Újpesti Napló. 2007 (1. évfolyam, 1-21. szám)

2007-08-27 / Különszám

ERKEL GYULA

karmester, zeneszerző (1842-1909)

Újpest felívelő korszakában, a várossá alakulás éveiben a kulturális igény, és a civil kezdeményezések száma is megnövekedett. Az Újpesti Zeneművelő Egyesület megalapította a Conservato- riumot, amelynek élére a település minden legismertebb zeneművészét, Erkel Gyulát kérték fel. A Bánk bán szerzőjének fia akkor már három esztendeje újpesti lakos volt, otthonát a Deák utcában rendezte be. Amikor Zenede igazgatói posztját elvállalta, a művésztanár az Operaház karmestereként dolgozott. Jelentős tapasztalata lehetett a zeneoktatásban, hiszen korábban több éven át vidéki városokban tanítóskodott, majd a Zeneakadémia oktatója lett. Ő maga zongorán és üstdobon játszott, vezényelt, valamint dalokat, kórusműveket és zongoradarabokat írt. Nevéhez fűződik a Csongor és Tünde és Az ember tragédiájának színpadi zenéje. Conservatóriumi állásából 1908-ban nyugalomba vonult, és alig egy évre rá meghalt. Nevét ma utca, és a kerületi zeneiskola őrzi Újpesten.

GYÖKÖSSY ENDRE DR. lelkész, pszichológus (1913-1997)

A gyülekezetalapító és templomépítő református lelkész 1990-ben, az elsők között kapta meg az Újpest díszpolgára elismerést, az Ad Honorem Újpest díjat, és a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét. Budapesten bölcsészeti majd teológiai tanulmányokat folytatott, 1939-ben avatták lelkésszé. Fiatal papként fordult a lélektan felé, mert úgy vélte, nem eléggé ismeri a híveit. Ravasz László püspök Baselbe küldte pszichológiát tanulni. Svájcban ismerkedett meg Junggal, aki nagy hatást gyakorolt rá. Amikor visszatért, Debrecenben is elvégezte a pszichológia szakot, és ledoktorált. 1942-ben megalapította az újpesti újvárosi református gyülekezetét, és felépítette az Attila utcai templomot. Később a Budapesti Református Teológián pszichológiát is tanított. Az 1950-es években éppen e „nem létező tudomány" miatt került nehéz helyzetbe, ezért sokáig csak a fióknak írt. Még évekig nem lehetett szó műveinek kiadásáról; hívei magnószalagra vették a beszédeit, majd legépelték, és úgy terjesztették egymás között. A lélekről, az emberi problémák mélységeiről akkoriban csak a templomban beszélt, és akik nem voltak templomjárók - köztük színészek, politikusok - azok a lakására jártak. A rendszerváltást követően a Református Teológiai Akadémia díszdoktorává választották. Gyökössy Endre írásos hagyatékának gondozását ma már a lelkész özvegye, Reinhilde Ruck végzi, az életművet az ökumené jegyében a Szent Gellért Kiadó jelenteti meg.

KULIN GYÖRGY DR. csillagász (1905-1989)

A Könyves Kálmán Gimnázium nem mindennapi kincsét, a kupolában elhelyezett csillagvizsgálót Kulin György csillagász, az Uránia Csillagvizsgáló alapítója és későbbi igazgatója hozta létre. Az 1949-ben az ismert csillagász politikai okokból állás nélkül maradt, és Újpesten adott órákat. A Könyves fizikatanára, a kis bolygók pályaszámításának szaktekintélye szív- vel-lélekkel vezette be diákjait tudományába. A tetőteraszon felépített kupolában az akkoriban fellelhető legkorszerűbb óraszerkezetű, tükrös távcsövet helyezték el. Ebben az időből származik hitvallása, amely szerint: „Az iskolából kikerülő minden fiatal legalább annyit lásson a távcsövön át az égboltból, amennyit Galilei látott". A csillagvizsgálóhoz szükséges eszközöket használt alkatrészekből, az újpesti Fémipari Technikumban állították össze. A csillagvizsgáló 1954-től 1956 őszéig fogadta a diákokat, a forradalom alatt azonban az iskola számos belövést kapott, és a kupolában géppuskafészket rendeztek be. Számos próbálkozás után - az önkormányzat segítségével - a csillagdát 2000-ben a legkorszerűbb műszerekkel szerelték fel, a nagyteljesítményű távcső immár számítógép vezérléssel követi a bolygók mozgását. 2001-ben a csillagvizsgáló Kulin György nevét vette fel.

