Újpesti Napló. 2007 (1. évfolyam, 1-21. szám)
2007-08-27 / Különszám
Tizenhét éve polgármestere Újpestnek - most is éppen, amikor a százéves várost ünnepeljük. Jogászként sokat tanulmányozta az akkori várost - a mostaninak alakítója. Mi a közös az akkori és a mostani Újpestben? Derce Tamás polgármestert kérdeztük. Minden a múltunkból következik Száz éve avatták várossá Újpestet. Ma a főváros számmal jelzett kerülete. Mennyire létező dolog az, amit most ünnepiünk?- Ehhez egy kis jogtörténet-ismeret kell, hogy mi volt a különbség a város és a község között. 1907. augusztus 13-áig Újpest nagyközség volt, másnap lett város. Európa legnagyobb faluja volt az akkori 60 ezres lakosságával, de állítom, hogy egyben a leggazdagabb faluja is. Gondoljunk csak a Városházára, amit 1900-ban épített... egy falu. A rendezett tanácsú várossá nyilvánítás gyakorlatilag azt jelentette, hogy a saját ügyeinkben mi döntöttünk. A még nagyközség Újpesten ha valaki akart építeni egy kerítést, el kellett mennie Vácra, a váci járáshivatalban be kellett adni az igényt, a Monarchiának pedig híres volt a bürokratizmusa, tehát többször meg kellett járni az utat oda-vissza. Újpest a nála kisebb Váchoz tartozott?- Furcsa, de így van. Vác akkor olyan 25 ezres lélekszámú lehetett. Viszont püspöki város volt, városi mivolta soha nem kérdőjeleződött meg a történelem során. És volt még egy nagy előnye velünk szemben: folyamatosan lakott település volt, míg Újpest területét többször lerombolta a rajta átvonuló katonaság. Az 1500-as éves közepétől az 1800-as évek elejéig ténylegesen puszta volt. A rendezett tanácsú várossá nyilvánítás tehát azt jelentette, hogy a saját ügyeinkben mi döntöttünk. Volt egy meghatározott időszak, amikor például az új épületekre nem kellett házadót fizetni. Újpesten ekkor hatalmas építkezés kezdődött. Ezt aztán az első világháború törte derékba. Már tudjuk, mi a különbség nagyközség és város között - de mi a különbség kerület és város között?- Ugyanaz. Annak idején egy község azt se határozhatta meg, hogy a lovaskocsin a petróleumlámpát hánykor kell meggyújtani. Ebrendeletet sem adhatott ki. Azzal, hogy kerületté váltunk, sok dolgot elvesztettünk, amit a várossá nyilvánításkor kivívtunk. Nézzük csak meg: Győr hozzávetőlegesen akkora lakosságú, mint mi. Ezzel szemben, míg a mi költségvetésünk 15, az övék 34 milliárd. Van egy húszmilliárdnyi különbség, ami, ha önállóak lennénk, megmaradna. Azt viszont kétségtelenül tudomásul kell venni, hogy Újpest lakosságának legnagyobb része azt mondja, hogy nem akar vidék lenni. Ugyan nem tudom, mi a rossz abban, ha valaki nem a fővárosban lakik, hanem papíron egy vidéki városban, de valójában ugyanott - de természetesen ezt tudomásul kell venni, és ezért nem is kezdeményeztem komolyan soha népszavazást az elszakadásról. Pontosan tudom, hogy az újpestiek nem szavaznák meg, márpedig senkit sem lehet boldoggá tenni, ha nem akarja. De ugye azt kérdezte, hogy mi a különbség kerület és város között, így ezt el kellett válaszolnom. Csak a pénz teszi ezt a különbséget?- Nem csak az. Jó néhány dolgot, ami a főváros hatáskörébe tartozik, a lakosság tőlünk kér számon. Triviális dolgot mondok: a fővárosi közterületeken a köztisztaság megteremtése a főváros feladata lenne. Tessék elolvasni az ön- kormányzati törvényt. Amikor a hatáskörfelosztás volt a rendszerváltozás idején, nemcsak a fürdőket kérte a főpolgármester úr, hanem a Köztisztasági Hivatalt is követelte, ragaszkodott hozzá. Ennek megfelelően a takarítógépek, a takarítószerek, a Főkefe eszközállománya nem lett a kerületek között felosztva, hanem maradt a fővárosnál. Ha most kimegyünk Újpesten a szabadba, azt látjuk, hogy a járdaszegély és az úttest között a Kárpát-medence valamennyi növénye ott virágzik. Nem vágja le senki, pedig ez a főváros feladata lenne. Ő kap rá pénzt, az újpestiek adójából is. De ugyanígy ő kap pénzt az újpestiektől a szemét ösz- szeszedésére. Mégse csinálja meg. Vagy ott van az utak karbantartása. Hogy a csudába van az, hogy a Leiningen utcát 2005-ben mi újítottuk fel a költségvetésünkből? A Baross utca. A főváros feladata lett volna, mi újítottuk fel. Ezek százmilliós nagyság- rendű tételek voltak. És a fővárosnak még van képe azt mondani, hogy rendben, megcsináljuk, de csak akkor, ha te is beszállsz. Az nem zavarja, hogy csak ő kap rá pénzt. Ott van a felüljáró, ami a Külső-Szilágyi utat és a Szilágyi utat köti össze - fővárosi feladat lenne, egymilliárdba került, de minden harmadik forintot nekünk kellett hozzátennünk. De úgy is mondhatnám, hogy más, kötelező feladatainktól kellett elvonnunk ezeket a forintokat, mert azt akartuk, hogy megépüljön a felüljáró. Tehát ha a lakosság akarná az önállóságot, akkor ez valóságos alternativa lenne? Milyen hátrányokkal járhat?- Az lenne. Mindig el szokták mondani, hogy persze, akkor a villamos meg a metró megfordulna a határ előtt - hát tessék megmondani, hol fordul meg? Egy. Kettő: a BKV-nak is érdeke, hogy minél több utast szállítson, mert annál több a bevétele. Egy száztízezres lakosságú várossal a BKV is számolna. Ezen kívül itt van nálunk a szennyvíztisztító. Mi se zárnánk le a szennyvíztisztítást Újpest határánál. Hadd emlékeztessek arra, hogy Dunakeszi például nem tartozik a fővároshoz, így azért, hogy az ő szemétlerakójukat a főváros használni tudja, Dunakeszinek évente kettőszázmillió forintot fizet. A kerületek között mi fizetjük be a legtöbb iparűzési adót. Ez ebben az esetben a miénk lenne. www.ujpest.hu 3
