Újpesti Napló. 2007 (1. évfolyam, 1-21. szám)
2007-08-27 / Különszám
2007. augusztus 27. Az első és az utolsó Újpest város 1907-tól 1950-ig tartó története alatt összesen tizenhármán ültek a városvezetői székben. Ugró Gyula volt az első, Döbrentei Károlyné az utolsó. Ez matematika?- Igen, de mondom, feltétlenül tudomásul kell venni, hogy az emberek többsége nem akarja. A gazdasági-jogi dolgokon kívül mit ünnepiünk? Van üzenete a száz évvel ezelőtti döntésnek?- Az, hogy ma milyenek vagyunk, az a múltunkból következik, és az, hogy milyenek leszünk mi vagy a gyerekeink, a jelentól függ. És mi azért vagyunk olyanok, amilyenek, ha úgy tetszik, nagyon könnyen alkut kötő emberek, mert a túléléshez a Kárpátmedencében mindig is az kellett, hogy állandóan alkut kössünk. Az emberek többsége pedig olyan lesz, mint amit otthonról hoz. A gyerekem olyan lesz, amit nálam otthon lát. Ebből kikövetkeztethető, hogy milyen lesz az ország ötven év múlva. Amilyenek mi vagyunk. És ez visszafelé is érvényes: ha ilyenek lettünk, abból látható, milyenek voltunk. Egy kicsit trehányak, a korabeli újságok például szinte szerencsevadászoknak láttatták az itt élőket, elég negatív véleménnyel voltak a közbiztonságról, az itteniek mentalitásáról. De ha kétségeink vannak, arra lehet támaszkodni, hogy a történelem mindig ismétli magát. Jól értem, pesszimista Újpest jövőjét illetően?- Nem tudom megmondani, milyen lesz Újpest, mert az, hogy mi a fővároshoz lettünk csatolva, alapvetően megváltoztatta a képletet. A lineáris vonal, a település kiszámítható fejlődése ezzel megszakadt. A fejlődésen nem feltétlenül a további és további építkezést értem - Angyalföld legnagyobb bűne például éppen az, hogy teljesen beépítették a vízpartot. Én szeretném a miénket megóvni ettől. Összetett felelőssége van a vezetőknek. 1913-ban például bekerült egy javaslat az újpesti képviselőtestület elé, hogy Megyeren még egy patika nyíljon. A testület elutasította, mondván, hogy nemcsak az a dolgunk, hogy Újpest és Megyer ellátását biztosítsuk, hanem az is, hogy a vállalkozóknak megérje itt lenni Újpesten, de ha két gyógyszertár lenne, egyik se működne jól. Ha ma így gondolkodnánk, akkor azt mondanám, hogy jó lesz itt ötven év múlva.- 5ZÁLINGER BALÁZS BÍRÓBÓL POLGÁRMESTER - UGRÓ GYULA Legismertebb műtermi fotóján díszmagyarban, karddal az oldalán áll egy biedermeier asztalkára támaszkodva. A kiskorától Újpesten élő Ugró Gyula már 11 évesen is a társaság középpontja volt. Éveken át sikerrel vett részt alkalmi színi előadásokon. Alig volt 12, amikor Szterényi Józseffel és társaival megalapította az Újpesti Közművelődési Kört, amelynek két évtizeddel később székházat is építtetett. A jogi doktorátus megszerzése után a honvédelmi minisztériumban vállalt tisztviselői állást. 1896-ban - munkája mellett - publicisztikai pályára lépett, a Társadalmi Lapokat szerkesztette, és verseket publikált. 1906-ban bíró lett, és teljes figyelmét a városi rangra törő nagyközség ügyeinek szentelte. 1907 augusztusában Újpest városi rangra emelkedett. Az első világháború kitöréséig utcákat köveztek, bevezették a villanyvilágítást és a vizet, felépült a tűzoltólaktanya, a járásbíróság, a vágóhíd, a víztorony és a munkásotthon. A látványos fejlődés szemet szúrt egy politikai csoportosulásnak is, akik pa- namázással vádolták meg a polgár- mestert. Ugró tagadta a vádakat, 1913-ban mégis lemondott. Az „őszirózsás forradalom" idején visszahívták, 1919-ben azonban újra eltávolították székéből. Az 1920-as évektől fokozatosan újra bekapcsolódott a városvezetés munkájába. Életének ezt követő időszakából öt esztendőt a város történetének feldolgozásával és megírásával töltött. A Magyar Városok Monográfiája című sorozat IX. kötetét - Újpest 1831-1930 - a hely- történészek