PÁLLYA CELESZT1N

festőművész (1864-1948)

Pállya Celesztin - akit neve alapján sokan tévedésből hölgynek vélnek - Genovában látta

meg a napvilágot. 1890-ben költözött Újpestre, és itt élt haláláig. Kora és környezete meghatározó személyisége volt, aki többek között a maga által gyártott alkatrészekből saját automobilt épített, hegedűket készített, fametsző és fafaragó volt. A legnagyobb hírnévre festőként tett szert; Münchenben tanult, majd Benczúr Gyula növendéke volt. Számos tájképe mellett munkáját dicsérik például a Feszty-körképen látható lovak. Kisugárzó személyiségének hatására Lotz Károly, Benczúr Gyula, Kernstock Károly és Derkovits Gyula is Újpesten bérelt műtermet, illetve a városban keresett lakást. Újpest városa több ízben kifejezte és lerótta háláját a művésznek. 1938-ban díszpolgárrá avatták (ő volt az utolsó, aki még a rendezett tanácsú várostól kapta e kitüntetést); halála után utcát neveztek el róla, majd a rendszerváltást követően - az egyik első városnapi rendezvényen - az Újpest Galériában állították ki a képeit. Hagyatékának jó részét ma is Újpest őrzi. Az Újpesti Polgár Centrum falán elhelyezett emléktábláját - amelyet az Újpesti Közművelődési Kör állíttatott - Mihály Gábor Munkácsy-díjas szobrászművész készítette.

PAPÍR SÁNDOR

színész,

színigazgató

(1877-1911)

Különleges vezetékneve ellenére

mára elfelejtették

alakját, pedig Újpest számára meghatározó színházi ember volt. Eredetileg faszobrásznak tanult Fadrusz Jánosnál, majd inkább a táncos-komikus hivatást választotta. A Magyar Színházban együtt lépett fel Fedák Sárival és Ráthonyi Ákossal. Feleségével, Komái Margit énekesnővel 1909-ben költöztek Újpestre, a Tavasz utcába, itt született mindhárom gyermekük. Kibérelték a helyi Népszínházát, és mint a színigazgatók általában Papír szervezett, hitelezőkkel tárgyalt, új darabokat vásárolt, színészeket szerződtetett és játszott. Nagy társulatot toborzott, amelynek többek között tagja volt Neményi Blanka, Somogyi Kálmán, Somossy René. Két évadon át még egy színházi lapot is kiadtak, amely kizárólag az újpesti színházi élettel foglalkozott; szerkesztője Harsányi Zsolt volt. Az akkori színi világban Papír Sándor kitűnt kivételes

jellemábrázoló tehetségével, hiteles maszkjával és egyénisége szuggeszti- vitásával. Kollégái állítólag megsértődtek rá, mert „senki más nem élt mellette". Alkata a komikusok közé predesztinálta, de drámákban szeretett volna játszani. Amikor 33 évesen meghalt, éjjeliszekrényén a Hamlet szövegkönyvét találták. A társulat díszelőadással emlékezett alapítójára. Két évvel később, 1913-ban a Népszínház bezárt. Papír Sándor lánya, a 99-dik életévében járó Szepes Mária írónő - a Pöttyös Pannik és ezoterikus regények szerzője - néhány évvel ezelőtt az Újpesti Helytörténeti Értesítőnek mondta el édesapjával kapcsolatos emlékeit.

WOLF EMIL DR. vegyészmérnök (1886-1947)

Ki tudja, ha a papa jólmenő Nagymező utcai festékkereskedését 1908-ban nem kellett volna idő előtt bezárni, talán meg sem alakul a Chinoin. A gazdasági csőd azonban bekövetkezett, ezért a Münchenből hazatérő fiatal vegyészmérnök nem a családi bolt pultja mögött kapott állást, hanem Richter Gedeon gyógyszergyáránál. Két év gyakorlat után Wolf Emil - Kereszty György barátjával - Alka Vegyészeti Gyár néven, saját üzemet alapított. Első telephelyük Angyalföldön volt, majd egy nagyobb területet vásároltak Újpesten, a Tó utca 1-3. alatt. (A gyógyszergyár azóta is itt működik). A kilencezer négyzetméteres üzemben 1912-ben megindult a termelés. Elsősorban saját kutatásokon alapuló termékeket - gyógyszereket, fotózási és laboratóriumi vegyszereket - állítottak elő. A következő évtől már a Chinoin nevet használták, és kereskedelmi érdekeltségeiket fokozatosan több kontinensre is kiterjesztették. Wolf Emil 1941- ben zsidó származása miatt kénytelen volt leköszönni az igazgatói posztról. 1944-ben deportálták, 1945 nyarán tért vissza, s ügyvezető igazgatóként folytatta munkáját. 1947-ben Brüsszelben, üzleti úton érte a halál. A Chinoin privatizációját követően, a Sanophy menedzsmentje díjat alapított Wolf Emil emlékére, amelyet minden évben a gyár legsikeresebb kutatóinak nyújtanak át.

www.ujpest.hu

7