Újpest, 2005 (13. évfolyam, 1/306-25/330. szám)
2005-11-24 / 23. (328.) szám
2005. november 24. Az újpesti cigányság történeti kutatása Szlovákiában járt a kutatócsoport Az Újpesti cigányság történetét feltáró kutatás öt éve indult. Ezen idő alatt folyamatos volt a levéltári dokumentumok válogatása, feldolgozása. A lakossági felhívás alapján archív fényképek begyűjtése és digitalizálása, mélyinterjúk felvétele. A családfák készítésénél derült fény arra, hogy az újpesti cigány őslakosok többségének elődei a XIX. században Érsekújvárról, illetve Surányból érkeztek. Az Újpesti Egek Királynéja Főplébánián őrzött Katolikus Matrikulák szerint 1870-től folyamatosan keresztelnek ezen településekről elszármazott cigány családok gyermekeit. A családfők foglalkozása többnyire szegkovácsok, másrészt zenészek. Cigányzenészek az érsekújvári vasútállomáson A Nyitra folyó jobb partján, Érsekújváron 1581- ben felépült reneszánsz, hatszögű, füles bástyákkal megerősített várerőd jelentős szerepet játszott a törökök elleni küzdelemben. A vár hősiesen tartotta magát egészen 1663-ig, amikor is sikerült az oszmán seregeknek elfoglalniuk. 1685-ben kerül ismét keresztény fennhatóság alá. 1691-ben Széchenyi György hercegprímás Érsekújvárt városi rangra emelte. Az érsekújvári cigányság saját történetét úgy említi, hogy Buda irányából, a törökök elől menekülő sokasággal érkeztek. A fegyver és szegkovács, valamint muzsikus cigány családok befogadást nyertek, és munkájukkal hozzájárultak a vár védelméhez. Később, az 1700-as években kapták meg a romák azt a földterületet, amely „cigány- péró” néven lett ismeretes. Itt élt 5-600 fő egészen az 1960-as évekig, amikor lebontották az akkor már a város belterületén fekvő telepet. Az érsekújvári cigánytelep, azaz a Péró Ahogy megindult az ipar, a közlekedés fejlődése, a cigányok folyamatosan éreztek a fiatal Újpestre, részben az egyre több vendéglő és kávéház közönségét szórakoztatni. A cigánybandák nyolc-tizenkét zenésszel működtek, kitűnően tolmácsolva az igen népszerű magyar nótákat és nemzetközi slágereket. Az archív hirdetések szerint, a Pannónia Kávéházban az Árpád úton még az 1880-as évek végén is az „Érsekújvári” Kolompár zenekar muzsikált. Nevében őrizte a származási helyét, de egy évtizeddel később már Újpest kedvenc prímásaként és zenekaraként hirdetik a Kolompár cigánybandát. Az 1910-es évekre több tucat cigányzenekar működik a városban. Felmerül a kérdés, hogy miért pont Újpestre jöttek? Ennek oka, hogy Surányból - amely tíz kilométerre fekszik Érsekújvártól - érkeztek azon zsidó családok, akik az Újpestet alapító Károlyi István gróftól letelepedési és iparalapítási lehetőséget kaptak. Valószínűsíthető, hogy a bőripart, faipart kiszolgáló szegkovácsok, illetve a vendéglők, kiskocsmák zenészei általuk kerültek Újpestre. A 2005. november 2. és november 5. között Érsekújváron végzett gyűjtőmunka alapján, az együttműködés folytatásaként az európai roma évtized kutatási, pedagógiai, kulturális célú programjaira közösen készülünk. Ebben a projektben az „Eötvös József” Cigány-Magyar Pedagógiai Társaság, az Újpesti Roma Kisebbségi Önkormányzat és az Érsekújvári Cigány Szabadidő Központ vesz részt. Köszönetét mondunk szlovákiai partnereinknek, kiemelten Dráfi Lászlónak, Lang Tamásnak, és Strba Sándornak. Molnár István Gábor Együttműködésről Érsekújváron: Dráfi Jenő, a helyi közösség aktivistája, Csóka János Pál, az Újpesti Roma Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Molnár István Gábor, kutató, Dráfi László, az érsekújvári cigány közösség vezetője és Rácz Gyöngyi, az Eötvös József Cigány-Magyar Pedagógiai Társaság elnöke Tisztelt újpesti Polgárok! Roma Önkormányzatunk az újpesti cigányság történeti kutatását végzi 1840-től napjainkig. Ha van az Ön birtokában vagy ismerősei körében városunk cigányságára vonatkozó családi vagy munkahelyi fotó, újságcikk, egyéb dokumentum kérem, bocsássa azokat rendelkezésünkre. Az anyagok átmásolása után hiánytalanul visszaadjuk az eredetit Önnek. Ha van olyan története, amit megosztana velünk, szívesen meghallgatjuk, és a készülő könyvben közöljük. Ha van a birtokában régi újpesti kávéházról, vendéglőről készült fényképfelvétel, szintén bízunk jelentkezésében. A kutatás szempontjából igen jelentős lenne, ha az Újpesti Barakkról bármilyen képi anyaggal jelentkeznének. Az anyagokat várjuk: minden héten szerdán, 17-órától az Újpesti Roma Önkormányzat, Nyár utca 40-42. sz. irodájában. További információ: Molnár István Gábornál a 06-20- 433-9703 telefonon. Csóka János Pál, az Újpesti Roma Kisebbségi Önkormányzat elnöke