csak „Az Ugróként" emlegetik. A következő évtizedben sorra jelentek meg verses és dalos kötetei. A második világháború után - 81 évesen! - ügyvédi irodát nyitott. Három évvel később, 1949. november 4- én hunyt el. Páratlan egyénisége, pályája a várostörténet önálló fejezete. Humana László portréja nyomán összeállította: Rojkó A. VASMUNKÁSBÓL POLGÁRMESTER - DÖBRENTEI KÁROLYNÉ Az önálló Újpest utolsó polgármestere 1948 májusában vette föl hivatalát. Akkor már tizenhárom éve, huszonkét éves kora óta volt szereplője a munkásmozgalomnak az Egyesült Izzóban. Újpestnek az utolsó volt - más szempontból viszont első: előtte soha Magyarországon nem dolgozott női polgármester. Tény, hogy elkél az asszony a Városházán - de ez a hithű kommunista nyilvánvalóan csak a kor szellemének megfelelő huncutságok után huppanhatott a jogtudós Ugró Gyula bőrfoteljébe. Csak egy példa, saját tollából: „1947 szeptemberétől 6 hónapos pártiskolára kerültem, és ott közölték velem azt, hogy Újpest polgármesterévé fognak választani. (...) És az akkor nagyon fontos volt, hogy nő kerüljön ilyen pozícióba. Elfogadtak. Én gondolom, hogy azért is fogadtak el, mert nem akartam okosabb lenni az okosoknál." Vagy itt a másik, az MKP újpesti szervezetének 1948. májusi propagandakörleveléből: „Készítsünk transzparenst, táblát (»Éljen Döbrentei élvtársnő«, »Eddig véd- ted, most vezeted a várost«, »Dolgozók városában dolgozókból polgármester«); Szervezzük meg a hangulatgárdákon keresztül a tömegek éljenzését, tapsát, énekét". És mintha ez még nem lett volna elég, maga Rákosi elvtárs is eljött az Újpesti Városházára aznap, amikor Döbrenteiné elvtársnőt megválasztották. Polgármestersége alatt azon túl, hogy elő kellett készítenie Újpest Nagy-Bu- dapesthez kapcsolását, továbbra is a kor szellemének megfelelően végezte munkáját: hároméves terv keretében építtette föl a Szent László tér tömbházait és a Vécsey utca földszintes épületeit - meg persze volt némi tisztogatás is a közintézmények élén. Nagy-Budapest létrejöttekora Fővárosi Tanácsnál kapott munkát, majd jogi diplomát is átvehetett. Ezzel 1957-ben a szabadságharcosokkal szembeni megtorlásokban jeleskedő Fővárosi Bíróságra került, majd ott 1962-ben azt is kiérdemelte, hogy a Legfelsőbb Bíróság bírói közé emelkedjen. 1987-ben halt meg. -SZB Nemcsak a 100! Ne higgyük, hogy 2007-ban „csak" a várossá nyilvánítás 100. évfordulóját ünnepeljük. Idén ugyanis... • 95 éve van vezetékes víz Újpesten; • 95 éve épült fel a Chinoin első gyárépülete; • 85 éve adták át a Megyeri úti UTE-stadiont, amit Hajós Alfréd tervezett; • 75 éve épült fel a Jendrassik Alfréd tervezte Városi Kórház; • 75 éve jelent meg Ugró Gyula Újpest monográfiája - ami máig hivatkozási alap a helytörténeti kutatáshoz; • 75 éve nyert olimpiai címet Los Angelesben Halassy Olivér; • 55 éve építették Újpest központjában az Állami Áruházat; • 55 éve kezdte meg működését az újpesti Oxigéngyár; • 50 éve épült újjá a Könyves Kálmán Gimnázium épülete; • 45 éve számolták fel a régi temetőt, az ismert személyiségek (pl. Lebstück Mária) hamvait átköltöztették a Megyeri Temetőbe; • 40 éve annak, hogy létrejött az Újpesti Kórház és Rendelőintézet, három intézmény egyesítésével; • 35 éve jött létre a Helytörténeti Gyűjtemény Neogrády László vezetésével; • 30 éve avatták fel az Újpesti Dózsa atlétikai stadionját a Szilágyi utcában; • 25 éve kezdték el szabályozni a Szilas patak addig érintetlen újpesti szakaszát; • 20 éve adták át a Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola mai épületét a Deák utcában; • 15 jött létre az Újpesti Helytörténeti Alapítvány; • 15 éve rendezte a Városvédő Kör az első helytörténeti vetélkedőt; • 10 éve zárt be az Alkotmány Mozi; • 10 éve újították fel az újpesti zsinagógát. 4
