Újpest, 2005 (13. évfolyam, 1/306-25/330. szám)

2005-05-05 / 9. (314.) szám

2005. május 5. Állattartók és szomszédaik figyelmébe! Az önkormányzat képviselő­testülete legutóbbi ülésén fogadta el az állatok tartásának egyes feltételeiről szóló önkormányzati rendeletet. Mivel a szabályozás az állattartókat és az állatok közelé­ben élőket egyaránt érinti, lapunk 6. oldalán teljes terjedelmében közzétesszük. Az alábbi interjúban a rendelettervezet előterjesztőjét, dr. Tóth Krisztina alpolgármestert kérdeztük. Elsőként arról: mi indokolta új rendelet megalkotását, hiszen több évvel ezelőtt már hozott e tárgyban rendeletet Újpest Önkormányzata?-Valóban, Újpest Ön- kormányzata 1999-ben alkotott rendeletet az állatok tartásának fel­tételeiről. Az új rende­lettervezet beterjeszté­sének - amelyet az el­múlt heti testületi ülé­sen fogadtunk el - két nyomós indoka is volt. Bár a Parlament a tör­vényalkotás egyéb kö­telezettségeivel jelentős lemaradásban van, ugyanakkor az elmúlt időszakban az állatok tartására és védelmére számos magasabb szin­tű jogszabályt alkotott, amelyekkel nem lehet ellentétes a helyi rendelet. Másrészt a jelenlegi rendelet különválasztja és deklarálja az állat­tartással kapcsolatos ügyekben a hatásköröket, meghatározza, hogy az államigazgatási eljárás során mely esetben hoz döntést a jegyző, a polgármester, avagy a képviselő-testület. Mivel az állattartás a helyi közügyek közé is tartozik, e területre vonatkozóan az önkormányzatok jogalkotói hatásköre magából az alkotmányból eredeztethető. Ezért került sor korábbi rende- letünk felülvizsgálatára, melynek során megál­lapítottuk, hogy a tervezett változtatás a ren­delet kétharmadát érinti. Ilyen esetekben cél­szerű egy új, komplex szabályozás elkészítése. A most elfogadott rendelet megfogalmazásánál nemcsak az imént felsorolt két indok vezérelt bennünket, hanem támaszkodtunk az eddigi állattartással kapcsolatos lakossági bejelenté­sekből szerzett tapasztalatokra is, s nem szabá­lyoztuk azokat az eseteket, amelyek kezelése nem a mi feladatunk, vagyis magasabb szintű jogszabály ezt megteszi helyettünk. A rendelet­ben foglaltakat számos fórum és bizottság szé­leskörűen véleményezte, így került a képviselő- testület elé. Úgy vélem, egy korszerű rendeletet fogadott el a testület, amely kiterjed például a vakvezető kutyák mellett a mozgássérülteket segítő állatokkal kapcsolatos kitétel megfogal­mazására is.- Az állattartás és az ezzel kapcsolatos vé­lemények kialakulása, sőt hangoztatása min­dennapunk részévé vált, erről mindenkinek van véleménye. Az önkormányzat rendelete tiltó, avagy inkább a megengedő kategóriába tartozik?- Tagadhatatlan, amíg több száz évvel ezelőtt az állatok természetes közegükben éltek, más jelle­gű konfliktusok zajlottak emberek és állatok kö­zött. Ám a nagyvárosi lét nemcsak az ember és az állat viszonyát alakította át, tapasztalnunk kell az állatok közötti viszony megváltozását is. Az ál­lat sokszor megosztja az embereket, megannyi vita és rossz szomszédi viszony forrása. Akinek van állata, sokszor megengedőbb magatartást követ, mint az, akinek nincs, bár az állattulajdo­nosnál szinte százszor jobban tudja, mit kell(ene) csinálnia. Rendeletünkben természete­sen a tiltó rendelkezések kötelező, eltérést nem engedő magatartásra utalnak, ugyanakkor nem elhanyagolható azon előírások száma, amikor van lehetőség a polgármester, illetve a képviselő- testület által engedélyezhető eltérések alkalma­zására. Vagyis mindezek alapján e vonatkozá­saiban „vegyes” rendeletnek nevezném.- A rendelet két kategóriát tárgyal, a haszon­állatok, továbbá a kedvtelésből tartott állatok kategóriáját, és rendelkezik az ebtartás kü­lönös szabályairól, Mit értsünk ezalatt?- Újpest területén - belterületen - mezőgazdasági haszonállat nem tartható, illetve mezőgazdasági tevékenység körébe eső egyéb állattartás nem folytatható. A rendelet azonban meghatározza azt is, hogy engedéllyel és milyen feltételekkel tartható házinyúl, szárnyas [baromfi) és galamb. Rendeletünkben törekedtünk arra is, hogy a ha­szonállatok tartásánál olyan paramétereket hatá­rozzunk meg, amelyek eleve kizárják azt, hogy birtokháborítás érje a szomszédokat. Engedély nélkül tartható macska, illetve egyéb kedvtelés­ből tartott kisállat, utóbbinál természetesen ak­kor, ha magasabb szintű jogszabály a tartásukat nem korlátozza, illetve nem zárja ki.- Főszabályként mit kell tudni az ebtartásról? A nagy testű ebeknek lakáson és bekerített ingatlanon kívül szájkosarat kell viselniük- Rendeletünk értelmében lakásban - az eb ko­rától és fajtájától függetlenül - csak egyetlen egy eb tartható. Egylakásos, önálló családi há­zas ingatlanon legfeljebb két eb tartható. Ettől a főszabálytól eltérni csak külön engedéllyel lehet. Rendeletünk lehetőséget nyújt arra, hogy többlakásos lakóépületben lévő lakásban egy­nél több ebet is lehessen tartani. Ám ez esetben az ebtartó szomszédai többségének - 75 száza­lékának - írásbeli hozzájárulása szükséges. Ezt az engedélyt az ebtartónak kell beszereznie a polgármesteri hivatalban. A bejelentésnek nincs formai és tartalmi megkötöttsége, lénye­ges azonban, hogy kitűnjön belőle, hogy a kérelem mire irányul. Rendeletünk szabályoz­za azt is, hogy az ebeket - a mellékletben fel­sorolt törpe- és szobakutyafajták kivételével - lakáson és bekerített ingatlanon kívül szájko­sárral kell ellátni, és - a kutyafuttatókon kívül - két méternél nem hosszabb pórázon kell vezetni. Természetesen a többlakásos lakóin­gatlan közös használatú helyiségeiben, például lépcsőházban, liftben, átjáróban stb. az ebet szintén szájkosárral és szoros pórázon kell vezetni.- Nem szóltunk arról, hogy milyen bírságot szab (hat) ki az önkormányzat azokkal szem­ben, akik nem alkalmazzák a rendeletben foglaltakat? A rendelet bünteti-e azokat a gazdikat, akik a kutyaürüléket nem takarít­ják fel a közterületen?- Természetesen aki a rendeletben előírt vala­mely tilalmat megszegi, szabálysértést követ el, és harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Ezt a gondolatot szándékosan hagy­tam a beszélgetésünk végére. S ennek az a ma­gyarázata, hogy bízom abban, hogy az önkén­tes jogkövetés példáját is tapasztaljuk majd a gyakorlatban. Tisztában vagyok azzal, az em­berek és az állatok együttlakásának számtalan lehetséges konfliktusát nem oldja fel egy ren­delet sem. De szeretném remélni, hogy idővel csökkennek majd azok a bejelentések, amelyek az állat személyiségjegyeiből, avagy a nem megfelelő tartás miatt (amely egyébként az ál­lat érdekeivel is ellentétes) adódnak. Minden bejelentés - még a névtelen is - hatósági eljá­rást indít el, amelyben kivizsgáljuk, hogy a bir­tokháborítás gyanúja áll-e fenn, akadályozza-e az állattartás a szomszédot vagy ellentétes-e az együttélés normáival? Amennyiben csökken­nek az ilyen bejelentések, bízom abban, bé­késebb időszak következhet egy lakóközösség­re. S talán teszünk egy lépést afelé is, hogy az újpestiek a közterületet éppúgy magukénak érezzék, mint a lakásukat, a csikket, a szemetet nem dobják el, és, hogy a témánknál marad­junk, a kutyaürüléket is higiénikus módon el­távolítják a sétáltatás során. Bár sokat beszé­lünk erről, nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a kutyaürülék több mint 15-féle, gyer­mekre és felnőttre egyaránt veszélyes betegség kiváltója lehet.-bk-

Next

/
Thumbnails
Contents