Újpest, 2005 (13. évfolyam, 1/306-25/330. szám)

2005-05-05 / 9. (314.) szám

2005. május 5. i fipFcr ÉlIflliSifS! 3 Szűkül a város mozgástere (folytatás az 1. oldalról) körében 351 millió forintos módosításra került sor, mely összegben az előző évről származó pénzmaradvány is benne van, mintegy 348 mil­lió forint értékben. Összességében mintegy 3 millió forinttal módosult a 2004. évi költ­ségvetés a saját bevételek esetében. A több mint 13 milliárdos költségvetéshez viszonyítva ez a tétel elenyésző, így elmondható, hogy vi­szonylag pontosan sikerült megtervezni a költ­ségvetést. Visszaszorulóban az állam szerepvállalása Az alpolgármester kiemelte: a mérlegbeszámo­ló is alátámasztotta korábbi álláspontjukat, mely szerint a költségvetés tervezésekor és tel­jesítése során is nagyon nagy szerepe van a működési, felhalmozási kiadások finanszírozá­sában az önkormányzat saját bevételeinek, és tapasztalható, hogy az állam szerepvállalása meglehetősen visszaszorul. A számadatok ez­úttal is alátámasztják azt, hogy amennyiben a bevételt növelő intézkedésekre nem kerülne sor, a működés finanszírozhatatlanná válna, ez pedig adóssághelyzethez vezetne. Bevételek és kiadások azonos szinten 2004-ben a bevételek és a kiadások azonos szinten teljesültek. A kiadások teljesítése 95,71 százalék. A költségvetés pénzügyi szaldója a valóságban pozitív, ugyanakkor a pénzmarad­vány felhasználására vonatkozó rendeletter­vezet azt mutatja, hogy az önkormányzat 2004- ben - életében először - számviteli értelemben deficittel zárta évi költségvetési gazdálkódását. A 168 millió forintos hiány azonban egy szim­bolikus eredmény. 2004 decemberében a záró pénzkészlet közel 651 millió forint volt, amely jelentős aktívumot mutat. Ugyanakkor a nyitó pénzkészlet 343 millió forint, mert az állami fi­nanszírozásként előrehozott január havi, illetve a 13. havi bérek kifizetésére az önkormányza­tok előleget kapnak decemberben, de ez már nem 2004. évi, hanem 2005. évi bevételnek számít, amely magyarázata is az eltérésnek. Az államháztartási törvény szerint is pénzforgal­mon kívüli bevételnek minősül a pénzmarad­vány. Mivel a jelenlegi pénzmaradvány mögött tényleges pénzügyi fedezet nem áll rendelke­zésre, ez csak egy előirányzat-növekedést je­lent, ennek értelmében a záró pénzkészletből ki kell vonni a tavalyi pénzmaradványt. így áll­hat elő az a helyzet, hogy bár a készpénz ren­delkezésre áll, számviteli szempontból mégis hiány mutatkozik. Hock Zoltán alpolgármester kiemelte: bár Újpest képes volt folyamatában finanszírozni a gazdasági évet, de a számviteli törvény szerint mégis ki kell mutatni a hiányt, amely annyit je­lent, hogy az önkormányzat nem rendelkezett elegendő készpénzzel a negatív folyamatok el­lensúlyozásához. Az előterjesztő kiemelte: ko­molyan kell venni, hogy szűkül a város moz­gástere, tudomásul kell venni a mobilizálható vagyon jelentős csökkenését, s azt, hogy egy- egy jelentősebb bevételi elmaradás képes a költségvetési egyensúly felborítására. A bevételek 96,25 százalékra teljesültek. Ez a kiadás 95,70 százalékos eredményével szem­ben kismértékű megtakarítást mutat. Az elő­terjesztő kiemelte: a 168 millió forintos hiányt a 2005. évi költségvetésben nem csupán könyve­léstechnikai szempontból, hanem ténylegesen is ellentételezni kell, ennek alapján az év hátra­lévő részében vagy a kiadást kell ezen összeggel csökkenteni, vagy a bevételt növelni. Az előterjesztő utalt arra: a 2005. évi költ­ségvetésben az önkormányzat kötelezettséget vállalt arra, hogy a Szociális és Egészségügyi Intézmény, valamint a Piac- és Vásárcsarnok esetében 50, illetve 12 millió forinttal módosítja a pénzmaradvány terhére az előirányzatot. Mi­vel a pénzmaradvány hiányos, ezért a saját be­vételek emelésével kerülhet sor a két intéz­mény esetében a kiegészítésre. A 105 millió fo­rintos pozitív pénzmaradvány, valamint a 62 millió forint összege adja ki a 167 millió 452 ezer forintot, a hiány felszámolása pedig továb­bi feladatot jelent. Az előterjesztésből kitűnik: a bevételeket a módosított előirányzathoz képest az önkormányzat teljesítette, a kiadásokat je­lentősen visszafogta, az önkormányzat az év minden egyes hónapjában fizetőképes maradt. Rányomta bélyegét a 2004-es esztendőre a