZ OLDALT ÖSSZEÁLLÍTOTTA: URBÁN BEATRICE * Es vannak emberek, orvos, költő, fizikus... Dr. LÓránd László (1903) az első újpesti orvos, aki tudományos fokozatot szerzett. 1929-tól 37-ig az Újpesti Szülőotthon alorvosa volt, majd 1937- tő! a Budai Izraelita hitközség Margit körúti rendelőintézetének főorvosaként dolgozott 1944-ig. Munkaszolgálatosként az elektromos Művek Dráva utcai BUNKERKÓRHÁZÁBAN TELJESÍTETT SZOLGÁLATOT. A nyilasok hatalomátvétele után Nemes István rákospalotai plébános bújtatta családjával együtt a háború végéig. Ezután az újpesti Árpád Kórház szülészeti és nőgyógyászati osztályának főorvosa, majd a kórház igazgató főorvosa lett. Bay Zoltán A gyulavári református parókián született Bay Zoltán 1900. július 24-én. 1910-ben látta a Haley-üstököst. Érett fővel újra megnézte, amikor 1986-ban visszatért. „Ha felmásznék a templomtoronyba, meg tudnám-e érinteni a Holdat?" - kérdezte édesapjától megcsodálva a teliholdat. Aschner Lipót igazgató 1936-ban meghívta az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumának vezetésére. Ez volt akkor a legmodernebb magyar nagyvállalat. Edison szénszálas, argontöltésű villanykörtéjéből Újpesten fejlesztették ki a wolframszálas, kriptontöltésű modern izzót. A labornak olyan munkatársai is voltak, mint Bródy Imre, Gábor Dénes, Polányi Mihály, Selényi Pál. Bay Zoltán az elektronika, az elektroncső- és adócső-gyártás felfuttatását oldotta meg sikeresen. A világháború alatt Budapest légvédelmére A BAY-CSOPORT FEJLESZTETTE KI A RADART, teljesen függetlenül a titkos angol és német kutatásoktól, amik ezzel párhuzamosan folytak. A nemzetközi tudományos világ az amerikai De Witt és a magyar Bay kísérletpárját tekinti az aktív űrkutatás első lépésének, így Bay Zoltán végső soron tényleg elérte és megérintette a Holdat. Visszaemlékezéseiben megírta, hogy AZ EGYESÜLT IZZÓT MIKÉNT PRÓBÁLTA LESZERELNI, elszállítani, megtörni a német megszállás, a nyilas uralom, az orosz hódítás, a kommunista hatalom. Mint írta, közülük a nyilas és kommunista erőszak volt a legkönyörtelenebb. Menachem Merőn professzor 1921-ben újpestiként született Szombathelyen (édesanyja éppen nagyszüleinél vendégeskedett). Tanulmányait a Rabbiképzőben és a Könyves Kálmán Gimnáziumban végezte. Néhány éve egy német rendezésű konferenciára, külföldi történészek mellett őt is meghívták, hogy az újpesti hitközség újjászervezéséről meséljen. Elmondta, hogy eleven élet zajlott Újpesten a hitközségben. Lapot is adtak ki, havilapot, Szabad Újpesti Zsidó Élet volt a címe. Megvan még a könyvtárban. És Újpesten a háború után 1500-2000 között volt a lélekszám. Igen, de a háború előtt 13.000-15.000 ember tartozott hozzánk! A háború után az újpesti zsidó élet egyik központja volt a cionista tevékenységnek. Csizmarek Mátyás zeneszerző, újságíró, író. A világháború idején katonaként a Tábori Újság szerkesztésében vett részt. A német megszállás idején Stollár Béla csoportjában működött közre ellenállási röpiratok terjesztésében. Az újpesti gimnáziumban érettségizett, majd magánúton és a bécsi konzervatóriumban zeneszerzést és karvezetést tanult. 1933-35-ben A BÉCSI KOMISCHE OPER KARMESTERE, hazatérve az Antenna című rádiós hetilap, 1938-tól a Magyar írás munkatársa volt. Foglalkozott zeneszerzéssel és dalszövegírással is. 1948-tól jeleneteket, propagandaszövegeket írt a gépállomások és az alakuló termelőszövetkezetek öntevékeny csoportjainak. Ifjúsági hangjátékokat írt. Librettóihoz Volly István (A borjú, 1954), Vincze Ottó (Boci boci tarka, 1954), Bródy Tamás (Balkezes bajnok, 1955), Gyöngy Pál (Narancshéj, 1959), Fényes Szabolcs (Csintalan csillagok, 1964) írt zenét. Vígjátékok szerzője és társszerzője: Bújócska (1954); Bukfenc (1955); Érdek- házasság (1959.) www.uipest.hu 13
