Újpest, 2004 (12. évfolyam, 1/281-25/305. szám)
2004-12-18 / 25. (305.) szám
Átadták a Wolf Emil A Chinoin Rt. újpesti gyáregységében - sokéves hagyomány szerint - zY alapítványi díjjal jutalmazták azokat a kutatókat, mérnököket, akik az elmúlt év legjelentősebb eredményeit érték el. A Wolf Emilről elnevezett kitüntetés az 1886 és 1947 között élt vegyészmérnöknek, a Chinoin Rt. egyik alapítójának emlékét idézi. December 3-án, az idei ünnepségen, a Wolf Emil-díj megújításáról számolt be az alapítvány két kurátora, Kiss Tamás és Vernes Kinga. Megváltozott a jutalmazottak köre, hiszen ezentúl mindazok részesülhetnek e kitüntetésben, akik kiemelt teljesítményükkel mérhető módon és kreatívan járultak hozzá a vállalat működéséhez. Nem csupán az ipari erőforrás területén, hanem a cég valamennyi (kereskedelmi, marketing, menedzsment stb.) ágazatában odaítélhető a díj. A korábbiaktól eltérően - amikor a kuratórium ítélte oda a jutalmakat - az új alapszabály értelmében a díjra pályázatot kell benyújtani, és a zsűri a benyújtott pályamunkák alapján dönt a kitüntetés odaítéléséről. A szélesedő szakmai kör miatt ettől az évtől a kuratórium tagságát is jelentősen bővítették. A Chinoinban megrendezett ünnepségen Frédéric Ollier vezérigazgató köszöntötte a díjazottakat, majd Jelinek István, az alapítvány kuratóriumának elnöke egyenként méltatta a kitüntetettek szakmai tevékenységét. A díjak átvételekor valamennyi kiemelt teljesítményű munkatárs rövid riportfilm keretében mutatta be pályázati anyagát. Az idei esztendőben az alábbiak részesültek Wolf Emil-díjban: Várkonyiné Schlovicskó Erika laboratóriumvezető „a kristályosítási tevékenység tudományos igényű meghonosításáért a prek- linikai fejlesztés szervezetében”, Aradi Mátyás üzemvezető és Lendvai Ferenc beruházási projektmenedzser „az új, hatékonyabb Drotaverin-üzem létrehozásában kifejtett tevékenységéért”, dr. Százados Miklós belföldi termékmenedzser „az Algoflex eredményes bevezetőkampányáért” és Tettamanti Béla iparierőforrás- kontroller „az előre töltött fecskendő gyártásában végzett technológiai fejlesztésért” (Fotó: HorváthD.) Sillye Jenő annak a bizonyos „nagy generációnak" a tagja, amely a hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején új hangon szólalt meg a hazai könnyűzenei és művészi életben. Nevét - határon innen és túl - jól ismerik a katolikus plébániákon és a templomi közösségekben. Családjával Káposztásmegyeren él. Több mint három évtizede hol egy szál gitárral, hol rockzenekarával járja a vidéket. Hitről, reményről és szeretetről szólnak a dalai. Advent utolsó hetében új lemezének megjelenése kapcsán beszélgettünk.- Milyen üzenetet hordoz a lemez címadó dala, a Válaszd az életet!?- Földi létünket két dolog határozza meg, az élet és a halál kultúrája. Az élet kultúrája minden ember számára fontos, hiszen mindenki keresi a békét és a szeretetet. A halál kultúrájában jelen van a birtoklási vágy, a hatalomra való törekvés, az alkohol, a kábítószer és az emberi torzulások. Senki sem vonhatja ki magát a rá törő hatások alól, mert mindez bekúszik az otthonokba. Választanunk kell élet és halál között! Ez bármilyen líraian is hangzik, mégis a mindennapi élet valósága. Aki látott már alkoholtól feldúlt családot, tudja, mi az alkohol. Aki látott már kábítószer hatása alatt álló fiatalt, az tudja, mi a kábítószer. Hiszem, hogy az ember csak akkor boldog, ha az életet választja, de látom, hogy az emberek egy része már nem tud választani. Nekik és értük szól ez a dal.- Tíz új dal szerepel a CD-n, közülük kettő a magyarság sorsáról szól. Milyen élmények nyomán születtek ezek a szerzemények?- Tavaly ősszel Kárpátalján jártam. Évek óta vissza-visszatérek, és első utam minden alkalommal Munkács magyar püspökéhez vezet. Majnek Antal püspök úr igazi Szent Ferenc-i alkat, elfogy a munkában, mint a gyertya. Hívó szavára lépünk az emberek elé, akikben óriási az igény a magyar nyelv és a hit közössége iránt. Azon a vidéken nagyon nagy a szegénység. Ha nem javul a helyzet, tíz-tizenöt év után elfogy a magyarság. A Kárpátalja és a Szép Magyarországért című dalokkal az imádság élményét szeretném visszaadni a határon- túliaknak.- A fellépések egy részén és a lemez felvételekor barátaival muzsikál. Kik a zenekar tagjai?- Barátaim egy részét - több mint harminc évvel ezelőtt - az Újpest-Kertvárosi Templom kórusában ismertem meg köztük Kemenes Balázst és Pirositz Györgyöt. Jöttek mások is, és sokan tovább is mentek, mert évtizedeken át csak templomokban énekeltünk, nagyobb fellépésekre nem kerülhetett sor. Egyik legközelebbi zenésztársam, Borka Zsolt ma már sógortársam is. Akkoriban kizárólag akusztikus hangszereken, gitáron, furulyán, oboán és hegedűn játszottunk. A nyilvánosságot a rendszerváltás hozta el számunkra; az egyházi rock műfajában léptünk ki a nagy nyilvánosság elé. Azt hiszem, a zene fogadtatása nem a közönség életkorán, hanem a nyi- tottszívűségen múlik. Tisztában vagyunk azzal, hogy nagy felelősség hárul ránk. A zenekar tagjai: Borka Zsolt ének, akusztikus gitár, Görgényi Gábor dob, Kemenes Balázs vokál, dr. Kőszeghy Miklós basszusgitár, Mékli Attila vokál, Pirositz György akusztikus gitár, vokál, Sillye Benedek szólógitár, akusztikus gitár, Sillye Gergely vokál, Takáts Antal zongora és jómagam ének, akusztikus gitár.- Sokfelé utazik a világban, az otthona mégis Káposztásmegyer. Mennyire erős a városrészhez való kötődése?- Fiatal házasokként előbb Újpest „belvárosában” laktunk, de közel húsz éve, hogy Káposz- tásmegyerre, e gyökértelen városrészbe költöztünk. A kezdetektől részt vettem a helyi hitélet szervezésében, a plébánia megalakulása után világi elnökké választottak. Otthonra találtam itt, és bárhová, bármennyit is utazom, sohasem felejtem el, hogy novemberben - Jenő-nap táján - a káposztásmegyeri templomban várnak rám zenész és zenehallgató barátaim. Öt gyereket adott az Isten; Julcsi lányom férjhez ment, négy fiam, Gergely, Benedek, Balázs és Gábor éveken át a zenekaromban játszott, illetve játszik ma is. Nagyon hálás vagyok a feleségemnek, aki soha nem kérdőjelezte meg választott hivatásomat. r. a.
