Űjpest, 2003 (11. évfolyam, 1/256-18/280. szám)

2003-12-11 / 24. (279.) szám

2003. december 11. H Felkészülés az EU-csatlakozásra A versenyhelyzet várható alakulásának az elem­zése a szabályozási hatások számbavételén ala­pul. Azt célszerű egyrészt végiggondolni, hogy a csatlakozási szerződés hatályba lépése nyo­mán szükségessé váló változtatások (a minő­ségbiztosítási rendszerek, a CE-tanúsítvány bevezetése stb.) milyen költséggel járnak, ezál­tal hogyan érintik a vállalat versenyképességét azon a piacon, ahol működik. Másrészt azzal is érdemes foglalkozni, hogy a csatlakozási szer­ződés hatályba lépése milyen módon fogja be­folyásolni a vállalat versenytársainak a visel­kedését. Más szavakkal: várható-e a piaci ver­seny erősödése, vagy nem. Az áttekintett té­nyezők alapján nem megalapozatlan az a fel- tételezés, hogy a csatlakozási szerződés hatályba lépése a jelenlegi állapothoz képest nem idéz elő olyan mértékű változásokat a sza­bályozási környezetben, amelyek nyomán érezhetően erősödne a verseny. 1. A változó szabályok áttekintése, értékelése A vállalatoknak értékelniük kell, hogy a rájuk vonatkozó jogszabályok melyik csoportba tar­toznak, a változások érintik-e belföldi tevékeny­ségüket, vagy csak a külgazdasági kapcsola­taikra érvényesek. A kizárólag a magyar piacon értékesítő vállalkozásokra (főleg egyéni vál­lalkozásokra) sokkal kevesebb közösségi jog­szabály vonatkozik, mint az Európai Unióba ex­portálókra. Számos, jelenleg hatályos magyar jogszabály meghatározott részei csak az EU- csatlakozás után lépnek hatályba. A magyar munkajog például teljes mértékben harmo­nizált, de sok pontja csak a csatlakozási szer­ződés életbe lépése után hatályosul. Bizonyos közösségi jogszabályokból ugyanakkor további lépések következnek a vállalkozások számára, alkalmazásukra fel kell készülniük. A nagyobb vállalatoknál célszerű egy vagy két munkatársat megbízni a szabályozási környezet folyamatos figyelésével és az információk feldolgozásával. 2. Új szabványoknak való megfelelés A csatlakozási szerződés hatályba lépésével a közösség műszaki szabványait kell alkalmazni Magyarországon. A Magyar Szabványügyi Tes­tület 2003. november 1-jétől visszavonja azokat a nemzeti szabványokat (Magyar Szabvány - MSZ), amelyek akár formai, akár tartalmi okok miatt nem felelnek meg a közösségi szab­ványosítási követelményeknek. A visszavonás a ma létező hazai szabványok egyharmadát, csaknem 7 ezer műszaki előírást érint. (Az EU- ban mintegy 15 ezer szabvány van.) Az alkal­mazkodást nehezíti, hogy a közösségi szab­ványoknak több mint fele még nincs lefordítva magyarra. Az új szabványok alkalmazásához kellő szakmai gyakorlatra is szükség van. Az építészet, a gépipar, a vegyipar és még sok terület szakemberei nem tudnak megfelelően készülni e szabványok alkalmazására. Összeállította: Sebestyén Béla alpolgármester (folytatjuk) r Az ünnepi készülődés során is vigyázzunk értékeinkre! "\ Lassan hagyománnyá válik, hogy az év végi ünnepeket megelőzően Präger Ferenc rendőr ezredes, Újpest rendőrkapitánya lapunk munkatársának nyilatkozik. A téma a bűn- megelőzés, ami az ünnepek táján fokozottan érzékeny pontja a rendőri munkának. A rendőrség felkészült a bűnesetek csökken­tésére, de a sikerhez a lakosság önvédelmi reflexének is működnie kell. Az elhárítás lehetőségeiről, a figyelemről, a bűnözők trükkjeiről kérdeztük a kapitány urat.- Igaz-e, hogy a kérdéses időszakban a leggyakoribb a zseblopás, és mit lehet ten­ni ellene?- Sajnos igaz. Karácsony táján az emberek szinte égnek a vásárlási láztól, s annak el­lenére, hogy jóval több pénz van náluk, mint máskor, kevésbé figyelnek a megóvására. A lakosság kárára elkövetett események má­sodpercek alatt játszódnak le. A legjellem­zőbb a csoportos elkövetés. A nagy tömeg­ben a lökdösődés, a szoros közelség kínálja a lehetőséget, és az ellopott pénztárca, levél­tárca pillanatokon belül nem is a másik, ha­nem a harmadik cinkos zsebében van. Ezért az azonnali felfedezés esetében is szinte lehetetlen a bizonyítás. Saját érdekükben kérjük tehát a vásárlókat, hogy a cipzáras vagy begombolható zsebükben tartsák pénzüket, táskájukat pedig ne hátul, hanem maguk elé tartva hordják. Újpesten főleg a buszokon a leggyakoribb a zseblopás. Van azonban még egy hely, ahol szintén nagyon gyakori, hogy kárt szenved a figyelmetlen ember. A vásárlással töltött sokszor több­órás gyaloglás után rendszerint megéhez­nek, megszomjaznak az emberek, és be­térnek egy-egy gyorsétterembe. A trükk, hogy az elkövető ráteszi a már a széken heverő kabátra a saját kabátját, és a kellő pil­lanatot kilesve mindkét kabáttal kisétál az étteremből, benne a kiszemelt pénzével, iga­zolványával, az autó indító, esetleg még la­káskulcsával is. Aligha kell ecsetelnem, mi­lyen és mekkora kára származhat a gondat­lan illetőnek, mert nemcsak a pénze vész el, lehet, hogy az igazolványával súlyos bűn- cselekményt hajtanak végre, és amíg nem tisztázódik az ő szerepe, bizony kellemetlen kérdésekre kell válaszolnia.- Mire ügyeljünk pénzfelvételnél, és mire vigyázzunk, hogy lehetőség szerint elke­rüljük a gépkocsifeltörést?- Talán meglepő, de a szóban forgó időszak­ban nem különösen jellemző az úgynevezett kifigyelés. Ennek az az egyszerű oka, hogy mondjuk egy bankban, ahol sokan vesznek fel pénzt az ünnepi időszakban, nem lehet tudni, hogy ki vett fel nagyobb összeget. A gépkocsinál már más a helyzet. Mindenkép­pen az év végi vásárlások veszélyei között tarthatjuk számon, ami persze év közben is előfordul. Ami igen gyakorinak mondható, hogy a parkoló autóhoz csomagokkal visszaballagók- nak a legtöbbször eszükbe jut, hogy még valamit elfe­lejtettek megvásá­rolni. Ilyenkor sok esetben a vásárolt árukat az ülésen szabad prédának hagyják. Tehát nagyon gondosan ügyeljenek az em­berek arra, hogy az ülésen, a mű­szerfal peremén ne hagyjanak semmit, tegyenek mindent a csomagtartóba, vagy hagyjanak egy családtagot a kocsiban, ha van erre mód.- Milyen jótanácsokat adhatunk az olva­sóknak?- Sajnos az a tapasztalatunk, hogy sok eset­ben az emberek közömbösek a társaik iránt. Előfordult panelházi betörésnél, hogy a szomszéd ugyan észlelt mozgást, zajt, még azt is látta, hogy az ajtó nyitva van, amikor nem kellett volna, kérdésünkre, hogy akkor miért nem szólt, csak kitérő válaszokat adott. Fontos tehát, hogy figyeljünk egymás­ra, egymás javaira is, és legalább jelzéssel se­gítsünk másokon. De nagyon lényeges, hogy a figyelem családon belül is meglegyen, mert például a szülőnek, az idősebbnek szüksé­ges inteni azt a gyereket, aki márkás mobil­telefont kap ajándékba, hogy lehetőleg ne az utcán „villogjon” az ajándékkal, mert előfor­dult már hasonló esetben utcai rablás. Ami még rendkívül fontos, s nem csak az ünnepi időszakban, hogy fokozottan ügyel­jünk rokonainkra, szüléinkre és egyáltalán az idős emberekre, mert a legfiatalabbak és az idősek a bűnözők első számú célpontjai. Az idős ember reflexei, figyelme már lassul, és ugyanakkor ott van a jóhiszeműség. Könnyebben beenged a lakásába ide­geneket, akik nem jó szándékkal kérnek be­bocsátást. Hol azzal a trükkel szeretnének bejutni a lakásba, hogy vizet kérnek, hol az­zal, hogy az önkormányzattól vagy a sze­rencsejáték-társaságtól jöttek, hogy egyez­tessék a lottószelvényt, de előfordult már, hogy rendőrnek, banki alkalmazottnak adták ki magukat hamis pénzt keresve, s persze mindig ketten-hárman, hogy amíg az idős emberek figyelmét egyikük elvonja, a többiek ellopják a lakásban fellelhető pénzt és egyéb értékeket. Ha más nem, a család­tagok szereljenek fel biztonsági láncot, és akkor a résnyire nyitott ajtóból ki lehet szól­ni, és győződjenek meg telefonon arról, hogy valóban onnan jöttek-e, ahonnan mondják - az önkormányzattól vagy a ren­dőrségtől stb. - a hívatlan látogatók. Azon­nal kiderül, hogy kikkel állunk szemben. Práger Ferenc rendőrkapitány

Next

/
Thumbnails
Contents