Újpest, 2004 (12. évfolyam, 1/281-25/305. szám)

2004-09-30 / 19. (299.) szám

2004. szeptember 30. A Sprinter Kiadó gondozásában a kö­zelmúltban hiány­pótló kézikönyv je­lent meg Budapest teljes utcanévlexiko- na címmel. A lokál- patrióták bizonyára jól ismerik a korábbi hasonló témájú munkákat, ez a kö­tet azonban számos szempontból többet nyújt elődeinél. Mé­száros György mintegy fél évszázadon keresztül - hivatalból és hobbiból - dolgozott az adattár szerkesztésén. A kötet emiatt minden eddiginél teljesebb, hiszen valamennyi olyan közterületi elnevezést tartalmazza, amely a mai főváros területén 1255 és 2003 között keletkezett. (így természetesen az újpesti képviselő-testület által tavaly jóváhagyott utcanevek is szerepelnek a könyvben). A várostörténet iránt érdeklődők mindemel­lett a legnevesebb vagy történetük miatt legér­dekesebb utcák és terek irodalmi mélységű „portréját” két szerző: Búza Péter és Prusinszki István írásaiból ismerhetik meg. A kötetből kiderül, hogy az utcanévadás gya­korlatában hat korszak válik el egymástól: a tö­rök uralom előtti időszak, a török hódoltság kora, a Buda visszafoglalásától a főváros egyesítéséig terjedő időszak, az 1873 utáni évtizedek, a má­sodik világháború utáni korszak, valamint az 1989-et követő esztendők. Több évszázados ha­gyománynak számított, hogy a közterületet vé­dőszentről, épületről, annak névadójáról, egy szoborról, keresztről vagy templomról nevezték el (pl. Szent György tér). Neveztek el utcát ott élt nemzetiségekről (Német, Olasz utca). Sokszor egyes mesterségek adták kölcsön nevüket (Mé­száros, Molnár utca). A közterületek elnevezése gyakran azt jelölte, hogy mely település felé ve­zetnek (Kecskeméti, Váci utca). Ugyancsak fon­tos névadási szempont volt a fogadók, vendég­lők, üzletek cégtáblája (a „Fehérgalambhoz” cím­zett vendéglő emlékét őrzi a Galamb utca, a Kígyó patikáét a Kígyó utca). Személyekről csak igen későn neveztek el közterületet. Budapesten elsőként 1823-ban József nádorról és feleségéről, Dorottyáról keresztelteltek el teret, illetve utcát. Kezdetben valamennyi utcatábla német nyelven készült, később kétnyelvű feliratokat használtak, de 1873 után már mindenütt megjelentek a ma­gyar táblák. A védett fővárosi utcanevek fel­sorolásában két közterületet találunk Újpestről, az Erzsébet és a Munkásotthon utcát. Megtudható a könyvből, hogy 1990 óta a kerü­letek önállóan döntenek közterületeik névadásá­ról. A fővárosi önkormányzat csak a személyek­ről elnevezett közterületekért és a több kerület határát jelentő utakért, terekért felelős. A kötetet szerkesztő Ráday Mihály tanul­mányértékű előszavát a témát érintő, jelenleg érvényes számos jogszabály, a főváros város­részeinek rövid leírása, a teljes utcanévjegyzék, valamint a számneves és védett utcák fel­sorolása követi. A közterületek korábbi elne­vezése tipográfiailag megkülönböztetve, önálló szócikként is megtalálható a jegyzékben, így a mai utcanév a régi alapján is visszakereshető. A források jegyzéke a kötet végén található. A tel­jességre törekvő munka több mint tízezer fővárosi közterület nevét és rövid történetét vá­zolja fel. A kézikönyv számos újpesti vonatkozású érdekességre is rávilágít. Ezek egyike, hogy 1950-ben - a Budapest környéki települések fővároshoz való csatolásával párhuzamosan - azért történt meg a kerületátszámozás, hogy a munkásvárosként számon tartott Újpest „mege­lőzze” a korábbi IV. kerületet, azaz a Belvárost. Rojkó A. Ahogyan a fogyasztóvédők látják Apró kis ügyeskedések, véletlen gondatlanság - bárminek is nevezzük, a végén a vevők károsodnak a fogyasztóvédelemmel foglalko­zók tapasztalatai szerint. A vevők nincsenek tisztában jogaikkal, az eladók pedig védik a védhetetlen helyzetet. A hatósági ellenőrzések során minden második kereskedelmi, szolgál­tatóipari egységben jogsértést tapasztaltak. Erről nemrégiben sajtótájékoztatón számol­tak be. És ti hol vásároltok? - hangzik el gyakorta egy- egy beszélgetés során a kérdés. Az autóval is bíró újpestiek átlagosan havonta egyszer, főként élelmiszer-vásárlás céljából