bér- fejlesztés finanszírozásának elmaradása és a 2003-ról áthúzódó fedezetlen bérkiáramlás következménye. Ennek ellenére valamennyi al­kalmazott valamennyi járandóságát kifizette az önkormányzat, és erre törekszik 2005-ben is. Szükség van a lakossággal és a vállalkozókkal szembeni követelések behajtására Az előterjesztő felhívta a figyelmet arra, hogy a pénzmaradvány esetében a hatályos rendel­kezések értelmében kell eljárni, tartalékba kell vonni, és javaslata értelmében a júniusi testü­leti ülésen - az első negyedéves zárás után - ke­rülne sor a költségvetési rendelet módosítása. Szólt arról is, hogy az előirányzatok teljesít­hetősége érdekében az önkormányzat 2005. évi gazdálkodása továbbra is szigorú szabályok között folyik, de nem titok, hogy a működés di­namizálása mellett szükség van a lakossággal és a vállalkozásokkal szembeni követelések mielőbbi behajtására. A szóbeli kiegészítést követően Daróczi La­jos (Fidesz) a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke számolt be arról, hogy 11 igen, 2 tartóz­kodás szavazati aránnyal a bizottság támogatta az előterjesztést, és elfogadásra javasolja a kép­viselő-testületnek. Hozzászólás nem lévén, a képviselők először a beszámolóról szavaztak, ennek értelmében 19 igen, 11 tartózkodás sza­vazati aránnyal elfogadták a 2004. évi költség- vetés teljesítéséről szóló beszámolót. A 2. szá­mú határozati javaslat értelmében 31 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nél­kül elfogadták a 2004. évi költségvetési rende­let teljesítése során képződött pénzmaradvány felhasználására, valamint a 2005. évi költség- vetési rendelet módosítására tett javaslatot. A napirend második pontjaként - és már is­mételten dr. Derce Tamás polgármester elnök­letével folytatódott az ülés - dr. Tóth Krisztina alpolgármester tett javaslatot az állatok tartásá­nak egyes feltételeiről szóló önkormányzati rendeletre. Az előterjesztő indokolta, hogy ma­gasabb szintű jogszabályok életbe lépése, vala­mint az állattartással kapcsolatos hatáskör tele­pítése egyaránt arra késztette az önkormányza­tot, hogy vizsgálja felül és illessze a jogharmo­nizációs folyamatba korábbi állattartási ren­deletét. Erre ösztönözte valamennyi kerületi önkormányzatot a Fővárosi Közigazgatási Hiva­tal is, amely felülvizsgálta és módosításra érett­nek tekintette mind a 23 fővárosi kerület koráb­bi rendeletét. A szükséges változtatások nagy aránya azonban nem a korábbi rendelet mó­dosítását, hanem egy új rendelet megalkotását tette indokolttá, amelyet elfogadásra javasolt a testületnek. [A téma közérdekű volta miatt la­punk az állatok tartásának egyes feltételeiről szóló 6/2005. (V. 02.) számú rendeletet a 6. oldalon teljes terjedelemben közli. Egyúttal in­terjút olvashatnak dr. Tóth Krisztina alpol­gármesterrel, a napirendi pont előterjesztőjével a 4. oldalon. A szerk. megj.j A képviselők 20 igen, 11 nem szavazati aránnyal fogadták el az előterjesztést. Visszatér a gyógyszerutalvány Ezt követően Nagy István alpolgármester elő­terjesztésében tárgyaltak - immár a napirend harmadik pontja során - arról a javaslatról, amely a szociális rászorultságtól függő pénzbe­li és természetben nyújtott szociális ellátá­sokról szóló - módosított - 23/2003. (VII. 16.) számú önkormányzati rendelet módosítását célozza. Bár az előterjesztő nem egészítette ki szóban az előterjesztést, az írásos anyag értel­mében a rendelet módosítását a szociális igaz­gatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása indokolta. A tör­vényi kötelezettségen felül ismét bevezetésre kerül a gyógyszerutalvány, melynek visszaál­lítását a gyógyszerárak emelkedése indokolja. Pelle András képviselő (Fidesz) az előterjesztés népjóléti és lakásügyi bizottság általi támoga­tásáról tájékoztatta a jelenlévőket, majd követ­kezett a szavazás: 32 igen szavazattal, ellen- szavazat és tartózkodás nélküli eredménnyel. Ellentétesvéleményen A napirend negyedik pontjaként dr. Derce Tamás polgármester előterjesztésében került a testület elé a telkek beépítésének egyes szabá­lyairól szóló 39/2003. (XII. 10.) számú, vala­mint az épített környezet tervszerű fejlesztésé­nek egyes szabályairól szóló 40/2003. (XII. 10.) (folytatás az 5. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents