Újpesti Napló. 2007 (1. évfolyam, 1-21. szám)

2007-08-27 / Különszám

2007. augusztus 27. Újpest madártávlatból Lakóhelyünk emlékeinek kincsesháza, az Újpesti Helytörténeti Gyűjtemény sok értékes fényképet őriz a település múltbeli életéről. Egy részük utcákat, tereket, épületeket ábrázol, nem kis hányadában megszűnt közterek, házak köszönnek vissza ránk. E felvételek között mazsolázgatva arra gondoltam, érdemes lenne a centenárium ünnepéhez kapcsolódóan „emelkedett hangvételű" fotókat bemutatni, melyek által sajátos perspektívából látunk rá az ismeretlen-ismerős helyszínekre. Rugaszkodjunk el a szoros értelemben vett földi je­lentől, és nézzük meg a város egykori arcait madártávlatból! I Egy évszázados az a képeslap, amelynek reprodukcióját láthatjuk, a kézzel ráírt dátum 1907. X. 6. Az Egek Királynéja templom tornyából látunk ki a mai Szent István téri tér nyugati felére: középen a korábbi Sándor, ma Liszt Fe­renc utca torkolata, tőle jobbra a Plébá­nia épülete látható. Utóbbi bejáratához egy út vezet a templomból, a mai piaci csarnok hetvenes évek elején történt felépítéséig egyenes átjárást biztosított a két egyházi épület között. E kis utat jobbról-balról sűrűn szegélyezik a fák, feltehetőleg ezeket adományozta az új­pesti egyházközségnek József főherceg 1889-ben. A Liszt Ferenc utcában sok földszintes épület mellett a mai 25. szá­mú egyemeletes ház áll, mint e tömb napjainkban egyedüli, múltból származó emléke. És talán emlékszünk még: a kép bal felén lévő, Szent István tér 10. számú egyszintes néhány éve még romosán várta további, szomorú sorsát... Háttér­ben az éppen eltűnőiéiben lévő, ekkori­ban még aktívan működő Wolfner bőr­gyár kéménye ágaskodik az ég felé. Az időben mintegy három évtize­det ugorva 1937-ben járunk, az István utat fedezhetjük föl a képen. Kitekintés a Városháza ablakából: a mai Újpest-központ felé nézünk. Az utca még keskeny; e páratlan számo­zású házsor a nyolcvanas évek máso­dik felében adta át helyét a közút szá­mára. Felvételünk bal szélén, a Petőfi utca torkolatánál Újpest „Divatcsar­noka", mellette Brichta Károly cipő­áru-kereskedő üzlete tart nyitva. Sze­gény tulajdonos talán nem is sejtette, hogy fél évszázad múltán üzlete he­lyén felfestett zebrán gyalogosok százai teszik meg napi útjukat a pia: felé, átlépkedve az ide (talán közvet­lenül az egykori bolt bejárata elé) fektetett villamossíneken. A József utcai sarkon Lipner C. üveg- és porce­lánkereskedésének portálja látható, a felvétel jobb oldalán pedig már akkor is hentesbolt van, az üzletvezető Antal S. József hentesmester nevének csöppnyi töredékét olvashatjuk. Egy 55-ös villamos pótkocsis példánya közeledik megfigyelőállásunk irányá­ba, még a bal oldali közlekedési rend­nek megfelelően. A fotós a Tűzoltóság tornyát vá­lasztotta lesállásnak, innen ké­szült a mai Szent Imre utca új házairól e felvétel, az ötvenes évek első felé­ben, kelet felé nézve. Már nyoma sincs az 1930 körül e helyen létesített Hősök ligetének: az első világháború­ban elesettek emlékére ültetett fák­nak, a sziklacsoportnak, szökőkútnak, kis tónak és az országzászlónak - úgy tűnik, mintha sohasem léteztek vol­na... Még csupasz a házak előtti tér, egyetlenegy fa sincsen, még mutató­ban sem. Azonban idővel megindul a parkosítás, 1965-ben pedig elhelye­zik Konyorcsik János Vízbe lépő lány című szobrát. Az előtérben lévő Szent Imre utca nevét először csak szimplán Imrére „szentségtelenítik", majd fél évszázada, '57-ben Papp Józsefre ke­resztelik át, és csak 1991-ben kapja vissza „Szent" nevét. A fotó hátteré­ben látható a hétemeletes szakorvosi rendelőintézet, közismertebb nevén az SZTK, balra pedig foghíjas telkek és épülő házak váltakoznak a Mun­kácsy Mihály utca környékén. A kerí­tésen innen pamutgyári terület fek­szik. 8

Next

/
Thumbnails
Contents