felkeresik valamely közeli hipermarketet. Nem árt azonban odafi­gyelni a könnyen elérhető örömök e tárházaiban. Huszay Gábor, a Fogyasztóvédelmi Főfelügye­lőség főigazgatója szerint több panaszbejelentés­ben kifogásolták a polcaikon feltüntetett árnál magasabb összeg blokkolását. Ennek oka nyil­ván az árakat megállapító részleg és a pénztár­gépek programja közötti hibás információköz­vetítésben rejtik. Átlagosan 60-80 ezer terméket árulnak a hipermarketekben naponta, közülük több ezer cikknek is változhat az ára. A téves számlázást emiatt csak gondatlanságnak minő­síthetik. Tapasztalataik alapján kezd visszaszo­rulni a nettó ár plusz áfa feltüntetése, Magyar- országon mindenhol a bruttó árat kellene megad­ni. Sokszor felmerült, hogy csak az ital ára szere­pelt, az üvegé már nem, és az akciós termékek egy részének a szavatossági ideje igencsak a vége felé tartott. Többször reklamáltak a bevásár­lóközpontok reklámtevékenysége miatt is.- A gyakorlat az, hogy ahol ellenőrizzük, ott a részletekben valami hiba van. Vagy nincs meg­felelő árukészlet, vagy ott nincs, ahol a fogyasz­tók kereshetik - jégyezte meg a főigazgató. - Előfordul, hogy a reklámozott árucikkek a meg­hirdetett kedvező áron nem vásárolhatók meg az akció egész időtartama alatt. A kereskedelmi egységek ellenőrzésekor (ki­sebb üzleteket és a vendéglátóhelyeket is ide­értve) 2004 első félévében minden második he­lyen az üzletek vezetői magyarázkodásra kény­szerültek. A tendencia azonban még így is ked­vező. Az elmúlt évinél mintegy 20 százalékkal kevesebb szabálysértési eljárást indítottak, és 450 millió forint szabálysértési, fogyasztóvédel­mi, minőségvédelmi és reklámfelügyeleti bírsá­got róttak ki. Sajnálatos tapasztalatuk, hogy a dohány- és al­koholtermékek árusításának ellenőrzésekor minden tizedik esetben a 18 éven aluliakat is kiszolgálták. A kereskedő kötelessége lenne a gyaníthatóan fiatalkorút életkorának igazolásá­ra felszólítani, majd annak elmaradása esetén a kiszolgálást megtagadni. Segítené ezt, ha a vá­sárlók ebben a kereskedőt támogatnák. Vendéglátó egységeknél a leggyakoribb kifogás a márkás röviditalok helyett ugyanannyiért kommersz szeszes italok felszolgálása volt. De az alkoholmentes italokat kedvelők is gyakorta csalódtak. A rendelt magasabb gyümölcstartal­mú dzsúsz vagy nektár helyett sima gyümölcs- ital került az asztalukra. Az ellenőrök sokszor tapasztalták a hiteles űrmértékek használatá­nak elmaradását. Ezekkel az apró kis csúsztatá­sokkal egy próbavásárlásnál átlagosan 65 forint­tal csapták be a vásárlót - a melegkonyhás léte­sítményeknél százforintos, a cukrászdáknál csak ötvenforintos megrövidítésekkel találkoztak az ellenőrök. A fővárosi lakosok többsége panaszfórumának tekinti a fogyasztóvédelmi felügyelőséget. A budapesti felügyelőség igazgatója, Tóth István­ná elmondása alapján a minőségi reklamáció­val élők jelentős részét hivatalból az 1997. évi fogyasztóvédelmi törvény alapján létrehozott Budapesti Békéltető Testülethez küldik. Ez a szervezet a bírósági eljáráson kívül rendezi az áruk és szolgáltatások minőségével, biztonsá­gosságával, a termékfelelősségi szabályok al­kalmazásával, a szerződések megkötésével és teljesítésével kapcsolatos fogyasztói jogvitákat (e-mail címük: bekelteto.testulet@bkik.hu). Vásárláskor az eladó és a vevő között egy pol­gári jog alá tartozó szerződés jön létre. 1997-től az eladó már nem köteles a terméket kicserélni, az árát visszafizetni. Az egy éve életbe lépett szavatossági és jótállási rendelet alapján a vá­sárlást követő hat hónapon belül a kereskedő­nek kell bizonyítania, hogy a termék nem gyár­tási hibás volt, hat hónap múltán azonban már a vásárlónak szükséges bizonyítania a gyártás­ból eredő meghibásodást. Neki kell minőség- vizsgálatot, szakvéleményt kérni. A Fogyasztó- védelmi Felügyelőség internetes honlapján (www.fvf.hu) rendszeres tájékoztatást kapha­tunk a fogyasztóvédelem tapasztalatairól, és itt közvetlenül be is jelenthetők az észrevételek, panaszok. gábriel Könyvajánló Budapest teljes utcanévlexikona

Next

/
Thumbnails
Contents