Újpest, 2004 (12. évfolyam, 1/281-25/305. szám)

2004-02-26 / 4. (284.) szám

12 ________________ I 2 004. február 26. Megkerülte hajójával a földet t J ésjy§ y/iyl wateM® y. fik Újra úton a Viktóriával 2000. január 9-én 10 óra 15 perckor újra a hajó fedélzetére lépek, Laczó Miklóssal és Samu Já­nossal. A kikötőben nemzetközi társaság tar­tózkodik: spanyol, francia, német, angol, ame­rikai hajók készülődnek az óceánátkelésre. Mé­lyen magamba szívom a tenger illatát, miköz­ben tűnődve szemlélem a hajósok különös, ér­dekes népségét. Kik ezek az emberek? Minden korosztályból való, többnyire a civilizációtól megcsömörlött férfiak és nők, akik menekül­nek szárazföldi életük monotóniája, a városi Hárman keltek át az óceánon A kapitány, az újpesti Görög Péter a négy évig tartó útra 20 évig készült. A küldetés kétharmadát egyedül, egy- harmad részét barátaival végezte el. A Pulától Teneriféig tartó két és fél hónapos úton 2349 tengeri mérföldet tett meg a Görög-Battlay- Gaál-Gyocsos-dr. Hantos-Hol- ka-Koleszár összeállítású csapat. élet stresszhatása, környézeti ártalmai elől. Legtöbbjük nem a gazdagok közül kerül ki, de előteremtik a pénzt egy hajóra, hogy elindul­janak álmaik tengerei, szigetei, kontinensei felé. Ezek az emberek életüket szeretnék meghosszabbítani a hajózással, és mind azt vallják, hogy a tenger az emberi szabadság egyetlen és utolsó színtere. Santa Cruz kikötő­jében kevés volt a magányos hajós, a vitorláso­kon többségükben családok éltek. Kora reggel a mama és a papa tért vissza a bevásárlásból, hozta a reggeli tejet a fedélzeten a gyerekekre felügyelő, lyukas holmit varrogató nagy­mamáknak. A hajóköteleken kiterített ruhát szárított a szél. A hajósok sok mindenben hasonlítanak egy­máshoz, de nem mindegyik barátkozó termé­szetű. Van, aki fejbólintással jelez köszönés­képpen a hangos „good morning!”-ra, ebben ki is merült a kapcsolatunk, másokkal viszont összebarátkoztunk. Itt találkoztam George-zsal, a francia hajóssal, aki már másodszor készült egyedül nekivágni a földkerülésnek. Egyik ke­zén három ujja hiányzott, balesetben veszítette el. Ő az Atlanti-óceán átszelése után Barbados érintésével a dél-amerikai Trinidadra igye­kezett. Az út során még többször találkoztam vele, utoljára a Csendes-óceánon, Ecuador­ban. Az egyik délelőtt éppen a kajütben dolgoztam, amikor a mólóról hangzó hangos „halló Vikto­ria” kiáltásra lettem figyelmes. A hajóból kilép­ve jól öltözött, hátizsákos fiatalember köszönt rám. Az iránt érdeklődött, merre tartunk. Eset­leg Dél-Amerikába? - kérdezte, mert akkor, ha lehetséges, szívesen csatlakozna hozzánk mint matróz, „koszt-kvártély” ellenében. Nemleges válaszom után láttam, amint a többi hajónál próbál szerencsét. Későbbi utam során több­ször találkoztam ilyen „stopposokkal”. A kikötőhöz közel, háromutcányira volt egy nagy áruház, itt vásároltuk be ivóvíz- és élelmiszerkészletünket három főre, 21 napra. A kis-teherautónyi áruhalmazt a tulajdonos kérésünkre ingyen házhoz szállította. 1999. augusztus 13-án szomorúan búcsúztak a Viktóriától és az óceántól, és hazarepültek Budapestre. 2000. január elején Görög Péter új társaival, Laczó Miklóssal és Samu Jánossal tér vissza a Viktóriára, hogy folytassa és megvalósítsa tervét, a föld megkerülését. Megdöbbenve álltunk a kartondobozhalmaz előtt: hogyan fogjuk mindezt berámolni? Ha nehezen is, de végül minden eltűnt a hajó gyomrában. Tervezgettük az útvonalat. A vitorlások számá­ra készült útikönyv, az Atlantic Ocean Crossing Guide három útvonalat is javasol. Az egyik Martinique-St. Lucia irányába, a másik először délnyugatra, a Zöldfoki-szigetek irányába ve­zet, hogy miután elértük az állandó passzátsze­lek övezetét, forduljunk keletnek, a Karib-ten- ger irányába. A harmadik útvonal a Zöldfoki- szigetektől Trinidad felé vezet. A földgolyót körbejáró állandó szelek övezetét a különböző hőmérsékletű víztömegek, a föld forgása és a nap melegítő hatása alakítja ki. Ezek segítették, amikor még a gőzgépeket és a belső égésű mo­torokat nem ismerték, a teherszállító szkúne­rok és klipperek útját, ezek segítségével hajóz­nak át az óceánon a modern vitorlázatú jachtok is. Az állandó szeleken kívül az óceánok víz­tömegét állandó áramlások is jellemzik, ame­lyet útvonaltervezésnél szintén figyelembe kell venni. A passzátszelek övezete, a vitorlázók kedvelt útvonala, a karib-tengeri szigetvilágon, Panamán, Polinézián, az indiai szigetvilágon, a Vörös-tengeren és a Szuezi-csatornán keresztül vezet. Kevesebben választják a Durban-Cap of Good Hope (Jóreménység foka)-Atlanti-óceán útvonalat, melyet a magyar vitorlázók közül a Viktoria elsőként teljesített... Az első javasolt útvonal rövidebb, de kockáza­tosabb, mert egy olyan szélcsendes zónába kerülhet a hajó, ahol napokig lebegő vitorlával várja a szelet, a második útvonal hosszabb, de kedvezőbb szelet ígér. Figyeltük a meteoroló­giai előrejelzéseket, vajon melyik útvonalat válasszuk? Részlet a naplóból: 2000. január 10. Az át­kelésre készülődő hajókon szorgos készülődés folyik. Újból és újból mindenki átvizsgálja a hajóját az árboc tetejétől a hajó fenekéig. Az álló- és mozgókötélzetnek, a vitorláknak, a navigációs berendezéseknek mind-mind a leg­nagyobb rendben kell lenni. Az előttünk álló Görög Péter kapitány

Next

/
Thumbnails
Contents