Újpesti Napló. 2007 (1. évfolyam, 1-21. szám)
2007-09-14 / 14. szám
AZ INGYENES KERÜLETI ÚJSÁG 2007. szeptember 14. SÍT Újpestet a centenárium alkalmából a politikusok, tudósok, művészek, városvezetők számtalan ünnepélyes alkalommal és méltó szavakkal köszöntötték. Az ünnepek elteltek, eljöttek ismét a hétköznapok, s úgy gondoltuk, itt az idő, hogy megszólaljanak azok is, akiknek azokat a hétköznapokat köszönhetjük, melyek az ünnepeinkhez segítenek. Az újpestieké a szó. HOLLYWOOD EGY ÚJPESTI KANYARBAN Épp mintha Karinthy nyomta volna el a még füstölgő szivart az alpakka tálkában - a Külvárosi Kávéház hangulata nemcsak a fővárosban, de még Amerika északi csücskétől a déli sarkáig is ismert. Túlzás volna? Aligha. Borbély László magát „Gandhit" is vendégül látta.- Az Újpesti Dózsában fociztam, a családom, a feleségem, az ő családja - mindannyian itt élünk. 1972-ben a feleségem volt a legfiatalabb, famintakészítő dédapja pedig a legidősebb újpesti iparos. Ekkor szakadt meg a sportkarrierem is, s nyitottunk itt két Roland divatszalont, ezek a mai napig üzemelnek. Innen jártam be a kávézó helyén akkoriban működő közértbe, amit a tulajdonosa már nem tudott fenntartani a kilencvenes évek elején. Gondoltam, belevágok, sikerült kialakítanom egy kávézót Mezei Gábor barátom segítségével. A 20-as évek szerelmese vagyok. Újpestre a háború előtt jellemző volt a szobakonyhás, belsőudvaros kis ház. Olyan volt a kerület, mint Charles Bronson: csúnya, de szerethető. 120 vendéglő működött itt. Sok szokás és hely rántotta össze a fiatalokat. Az 56-ban disszidáltak közül sokan visszajöttek. A sikerhez szerencse is segített. Ragályi Elemér világhírű operatőr barátom egyszer ide szervezte a stábbúcsúztatót. Egy- re-másra világsztárok kezdtek felbukkanni. Whoopy Goldberg, Ben Kingsley, Salma Hayek, Robin Williams... és mások. De Kolumbiában is van egy darab Újpest. Történt egyszer, hogy lesérült Szusza Ee- ri, és innen, a Csokonai utcából szóltak a szobakonyhában élő kis srácnak, Dankó Imrének, hogy helyettesíteni kéne a párizsi meccsen. Ezalatt Párizsban egy kolumbiai milliárdos csodaszép lánya nyert világszépségversenyt, s annyi volt a kívánsága, hogy kora híres, focirajongásáról is ismert moziideálja mellé ülhessen egy meccsen, aki éppen a francia fővárosban tartózkodott. A találka megtörtént, a focisták számára tartott bankettre még együtt elmentek, a mozihősről kiderült, hogy egy ökör. Viszont a banketten amint összeakadt a kis újpesti srác és a kolumbiai milliárdos szépség tekintete, tudták, hogy végzetes találkozás történt. Nászajándékba kapták azt a kávéültetvényt, amiből milliárdos lett a jó kedélyű és gáláns após. Hát így került Újpest Kolumbiába. A SZÍVEM VISSZAHÚZOTT Szakács Mihály 1948-tól dolgozik tanítóként, majd 1956-ban matematika-fizika szakon általános iskolai oklevelet szerzett. 1980-ban és '83-ban „Kiváló munkáért" kitüntetést kapott. 1988-ban vonult nyugdíjba, de 1991-ig tovább dolgozott pedagógusként. Összesen 43 évet töltött a pedagógusi pályán, hivatássze- retetétidén gyémántdiplomával köszöntötte a városvezetés.- Különös érzés volt a lapjukban látni az én eddigi éveimet, a régi utcákat, épületeket, felismerni a hajdani Állami Áruházát, az utcákat. 1955-ben költöztünk Pestre Sárszentmiklósról, és éppen 55 éve élek itt. Még maga a híres Öveges professzor tanított a főiskolán. A feleségemmel együtt itt kezdtük a közös életünket a Nyár utcában, egy istvántelki földszintes kis házban a feleségem vicenagymamájánál. Akkoriban itt az egész környék kertes vagy belső udvaros kis házakból állt, olyan volt az egész környék, mint egy nagy család, de ezt értse szó szerint. A főbérlőnk például unokájának fogadta a feleségemet, és úgy is viselkedett velünk, mintha valóban rokonok lennénk. Szükségünk is volt rá, mert én a Széchenyi-hegyi gyerekszanatóriumban tanítottam. 4-500 fős gyereklétszám volt, az oktatás a kórházban zajlott, rendes tanári karral, mint egy iskolában. Akkoriban kijárt Újpestre a 86-os busz, egyenesen a Moszkva térig mentünk, onnan a hegyre, egyszerű és közvetlen volt az elérhetőség a távolság ellenére. A sorsunk Zuglóba vetett minket, mert ott 94000 Ft-ért jutottunk saját otthonhoz, persze mások voltak a fizetések is akkoriban. Szép környék volt, de 69-ben visszaköltöztünk - hiányzott az itteni emberi közösség. Vissza-visszatérnek olyan képek bennem, hogy sírtak az emberek, hogy mi lesz velük, amikor elkezdték a lakótelepek építését és a kis épületek szanálását. A nyugalom, a béke, az emberség, amit nem találtunk sehol máshol, csak Újpestre volt jellemző. Valami lehet itt a levegőben, talán a Duna közelsége, nem tudom, de annak ellenére, hogy eltűnt egy korszak és vele egy városkép, a mai napig ragaszkodnak az emberek ehhez a helyhez. Itt a házba is több vidéki család költözött már, s egyre-másra vesznek a gyerekeiknek is lakást itt. Megszerették a helyet. Egyszerű. Mehettünk volna a Keletihez, belváros, nagyobb lakás. Mi Újpestet választottuk. A NÉV KÖTELEZ Lőwy Izsák, Bernát és Joachim iparosok voltak Újpest első zsidó telepesei. A Károlyi grófok uradalmában apjuktól örököltek talpbőr-üzemet. Miután az üzem Pestre helyezésével hiába próbálkoztak, 1835-ben a megyeri pusztán, Milden- berger Márton sorházával szemben, a Gyáli patak északi oldalán létesítettek bőrfeldolgozó üzemet. Lőwy Izsák lett Újpest első bírája - neki tulajdonítják az 2
