Újpest, 2005 (13. évfolyam, 1/306-25/330. szám)
2005-03-10 / 5. (310.) szám
2005. március 10. 3 Az önkormányzat bevételi és kiadási oldalon egyaránt teljesítőképessége határához ért (folytatás az 1. oldalról) 'BB' A bevételekről BHH Az előterjesztő a továbbiakban először a költségvetés bevételi oldaláról szólt. Mint ismeretes, az önkormányzat költségvetése három forrásból tevődik össze: egyfelől az állami hozzájárulásból, amely a 2004-es bázishoz képest, a normatív hozzájárulásokat alapul véve, 99,3 százalékra csökken. Ha hozzávesszük a központosított előirányzatokat és a kötött felhasználású céltámogatásokat is, akkor a 2004. évi bázisszinthez képest 97,7 százalék a támogatás, ami 2,2 százalékos csökkenést jelent. Forintban kifejezve mindez körülbelül 100-104 millió forinttal kevesebb állami forrású bevételt eredményez. Az önkormányzatok bevételeinek másik részét a kerületeket osztottan megillető forrásokból származó jövedelem, vagyis a forrásmegosztásból származó bevételek képezik. Négy tételből: a településigazgatásból, az iparűzési adóból, az átengedett személyijövedelemadó- bevétel szabadon felhasználható részéből és az idegenforgalmi adóból tevődik össze, mintegy 165 milliárd forint értékben, amelyet a főváros és a 23 kerület között osztanak szét. A tavalyi évhez képest itt 7 százalékos a növekedés, amely a statisztikailag igazolt inflációt mérve akár jónak is lehetne mondható. Ugyanakkor a költségvetési törvény kötelező tartalékolást ír elő az önkormányzatoknak, ennek alapján Újpestnek 162 millió forint tartalékot kell képeznie, amelyet a költségvetés bevételi oldalán, forrásokkal alátámasztva kell szerepeltetnie. Ezzel a tartalékkal szemben azonban kiadás nem tervezhető. Ha ezen összeget kivonjuk a forrásmegosztásból, a növekedés alig haladja meg 2 százalékkal az elmúlt évit, vagyis reálértékben csökkenést jelent. Az önkormányzatok bevételeinek harmadik forrását a saját működési bevételek és a vagyongazdálkodásból származó bevételek adják, amelyek „gerincét” az intézményi bevételek jelentik. Mivel az első két bevételi tétel a költségvetésnek mintegy 30 százalékát teszi ki, látható, hogy többletbevétel szinte kizárólagosan az önkormányzat saját bevételeiből származhat, vagyis a helyi adókból, az intézményi bevételekből, a vagyongazdálkodásból, a bérleti díjakból, az üzlethelyiségek, lakások bérbeadásából, a közterület-foglalási díjakból, az intézmények saját bevételeinek emeléséből. A tervezetben mindez 600 millió forintos emelkedést jelent, de ezzel egy időben nagy terheket ró az intézményekre. Az előterjesztő úgy fogalmazott: az önkormányzat bevételi és kiadási oldalon egyaránt eljutott teljesítőképessége határához. A kiadásokról A kiadási oldalról szólva Hock Zoltán alpolgármester kiemelte: a költségvetési törvény a közalkalmazotti bértábla módosítását két lépcsőben, január elsejétől átlagosan 7,5 százalékos, szeptember elsejétől átlagosan 4,5 százalékos emeléssel írja elő, amely 2006. január elsejétől számítva 12 százalékos terhelést eredményez. Ezzel szemben a költségvetési törvény nem tartalmaz sem normatív, sem céltámogatásként fedezetet a béremelésre. 2005-ben e feladat végrehajtása során 550 millió forinttal kell számolnia az újpesti ön- kormányzatnak. Az előterjesztő utalt az önkormányzatok sajátos fogyasztói kosarára, amelybe az előbb említett béremelésen túl például a közüzemi szolgáltatási díjak is beletaroznak, 2005- ben mintegy 200 millió forintos többletkiadást igényelve. Mivel a költségvetési törvény továbbra is figyelmen kívül hagyja a dologi kiadásokat, az önkormányzatnak kell elhatároznia csökkentésüket, bár a terhek növekednek. Ez a feladat 5 százalékos csökkentést ír elő a Polgármesteri Hivatal és a Gazdasági Igazgatóság mint intézményi központ számára. Megtakarítási lehetőséget az jelent, hogy június 30-ával visszafizetik a 2000. évben kibocsátott lakásfedezetei kötvény 700 millió forintos tőkerészét, illetve annak kamatait. Kevés jut felhalmozásra és vagyonmegóvásra Az alpolgármester az ez évi költségvetésről szólva is elmondta: rossz a szerkezete, kevés jut felhalmozásra és vagyonmegóvásra. Éves szinten mintegy 6-700 millió forint fordítható felújításra, karbantartásra, felhalmozás típusú beruházásokra, amely összeg ugyan á bázishoz képest 20 százalékos többlet, de még így is csekély mértékű lehetőséget tartalmaz. A bér jellegű kiadásokról szólva elhangzott: az előirányzat 7,7 százalékos növekedéssel számol, ezek tájékoztató jellegű adatok, amelyeket ugyan be kell mutatni a költségvetés tervezésekor, de csak akkor válik ténnyé, ha április végén, a mérlegbeszámoló tárgyalásakor a testület jóváhagyja. Az előterjesztő szólt arról is, hogy a közoktatás egyes feladataihoz kapcsolódó normatívák 6-7 százalékkal növekedtek. Ezenközben a korábban céltámogatásként kapott összegek - a minőségi bérpótlék, amelyet az önkormányzat tavaly 66 millió forintos céltámogatásként kapott, vagy a pedagógusok szakkönyv-vásárlási hozzájárulásának 22 millió forintos összege - mára már az eredeti normatíva részévé váltak. A közoktatási törvény kötelezővé tette az önkormányzatok számára ezen pótlékok folyósítását, ugyanakkor a költségvetési törvény erre fedezetet nem nyújt. Az. előterjesztő kiemelte: a tervezet sajnálatos módon nem tartalmazza az ingyenes tankönyvprogramot. Természetesen a tanulókat megillető állami normatívát ez nem érinti, ezt minden intézmény megkapja céltámogatásként. Ugyanakkor egy új rendszer kimunkálása is megkezdődött, amelynek során a közoktatási intézmények egy önkormányzati támogatási keretet oszthatnának fel. Az előterjesztő e témánál kiemelte: természetesen amennyiben az év közben kedvező fordulat állna be, a költségvetést módosíthatja a testület. Támogatás a rendőrségnek, az UTE-nak Az előterjesztő többek között szólt a tartalékokról, melyek a városnapok, az EU-integráció és az egészségügyi, szociális ágazat támogatását célozzák. Az Újpesti Torna Egyletet 12 millió forinttal támogatja az önkormányzat, amely összegben nem szerepel a Szilágyi úti atlétikai stadion tervezett átvételének költsége. Megmaradnak a korábban eltervezett célok: ezen belül a rendőrséget 12 mülió forinttal, a közbiztonsági feladatokat további 2 millió forinttal kívánja támogatni az önkormányzat. Pályázatokra, társadalmi kapcsolatok támogatására a tavalyi előirányzatot építették a tervezetbe, így az idén is 30 millió forint áll majd rendelkezésre. A kisebbségi önkormányzatok támogatására, pályázati lehetősége 3 millió forinttal szerepel a költségvetésben, míg a panelház-felújítási alap 20 millió forintos összegű. Folytatódik a társasházak felújításának támogatási rendszere: bevált a kamatmentes hitelezésre való áttérés, amely a 20 miihó forintos keretet 100 millió forintra növeli. Az előterjesztő alpolgármester kiemelte: 2005- ben kiemelt feladatnak tekintik a költségvetési intézményeknél a változó bérek áttekintését, illetve az üzlethelyiségek után fizetendő díjrendszer átalakítását, és tovább folytatják a belső tartalékok feltárását. Az elmúlt években megszüntetett álláshelyek hatásaként a működési költségek 1,3-1,4 milliárd forinttal csökkentek 2005-re, ez elkerülhetővé tette a működési hitel felvételét. Az előterjesztő a legnagyobb problémaként értékelte, hogy a működés finanszírozására továbbra is vagyonfelélést kell folytatni. Nem érkezett módosító indítvány Az előterjesztést követő közel négyórás vita csak csekély mértékben szólt konkrétan a költség- vetési rendelettervezetről. Szóba került viszont ennek kapcsán sok más egyéb vélemény, az országos politika hatásaként gerjesztett téma, a korábban szót kérő képviselő gondolatvilágának elemzése. A vitában végül is nem hangzott el egyetlen egy módosító indítvány sem, így amikor több hozzászóló már nem volt, az előterjesztő az ereded alapjavaslatról szavaztatta a képviselőket, akik 20 igen, 12 nem szavazati aránnyal fogadták el az előterjesztést és ily módon Újpest 2005-re szóló költségvetési rendeletét. Az alábbiakban a többórás vitában elhangzottakat - a teljesség igénye nélkül - elevenítjük fel. Daróczi Lajos a pénzügyi, költségvetési bizottság elnökeként (Fidesz - MPSZ) arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a bizottság megtárgyalta a rendelettervezetet, és 13 igen, 2 nem szavazattal elfogadásra javasolta a testületnek. Dr. Gergely Zoltán, az MSZP frakcióvezetője azzal kezdte, nem tudta figyelemmel kísérni az előterjesztő alpolgármester szóbeli kiegészítését. Már egy éve is elmondta, a költségvetési rendelet megalkotása lenne az az alkalom, amikor a számok tömege mögött a költ(folytatás a 4. oldalon)
